Forrás: Rock évkönyv 1981, 139-145. o.
/// betûhû szöveg \\\
o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o -
o - o - o - o - o - o
Pajor Tamás 18 éves, negyedik gimnáziumba jár.
Magas, jóképû, csupa
ideg fiú. Bal fülcimpájában apró,
ezüst fülbevalót visel, haja rövid,
modern. Szeret piros, bô nadrágot, tornacipôt
és zakót hordani. Van
egy zenekara, a Neurotic. Noha egy-két belvárosi ház
falán látható a
krétával felrajzolt jelük (***), nem csoda, ha
ezt a nevet még nem
ismerik, hiszen 1981 októberéig az interjú
elkészültéig mindössze
négy fellépésük volt. Igazi amatôrök.
Kezdjük az elején: mióta zenélsz?
14-15 éves korom óta. 13 évesen kaptam az elsô
gitáromat, rá egy
évvel kezdtem el a gitártanulást. Másfél
évig jártam az órákra, de nem
volt valami hasznos, mert a tanárom egy gonosz, uzsorás
disznó volt,
akit csak a pénz érdekelt. Sajnos csak az alapokat sajátítottam
el.
Mivel komoly ritmikai problémáim vannak, az új
összeállítású
együttesben elsôsorban énekelni fogok, és
csak alkalmanként gitározom
majd.
Miért a Neurotic nevet választottátok?
Ha valaki közelebbi kapcsolatba kerülne velem, nem tenné
fel ezt a
kérdést.
Az olvasók viszont nem ismernek téged.
Ez igaz, de egy mondatban nem lehet elmondani, hogy milyen vagyok.
Mégis: neurotikus, vagy inkább érzékeny?
Az emberek 60-70%-a neurotikus hajlamú, a fennmaradó
30-40% pedig
pszichotikus típus. Ha tehát azt mondom, én neurotikus
hajlamú vagyok,
az nem fejez ki semmit.
Rendben, hagyjuk ezt. Honnan szereztetek felszerelést?
Tulajdonképpen a mai napig nincs szerelésünk. Van
egy-két erôsítônk,
hangfalunk, de ezekkel gyakorlatilag semmit sem lehet csinálni.
Állandóan kölcsönkérünk, meg, próbahelyek
után futkosunk. Annyi helyet
végigjártunk már, hogy az fantasztikus, és
még mindig semmi. Gyárakat,
mûvelôdési házakat, klubokat.
Az iskolával nem próbálkoztatok?
De igen. Az elsô hely, amit felkerestünk, a dobosunk iskolája
volt,
azután az enyém. Onnan azért dobtak ki, mert olyankor
próbáltunk,
amikor nem lett volna szabad, és túl nagy hangerôvel
játszottunk.
Hol és hogyan került sor az elsô nyilvános koncertetekre?
Az elsô koncertet nagyon izgalmas körülmények
között nem tartottuk
meg. (Eddig körülbelül tíz koncertünk volt
meghirdetve, ebbôl négy
megvalósult, a többi különbözô botrányok
miatt elmaradt.) Az elsô az
Eötvös gimnáziumban lett volna, ahol megígérték,
hogy minden
érdeklôdôt beengednek. A csekély propaganda
ellenére nagyon sokan
eljöttek, de az utolsó pillanatban kiderült: csak
az Eötvös-diákokat
engedik be. Ezek után úgy határoztunk, hogy nem
lépünk fel.
Történetesen ott voltak az URH együttes tagjai (velük
már régebben is
jóban voltunk), és meghívtak a három nappal
késôbbi koncertjükre a
Kassák Klubba. Ez 81 februárjában volt. Utána
háromszor léptünk még
fel: egyszer a Kassák Klubban, egyszer a Molnár utcai
Belvárosi
Ifjúsági Házban és egyszer Rákospalotán,
szabadtéren.
Ha jól tudom, a zenekar a punk hatására született. Miért?
A punk létrejötte Angliában törvényszerû,
szükségszerû volt. A 70-es
évek rockzenéje rendkívüli mértékben
kommercializálódott (tisztelet
néhány kivételnek). Különösen nagy
bázisa volt a heavy metalnak, amit
itthon is sokan játszottak. A 70-es évek elején,
a hippi mozgalom
felbomlásának idején még aktuálisnak
számított az olyan szöveg, hogy:
"Menj, az úton menj tovább...", de ma már eltávolodott
a realitástól,
és ezek a nagy pátosszal, ordítva, hatásvadász
eszközökkel elôadott
szövegek teljesen semmitmondóakká váltak.
A fiatalok mégis beveszik,
és az irányzatnak ma is sok kedvelôje akad. A punkzene
azért jött
létre, mert néhányan radikális eszközökkel
próbáltak változtatni a
zenében, ami sikerült is. Másfél-két
évvel ezelôtt, amikor a zenekart
megalapítottuk, az volt a célunk, hogy olyanok legyünk,
mint a Sex
Pistols volt. A Sex Pistols teremtette meg ezt az új stílust,
robbantott, felfrissített, és táptalajt adott
az utána következôknek.
Ezért mondhatjuk azt, hogy példaképet keresve
nekünk már nem kellett
visszamennünk Little Richardhoz, hanem elég volt Johnny
Rottenhez,
mert ebben már benne van amaz is.
A punk kialakulásának azonban nemcsak zenei, hanem
szociális okai is
voltak.
Igen, de ez a mi zenénkre gyakorlatilag nem érvényes.
Egyrészt a
származásunk miatt; mi nem a külvárosban
születtünk, és saját bôrünkön
nem éreztük azokat a dolgokat, amiket Angliában
a punkok. Másrészt
pedig a Beatrice révén már akadt hazai képviselôje
az efféle
társadalombírálatnak. Eleinte szinte minden számuk
a nagyvárosi ember
semmivé válásáról szólt,
meg a külvárosi fiataloknak még a szocialista
rendszerben is eléggé nyomasztó életérôl.
Furcsán nézett volna ki, ha
mi is ezt csináljuk, ezt másoljuk.
A punkot sokan az anarchizmussal, az erôszakkal azonosítják.
Azt kell megérteni, hogy a punkok rádöbbentek arra,
hogy az
elrettentés, és az erôszak eszközével
kell újat és mûvészit alkotni,
nem pedig, mint a hippik tették, a béke és a szeretet
jelképeivel. Ma
kemény és radikális mûvészeti eszközökre
van szükség.
Az elsô koncert után azt mondtad: "Annak ellenére,
hogy a punk
virágkora 77-ben volt, mégsem késtünk
el, mert Magyarországra minden
több éves késéssel jut el." Azóta
viszont túlléptetek a punkon.
Akkor az volt az alapkoncepció. Azután, hogy egy kissé
jobban
belekerültünk a rockéletbe, szélesebb körben
kezdtük látni a dolgokat.
Így a dalszövegeink és a zenénk is egyre
inkább az új hullám felé
orientálódott. Mivel nem tudtunk próbálni,
és a koncertjeink teljesen
szétesôek voltak, nem volt értelme a punkot folytatni.
Elhatároztuk,
hogy egészen újjá formáljuk az együttest.
Néhány új tag is jött
közénk, és a zenei elképzelésünk
is változott. Avantgarde rockzenét
akarunk csinálni, olyat, amityen még nem volt Magyarországon.
Elég
erôsnek érzem magam ehhez, csak próbahely kéne.
Ötleteim vannak.
A régi számaitok közül bennem a következô
maradt meg leginkább:
"Néha nulla vagyok, néha meg egy / Nem osztok, nem
szorzok, nekem
egyre megy / Néha megrugdosnak, néha megcsókolnak
/ Néha megmutatnak,
néha meg eldugnak / Semmi más nem maradt, csak a néhány
évem /
Maradékot kapok, de elveszem a részem / Ezt jól
megtanultam, nulla,
nulla, nulla / Tessék egy emlékkönyv, a létezés
nullpontja / Az egész
koncból összvissz egy sarokházat kaptam / Ettem,
ittam, basztam, zenét
guberáltam ". Helyet kap ez az új programban ?
Ezen már túl vagyunk, sokkal többet akarunk majd
elmondani. Az új
mûsort, az új koncepciót a legapróbb részletekig
ki akarjuk dolgozni,
de még nincs kész, és nem is tudnék róla
sokat beszélni. Az
alapfelállás továbbra is marad a basszusgitár-szólógitár-dob,
emellett
a szaxofonnak lesz fontos szerepe, és egy-egy számban
használni akarok
más fúvósokat, például vadászkürtöt
is, meg néhány egzotikus
hangszert, és egy 3-4 fôs kórust. Magyarországon
a rockzenének mindig
csak egy eléggé kommersz formája volt divatos.
Még ma is ez dominál,
kivéve azt a néhány együttest, amelyek most
kezdenek feljönni. Ilyenek
akarunk lenni mi is.
Beszéljünk tehát a "Kollégákról".
Kezdjük külföldön. Lebeg
valamilyen példa a szemed elôtt?
Nem mondhatnám azt, hogy David Bowie a példa számomra,
mert mi nem
olyan zenét fogunk játszani, mint ô. De ô
az, akitôl tanultam, és aki
miatt már mást akarok csinálni. Ô az egyetlen
olyan sztár, aki egy
kicsit sem kommersz. A 80-as években, ebben az iszonyú,
háborús
hangulatban, mindenben ô van az élen; abban, amit úgy
hívnak, hogy
kifejezô erô. Még Frank Zappának, Alice Coopernek
vagy Lou Reednek is
van egy csomó kommersz lemeze. Az ô megnyilvánulásaik
egész mások:
sztárként viselkednek. Bowie amellett, hogy sztár,
több annál.
És itthon ? Említetted, hogy tetszik néhány
feltörekvô együttes.
Éreztek valamilyen közösséget ezekkel?
Vannak olyanok, akikkel barátságban vagyunk. Ezeknek
az
együtteseknek a zenéje tetszik nekünk, noha mi nem
az ô irányvonalukat
akarjuk képviselni. Megemlíthetem a Kontroll Csoportot,
az Európa
Kiadót (amelyek az URH szétválásával
jöttek létre), a Vágtázó
Halottkémeket és a Bizottságot. Különösen
a Vágtázó Halottkémek zenéje
és viselkedésformája szimpatikus. Ôk az
új hullámos zenének a
legspontánabb, legôszintébb formáját
játsszák. Olyan életérzést
közvetítenek, ami mindannyiunké, de az ô kifejezésmódjuk
a
legkeményebb.
És a sztárok? Például Hobo?
Róla éppen az ellenkezô elôjellel beszélhetek.
Földes László egy
rock-diktátor. Nagyon nagy befolyása van a fiatalok körében,
és ezzel
roppant módon visszaél.
Ezt hogy érted?
Kurválkodik. Régi Kex-számokat játszik,
meg olyan dolgokat, amiket
neki nem volna szabad a szájára vennie. Még régebben
megmondta, hogy
rock-próféta akar lenni, és az is lett: a tinédzserek
prófétája. Én
nem tudom, hogy meddig díszeleghet ebben a szerepben, de remélem,
nem
sokáig. Ennek ellenére a HBB bizonyos mértékben
forradalmat jelentett
itthon, mert bluest játszanak, és ez akármilyen
is, nem azonos a
kommersz zenével.
És a többiek? Omega...
Öregfiúk, nem érdemes beszélni róluk.
Meg vannak számlálva a
napjaik.
Legalábbis szerinted...
Na nem, Kóbor János lassan 40 éves lesz. Hány
évesen lehet még
valaki rock-énekes?
Bowie is legalább 35.
Igen, de azért ne hasonlítsuk össze ôket.
Miért ?
A 60-as években még egészen fiatal voltam, de
emlékszem az Omega-
számokra. Nagyon szerettem ôket, amikor Presser ott játszott.
Igen
képzett zenészek, de Kóbor János, mint
rockénekes... Nem tudom hány
éves, de akármennyi is, az pontosan meglátszik
rajta. Mindenen: ahogy
énekel, ahogy mozog, stb. A mai Omega "újított"
ötletei is egy
végletekig kicsavart dolgot akarnak továbbcsavarni, de
ez lehetetlen.
Mivel magyarázod azt, hogy a saját korosztályod
elsôsorban még
mindig a kemény rockhoz vonzódik, míg az általad
is kedvelt, újat
akaró zenekarokra rátok is inkább a huszonéves,
felnôttebb,
értelmiségi és mûvészréteg
kíváncsi?
A tinédzserekhez kevesebb információ jut el.
Nem tudják megítélni,
mi az értékes és mi a kommersz ezért
elfogadnak mindent, ami
dallamos, ami szerintük sokatmondó. Akik a barátainkra
meg ránk
figyelnek, azok azt érzik, hogy mi képviseljük a
rockzene haladó
irányzatát. Ebben a közönségben is vannak
fiatalok, még ha valamivel
kevesebben is.
Látsz arra lehetôséget, hogy ha az új
mûsorotok jól sikerül, olyan
útra léphessetek, mint amilyen megadatott a KFT-nek,
a GM 49-nek és
még néhány új zenekarnak?
Semmiképpen nem akarunk ezeknek az útjára lépni.
Ezek az együttesek
eladják magukat, és értelmetlen, hülye dalszövegeket
énekelnek. Nem
szeretem ôket.
A KFT nagyon sokak számára igazi felfedezést jelentett.
Elismerem, hogy borzasztó profi zenészek, a színpadon
is ügyesen
mozogtak. Ez nekem is nagyon tetszett, de mint rockteljesítmény,
szóval nem ez az igazi.
Nem a háttérbeszorítottság hangja beszél belôled?
Részben az is. De ezeket a zenekarokat tényleg mesterségesen
futtatják, minket pedig elnyomnak. Ôk eszközként
ragadják csak meg az
új hullámot. Miért kísérték
Bódy Magdit éveken át? És akkor most
hirtelen new wave? És miért kellett a táncdalfesztiválon,
a
csokornyakkendôs kispolgárok között fellépni
? !
Te sztár akarsz lenni?
Nekem nem az a célom, hogy sztár legyek. Majdnem biztos
vagyok
benne, hogy a jelenlegi viszonyok között nem is lehetek az.
Egy szûkebb réteg sztárja is sztár.
Szûkebb körön belül lehet, és lesz is
belôlem sztár, de nem ez a
célom, hanem az, hogy megértessük és megéreztessük
az új hullámot, ami
felfrissítette, megújította, megváltoztatta
a 70-es évek
prostituálódott rockzenéjét. Az új
hullám jelent és múltat felölelô,
felfokozott rock and roll, amely a lírát és az
erôszakot is magába
építi. Szerintem ez a rock jövôje. A rock
a legprogresszívebb
mûvészeti forma, és úgy gondolom, hogy nincs
aktuálisabb zenei nyelv
nála. Mi megtanultunk ezen a nyelven beszélni, és
élni is fogunk vele.
Minden ellenkezô híreszteléssel szemben a rockzenében
még nagyon sok
lehetôség van, mindig lehet próbálkozni.
Sohasem szabad abbahagyni,
feladni.
Szônyei Tamás
-----
Jegyzet:
*** = négyzetgyök-jel alatt N.
o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o - o -
o - o - o - o - o - o