Bizonyos nyugtalansággal töltik el a határon túl élő magyarságot az anyaország vezetői által tett, és a határátlépés megszigorítására, esetleg vízumkényszer bevezetésére vonatkozó kijelentések - derül ki a Népszabadság tudósítóinak körkérdésére adott válaszokból. Azt azonban a magyar kisebbségi vezetők többsége is elismeri: Budapestnek az uniós csatlakozás után nincs más választása, mivel az új EU-szerződés értelmében valamennyi újonnan belépő ország a schengeni klub tagjává válik. A határon túli magyarok számára mindenesetre nem tűnik megnyugtatónak a Horn Gyula miniszterelnök által a Magyarország 2000 konferencián kilátásba helyezett kedvezőbb elbánás lehetősége, mivel ez esetben az amúgy is meglévő többség-kisebbség feszültségek tovább éleződnének.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kolozsvári tudósítónknak elmondta: az RMDSZ tudatában van annak, hogy nem Magyarország szabja meg az EU-csatlakozás során alkalmazandó szabályozásokat, az uniós tagság pedig a schengeni egyezmény alkalmazásával együtt jár.
-A később csatlakozó országoknak - mondotta Takács Csaba - nem Magyarországot kell felelőssé tenniük amiatt, hogy Budapestnek kötelezően be kell majd tartania a csatlakozókra vonatkozó egyezményeket. Az európai integrációban érdekelt államok kormányainak arra kellene hangsúlyt fektetniük, hogy Magyarország és szomszédai között a vízumrendszer bevezetése szóba se kerülhessen. Ezért meg kellene hozniuk azokat a reformintézkedéseket, amelyek Európához történő csatlakozásukat biztosítják. Mert az Európai Unió határain belül nem lesz vízumkényszer.
Takács Csaba szeretné, ha a romániai magyar kisebbség Romániával együtt kapná meg azt az európai státust, hogy Európába sehová se kelljen vízummal utazniuk. Takács elismerte: a Magyarország által bevezetendő vízumkényszer lehetősége nagyon is foglalkoztatja mind a határon túli magyar közvéleményt, mind pedig az illető országokban élő többségi nemzeteket is. A probléma felvetése azonban egyelőre nem időszerű, mert egyfelől Magyarország csatlakozásának konkrét feltételei sem ismertek, másfelől az ebben a kérdésben érintett szomszédos országok EU-csatlakozásának esélyei sem csökkentek annyira, hogy egy ilyen megoldás ennyire élesen felmerüljön. - Tény, hogy a nemzeti identitás megőrzése érdekében az államhatárokon kívül élő nemzeti közösségeknek - s ezzel nem csupán a magyarságra utalok - biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy azok anyaországaikkal zavartalanul megőrizhessék és fejleszthessék kapcsolataikat - hangsúlyozta Takács Csaba.
Tokay György romániai kisebbségügyi miniszter a Népszabadság kérdésére válaszolva kijelentette: tudomása szerint vízumkényszer bevezetéséről a jelen pillanatban a két ország között nincs szó. Olyan kérdésről viszont - mondotta -, amely esetleg négy-öt év múlva lesz majd aktuális, most értelmetlen lenne tárgyalni. Hiszen ez roppant kényes ügy, amely a két ország kapcsolatát is érintené. Tokay György is úgy véli, hogy a kérdést csupán azt követően lehet majd érdemlegesen megvitatni, miután valamilyen konkrét döntés megszületett.
A Magyarország határain kívül élő magyarok számára biztosítható, több évre érvényes beutazási vízum kérdése felveti: ki számít majd magyarnak. Kántor Lajos irodalomtörténész, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztőjének erről egyértelmű véleménye van: szerinte magyar az, aki annak vallja magát.
Amennyiben azonban a több évre szóló vízumnak ez lenne a feltétele, Kántor Lajos szerint könnyen előfordulhat, hogy a 23 millió romániai lakosból ötmillió írásban is hajlandó lesz elismerni „magyarságát".
A Szlovákiában élő 600 ezres magyar kisebbséget minden valószínűség szerint nem fogja érinteni az esetlegesen bevezetendő vízumkényszer, mivel a szlovák állampolgárok vízummentesen utazhatnak az unió országaiba. Nekik pusztán arra kell esetleg felkészülniük, hogy Magyarország uniós csatlakozás után a schengeni egyezmény értelemében a szigorúbb ellenőrzés a magyar-osztrák határátkelőkről áttolódik a magyar- szlovák határvonalra. Megfigyelők szerint azonban, ha az őszi szlovák parlamenti választásokon a Meciar vezette politikai vonal vereséget szenvedne, úgy Pozsony gyorsan behozhatná mostani „integrációs hátrányát" és így a magyar-szlovák határról néhány éven belül eltűnhetne mindenféle ellenőrzés.
A vajdasági magyarság semmit sem remél az anyaországtól, amely teljesen leírta már a délvidékieket - írta a napokban az újvidéki Magyar Szó. Újvidéki tudósítónk szerint más reagálást nem váltottak ki a magyar kormány tervezett intézkedései. Helyi értelmiségiek mindenesetre attól tartanak, hogy a magyarság bizonyítása, vagy elismertetése ugyanannyi, ha nem több bürokratikus buktatóval járna, mint a sorban állás a belgrádi magyar konzuli hivatal előtt.