Flash - Válogatott költemények

1. Egyhetes áru
2. Hé
3. Kúrom a nôt
4. Twenty
5. Karrier click
6. Ne szokj
7. Háború
8. 3 milliárd
9. Pálma
10. Szökta


A szövegek forrásai (hangfelvétel):
Flash. Koncert. A Tilosaz Á-ban. (1995. május 16.) Hangkazetta. Steadicam Bt. C001. 1995.


A szövegek szerzôje Barcs Miklós.


EGYHETES ÁRU

egyhetes áru már állott te állat
üres az ég nincs szerelem
marad a lépcsôházi kúrás
legalább ezt hagyd meg nekem

az ürességtôl bûzlik a város
csak a lojvénak nincsen szaga
haver ha rám hallgatsz
csak egy egy egy egy egy egy egy egy egy egy egy egy egy éjszaka

a bárokban nyüzsögnek a kurvák
mind pénzes kövér faszra hajt
ha nem vigyázol lenyúlja a lelked
haver reggel rúgd ki a csajt
haver reggel rúgd ki a csajt

számolj le amíg nem késô
ne sajnáld áru van elég
ha nem segít rajtad senki
holnap majd megsegít az ég
holnap majd megsegít az ég

hé drogárus megkúrtad magadat
Csáth Géza bácsi már nem segít rajtad
kilóg a lojvé a valagadból
elhányom magam a stílusodtól

buliról bulira futkosol
kilóg a lojvé a valagadból
eladtad hullának a haverodat
ássad csak ássad a sírodat

nevetek ha látlak csak nevetek
de szomorú a szívem te elmebeteg
jobb dolgod is lehetett volna neked
nevetek ha látlak csak nevetek

hahaha barom hahahahaha
dobok egy csókot a hulládra
hahaha barom hahahahaha
dobok egy csókot a hulládra

gépszerûség a népszerûség
a totál nihil az egyszerûség
Géza bácsi beakaszt neked
motoros fûrésszel lekapja a fejed

KÚROM A NÔT

kúrom a nôt csöng a telefon
megkaptalak a trolibuszon
a villamoson szedtelek fel
most nem veszem fel nem veszem fel

TWENTY

tventi szentsuri lájtsz
faking Halivud sztársz
bek tu di Jueszeszer
összeomlik a ház
a röndér hiába vigyáz
újra elkap a láz

KARRIER CLICK

nagyot gondolt a karrierista
törpe lelkét fátyolba vonta
a hüvelykujját pedig a seggébe dugta
titoklétrán mászott a dombra

piszkos kéz és szolid erôszak
a tarkójából árad a klikkszag
érzés helyett érdekek
nyalja a lojvét szervezi a klikkeket

„amerre a lojvé arra a hatalom
teljes gôzzel szimatolom”
ha ez a dolgod ne hagyd abba
minizorral húzz a francba

karrier klikk karrier klikk karrier klikk
karrier klikk karrier klikk karrier klikk

NE SZOKJ

ne szokj hozzá állat jól vigyázz
ha elkap a büdös megvan a baj
érezd meg hogy hol a határ
az anyag téged akar
az anyag téged akar

ha tudod hogy mi a jó állapot
nem maradsz benne mint az állatok
nem szoksz hozzá nem lesz hétköznapi állapot
mint az igazságot csak akkor alkalmazod
ha rálátsz te állat csak akkor alkalmazod
az anyagot az anyagot az anyagot
csak akkor alkalmazod
az anyagot az anyagot az anyagot

HÁBORÚ

begyaláz félliter töményet az állat
dufla tárat toszik a csúzliba
átballag a jószomszédhoz
Bosznia Hercegovina

ma három falut irtott ki a horda
a kutya más nyelven ugatott
csak négyszáz kilométerre délre
ô is kapott egy sorozatot

hullát zabál a tömeggyilkos
gránát röppen a putrira
a sufnik mögött meszesgödrök
Bosznia Hercegovina

3 MILLIÁRD

Három milliárd vörös és fehér vérsejted összeül tanácskozni: „Szólni kéne a gazdinak, unatkozunk, lökjön má’ be közénk valamit.”
„Hát mit akartok, picikéim”, szólok nekik, a kis drága, aranyos, saját kis fehér vérsejtjeimnek, meg a vörösöknek, haha, „hát ki mit akar ma estére, picikéim? Alkoholt?”
„Hát az má’nagyon uncsi, dögunalmas.”
„Puha drogot?”
„Kösz, azt se.”
„Hát akkor mi a szart? Mit kajálnátok, picikék, mitôl lenne olyan finom az a kis ma esti sejtbuli?”
„Hát, nagyon kömény drogra vágyakoznánk, apuka! Gazdi! Valami kömény drogot, valami kemény tápszert nyomjál be közénk!”
Hát gondolkoztam, hogy mi a faszt lehet itt csinálni. Átrohanok Budafokra. Üres a pecó senki nincs otthon. Jól van, átszaladok Pestszenterzsébetre. Ott sincs otthon a büdös. Micsinájjak? Van még egy metró Újpestig. Átmegyek. Kopogtatok. Kinn a rendôr, benn a dzsánki. Mit lehet tenni? Mit lehetne tenni?

trolibusz metró villamos
Árpi anyád hogy van
alul mûvelt felül buta
találkozunk a vagonban

trolibusz metró villamos
Árpád anyád hogy van
alul mûvelt de felül buta
találkozó a vagonban

Jól van, bassza meg! Csô! Menjünk fel. Megkaptam a cuccot. Tiszta feltevés az egész, érted, senki nem tud semmit. Beosonok itt a közelben egy kapu alá, háháháháhá... Megyek be a kapu alá, elôkapom a szerkót. Jól van, kiskanál, hideg víz, nagy fles. Hát egybôl kinyílt az ég, pedig a kapu alatt voltam. Jól van, le van szarva. Elpakolom a cuccot. Kinézek a kapu alól. Körbepillantok. Ott jön egy tata. Mondom: „Tata, bazmeg, megállt az idô? Áll az idô, otthon hagytad a karórádat?” Erre azt mondja nekem a tata: „Mit lehet tenni? Mit lehetne tenni?”

trolibusz metró villamos
Árpi anyád hogy van
alul mûvelt felül buta
találkozó a vagonban

trolibusz metró villamos
Árpád anyukád hogy van
alul mûvelt de felül buta
találkozunk a vagonban

Oké, megyek tovább, bassza meg! Megyek tovább. Megpróbálom fölhívni a cimbimet. Addig a szegény kis vörös és fehér vérsejtek ottan várakoznak, a nagy büdös fényben. Nem tudják, hogy mitôl kaptak ekkora fényt, ott várakoznak tovább. Én föltárcsázom Árpit, hát csak a hatcsöcsû van otthon, nem tudja, hogy Árpi hol a francba’ van a városban. Jól van, menjünk el a Közlekedési Múzeum mellé, abba a vagonba. Hah! ott sincs a büdös. Igaz, hogy ez nem szokott köménydrogozni, de legalább van egy kis lojvé nála, ilyenkor meghívja a pici, elveszett embert. Mit lehet tenni? Mit lehet tenni?

trolibusz metró villamos
Árpi anyád hogy van
alul mûvelt felül buta
találkozó a vagonban

trolibusz metró villamos
Árpád jóanyád hogy van
alul mûvelt de felül buta
találkozó a vagonban

PÁLMA

földig hajlik elôtted a pálma
fejed alá siklik a párna
otthon már hiába keres
ez újra Los Angeles

átlépsz a prérin át a városon
egy mexikói bögre utánad oson
kapcsold a tizedik sebességet
a szpid a szpid a szpid a szpid a szpíd az élet

SZÖKTA

döntsd el végre hogy kinek dolgozol
ha egy listára feliratkozol
elcsábított az örök élet
feláldoztad a személyiséged
elragadott a fanatikus kaland
prófétának képzeled magad
az ige helyett hirdeted az igekötôt
most azután van nem azelôtt
a tévépásztor tereli a nyájat
nyírja a birkát leveszi a lét
gyûlik a gyapjú béget az állat
a mennyei dollárból soha nem elég


Köszönet Kovács Lászlónak.

Egyéb szöveglelôhely itt.


Kelt: 98 dec 21. Kiegészítve: 00 jan 20, 01 már 24..
1