1. Csiribiri B.
2. Elszakadt A.
3. Itt úszunk szívem A.
4. Marquis de Sade lovag A.B.
5. Minden test A.
6. Reggae A.B.
7. Szindbád A.B.
8. Szukadal A.
9. Tangram A.
A szövegek forrása (hangfelvételek):
A. = Orkesztra Luna. Szukadal. Hangkazetta. Fekete Lyuk Hangja.
1991
B. = Kamondy Ágnes. Dalok Közép-Nirvániából.
Hangkazetta/kompakt nagylemez. Bahia MKB043/CDB023. 1995
A szerzô: Kamondy Ágnes [B.-n a Szindbád szerzôjeként K.Á. és Kirschner Péter szerepel].
arra megy amerre te
de máshová jut el vele
olyat is lát amit én nem
igen más van a szemében
ujjain pörgeti azt ami rég elveszett
bôrödön megérzi hogy mi lesz veled
csiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiri
csiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiri
ellen nem áll senki neki
árnyékodat kihímezi
ellen nem áll senki neki
káprázik a szemed és hiszel neki
így csinálja valahogy így
jól tudja amit csinál
és mindenre képes
arca meg se rezdül
és túlzásba visz téged
amit nagyon rejtettem
zsebébôl csak úgy elôveszi
egyetlenegy mozdulat
a berendezést kirendezi
csiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiri
csiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiri
ellen nem áll senki neki
árnyékodat kihímezi
ellen nem áll senki neki
káprázik a szemed és hiszel neki
így csinálja valahogy így
mindenkit puhára fôz
minden elolvad ó
legyôzött azt hiszi
mert behódoltam neki
elébehullt csillagom
mandzsettán fölszedi
megnézi hogy jól áll-e
s még egy kicsit fényezi
csiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiri
csiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiribiri
elszakadt az éjszaka húrja
nem tudok ma nem nem tudok ma játszani veled
elszakadt az éjszaka húrja
nem tudok ma nem tudok ma játszani veled
nem tudok ma nem tudok ma játszani veled
egymásnak vagyunk kiválasztva
és mégse megy mégse megy nekünk
tisztán látjuk hogy kár volna értünk
de valami marja a szemünk
tisztán látjuk hogy kár volna értünk
de valami valami marja a szemünk
de valami valami marja a szemünk
hogyha megütsz megbolondulok mint félrevert
harang
ha egy megmozdul száz megkondul zúg a giling-galang
zúg a giling-galang giling-galang
zúg a giling-galang giling-galang
zúg a giling-galang giling-galang
giling-galang giling-galang giling-galang
megkínozzuk egymást nagyon egész
vértelenül
s fáj ez nekünk együtt fáj elviselhetetlenül
elszakadt az éjszaka húrja
te sem tudsz ma te sem tudsz ma játszani velem
te sem tudsz ma te sem tudsz ma játszani velem
nem tudok ma nem tudok ma nem tudok ma nem tudok
nem tudok ma nem tudok ma nem tudok ma nem tudok
itt úszunk szívem
ár ellen
rossz tutajon rossz vizeken
itt úszunk igen
teste és szelleme között
lerombolta a karcsú hidat
szakadékba lökte lelkét
Marquis de Sade lovag
letépte a világról
jóság és szépség díszeit
házainkból kiseperte
az erény kényelmes bútorait
házainkból kiseperte
az erény kényelmes bútorait
az erény kényelmes bútorait
hideg szelleme nem ismert
homályt és titkos zugokat
a lecsupasztott világban
egyetlen úr a test maradt
- zene!
a lecsupasztott világban
egyetlen úr a test maradt
egyetlen úr a test maradt
szédítô volt a kín
és kiszámított a gyönyör
jó volt a kiserkenô vér
és szép volt az arc amit gyötört
hódolt a leigázott rabszolga test
szegény lovag foga meg kihullt
és a szerelmet nem ismerte meg
- zene!
szegény lovag foga meg kihullt
s a szerelmet nem ismerte meg
s a szerelmet nem ismerte meg
- korál:
mert sötétben él az egyik
s a másik fényben él
és a fény az messze látszik
ah nem látható az éj
mert sötétben él az egyik
s a másik fényben él
és a fény az messze látszik
ah nem látható az éj
minden test vérrel telt edény
s aki még nem ölt mindig szomjas szegény
s ha nem lehet mást felnyitja magát
megterít és kitölti poharát
vérrel telt vérrel telt edény
aki még nem ölt mindig szomjas szegény
ha nem lehet mást hát felnyitja magát
megterít és kitölti poharát
test vagy nekem én meg éhes vagyok
vérzel nekem s nem látszik magod
ízlésem szerint kikészítelek
megédesítlek ízlelgetlek
ha már forró vagy mindened olvad
lehûtelek és megkóstollak
minden test vérrel telt edény
aki még nem ölt mindig szomjas szegény
ha nem lehet mást felnyitja magát
megterít és kitölti poharát
ablakodon bejön a reggel
álmodban kikezd veled
felemeli fejed a párna
az ágy finoman kitesz
kiszámolja hangosan
lépteidet a parkett
lenyomja a padló a playt
és csak én nem nem vagyok veled
hozzád repít a szônyegem
nem akartam de a nyakadba esem
majdnem összetörtem finom kontúrjaid
és foszforeszkálni kezd a lelkem
mert kigyúlnak kigyúlnak fényeid
ablakodon beles az alkony
kalóz fényeivel
kifeszíted bôröd selymét
s a városba evezel
az öböl már halkan zúg
tajtékot ver a szíved
folyik mint a szurok az este
csak én nem nem vagyok veled
hozzád repít a szônyegem
nem akartam de a nyakadba esem
majdnem összetörtem finom kontúrjaid
és foszforeszkálni kezd a lelkem
mert kigyúlnak kigyúlnak fényeid
flitteres az éj
zsebünkben apró zenél
jolly joker vesztett a játszmán
s most ô nevet mert nincs több baj
a város alvó szívében
háromszor rikolt a páva
egy cintányér kiüti a hajnalt
egy harcos most dôl poharába
ó ez csak ennyi
ez csak egy reggae
ó ez csak ennyi
ez csak egy reggae
ó ez csak ennyi
ez csak egy reggae
az egész a kezedben
ne szedj szét ne különíts el
eltûnnek sorra a kisértetek
csak érints meg
a világ az ajtóm
te vagy kilincsem
homlokodon szél söpör
szemeidben só
nyelved puha málna
hajad tövében marad a jég
a világ az ajtóm
te vagy kilincsem
én vagyok szigeted
tôled lakatlan
elmehetsz Szindbád
minden parton várok rád
kóborló szuka éneklek az égre
de félek hogy a rigók megesznek élve
nem nyalok cukrot és nem tépem a láncot
amerre kaparok csak csontokat találok
menekülnek a házak a kapuk sikítanak
véremmel fröcskölöm tele a Holdat
de ha rámhibáz egy angyal én melléfexem
és halkan ugatok hogy el ne ijesszem
én vagyok keresztben a szálka
de mitôl véres a bárány szája
elakadt valahol a Szentlélek
a mellkasomban csak lüktetést érzek
fuldoklom jószagú viasztestem viasztestem
égô áldozati füstjében
de ha rámhibáz egy angyal én melléfexem
és ujjaimmal dicsérni kezdem
te vagy elveszett édenem
egybe' adod vissza amit darabokban hagytam el
fekete vagy ringó és könnyû
mint egy bárka
a hátad zuhatag a mellkasod láva
a kezedbôl eszem a szádból iszom
beszélni tanulok a szemedbôl
mint fehérre hevült árnyékod
sötét szépségem úgy
követlek
elôttem állt az ismeretlen
én nem értettem a saját nyelvem
romjaim alól kinyögtem
hogy fekete dobozomat lenyeltem
bûvös torna lélek tangram
kirakom magam új alakban
bûvös torna lélek tangram
kirakom magam új alakban
valamikor mindent tudtam
de egyszerre csak kétségbe estem
nem találom magamat már
csak az önkívületben
szédülök ez ördögi körben
az elsô lépés már oda van
kirakom magam új alakban
bûvös torna lélek tangram
Köszönet Kovács Lászlónak és Vida Gábornak.
Egyéb szöveglelôhely itt.
Kelt: 98 júl 28.