[HUNSOR] - Délvidéki Választások

Az ENSZ közgyűlése szerdán, nov 2-án, felvette a világszervezet tagjai sorába a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Az Európai Unió által megszerkesztett és további 70 tagállam által támogatott előterjesztést szavazás nélkül, közfelkiáltással fogadta el a közgyűlés.

A döntést követően a közgyűlés elnöke, a finn Harri Holkeri ünnepélyesen a közgyűlésben Jugoszlávia képviselőjének járó, nyolc éve üres helyre vezette Goran Svilanovic jugoszláv diplomatát, Vojislav Kostunica új jugoszláv elnök különmegbízottját.

A Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Macedónia és Montenegró szövetsége alkotta állam 1945 óta tagja volt a világszervezetnek Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, majd 1963-tól Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság néven. Ez utóbbi széthullását követően, 1992-ben a közgyűlés úgy határozott, hogy a volt Jugoszlávia tagköztársaságaiból újonnan megalakuló államoknak új felvételi kérelmet kell benyújtani. Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Macedónia eleget tett a határozatnak, és saját jogon a világszervezet tagja lett. Slobodan Milosevic elnök azt követelte, hogy Belgrádot ismerjék el az előző jugoszláv állam jogutódjául - a Biztonsági Tanács azonban erre nem volt hajlandó, így Jugoszlávia helye üresen maradt a közgyűlésben.

Vojislav Kostunica új jugoszláv elnök múlt pénteken benyújtott kérelmére a BT kedden indítványozta, hogy a közgyűlés ismét biztosítsa Jugoszlávia számára a tagállamokat megillető jogok gyakorlását a világszervezetben. Az ENSZ tagjainak száma változatlanul 189, mert Jugoszláviát (amely még Joszip Broz Tito vezetése alatt a világszervezet egyik alapító tagja volt), bár megfosztották a közgyűlésben és az ENSZ egyéb testületeiben való részvétel jogától, formálisan soha nem zárták ki a tagok közül. +++

» vissza az indexre