Nyelvtanulás
honlapszerkesztés tanulása közben
Bujdosó Iván
TÉMAKÖR: Nyelvészet és
informatika, internet az idegennyelv-oktatásban
Kulcsszavak:
eszperantó; tartalom- és nyelvtanulás (CLIL); honlapszerkesztés; fordítás
számítógépes támogatása; szakszöveg jellegzetességei
A számítógépes támogatás fordítási feladatokban
A számítógép megalkotása után mindjárt jelentkezett
egy olyan igény, hogy a számítógépet ne csak matematikai számításokra
használják fel. Ezek közül az elsők között volt a számítógép felhasználása
fordítási feladatokra.
Kezdetben az eszperantisták kételkedtek a
számítógépes fordítás hasznosságában, mondván, hogy felesleges pénzt kiadni a
kutatásokra, amikor sokkal egyszerűbb lenne, ha mindenki megtanulna
egy közvetítő nyelvet. Mások a gépi fordítás nagyon gazdaságtalan
vállalkozásnak gondolták, legalább is a személyi számítógépek elterjedése előtt
ez így volt.
Eszperantóról magyarra fordítás
A gépi fordítás felhasználható lenne az eszperantó
oktatásában, ha lenne egy olyan program, amely egy eszperantóul leírt mondatot
lefordítana magyarra. Így a tanuló tanári segítség nélkül is kontrollálhatná
nyelvtudását. Ezt a fajta nyelvtanulást nevezhetnénk így is: próbálkozz és
tanulj a hibából. A magyarról eszperantóra való fordítás sokkal nehezebben
vitelezhető ki, pedagógiai hasznosságáról nincsenek elképzeléseim.
Az eszperantóról magyarra való fordítás számítógépes
támogatása
A magyar nyelvben a főnevek és az igék ragozása
rendkívül bonyolult. A főnév ragozásánál a tőhöz járulnak a birtokviszonyjel, a
birtokos személyjelek, a birtokjel, a számjel és az esetragok. Vásárhelyi
István tanulmánya szerint egy magyar főnévnek 17*7*6 = 714 különféle alakja
lehet, ami az előbbi elemek kombinációs alkalmazásából adódik ki. Ennyi alakot
azonban nem kell a számítógépben tárolni, a fenti tanulmány szerint ezeket
néhány bitben meg lehet adni egy-egy főnév esetében. Valamivel egyszerűbb a
helyzet az igeragozásnál, itt a lehetséges alakok száma egy nagyságrenddel
kisebb (Vásárhelyi 1975).
Kísérlet eszperantóról magyarra fordítani
Ezen tanulmányok útmutatása alapján elkészítettem
egy egyszerű fordítóprogramot (Bujdosó 1981), amely 20 főnévvel és 5 igével az
alábbi eszperantó mondatstruktúrát tudta magyarul visszaadni:
iu –as/is/os/us –e –an –on
Valaki csinál/csinált/csinálni
fog/csinálna valahogy valamilyen valamit.
Professzionalis
fordítás
Ezt a programot jó 25 évvel ezelőtt írtam, azóta
nagyon sok minden történt az eszperantó és a gépi fordítás vonatkozásában. A
gépi fordítás és az eszperantó nagy találkozása 1979 történt, a DLT-nek
nevezett projekt keretében. Ennek fő jellegzetességei: közvetítő nyelv az alig
módosított eszperantó, a célnyelvről az eszperantóra való fordítás mesterséges
intelligencia eszközeit használja, illetve párbeszédet kezdeményez az
adatbeadóval. A közvetítő nyelvről a célnyelvre való fordítás automatikus
(Witkam 1983, Schubert 1992). Az elért eredményekről nagyon sok helyen lehetett
olvasni, többek között az 1988-ban Budapesten megrendezett gépi fordítási
konferencia anyagaiban is. Ennek fő szervezői a NJSzT és a hollandiai BSO
szoftverház volt, amely keretében a DLT kifejlesztésre került. A DLT projekt
1992-ben véget ért, oktatási célokra nem történt felhasználásáról nem tudok.
Nyelvoktatás
interneten
Az elmúlt évtizedben eszperantó nyelvből évente
4000-5000 volt a vizsgázók száma. Ezért az Eszperantó Kulturális Szövetség
létrehozott egy internetes tanfolyamot, amely a nyelvvizsgára készít fel, Ennek
a tanfolyamnak mellékterméke az az internetes ingyenes program, amely egy
eszperantó mondat elemzését adja meg. A program a finn nyelvre készült elemző
program eszperantósított változata. Készítői: Jarmo Hietala, Országh-Krysz Axel
és Szilvási László. Megtalálható: www.esperanto.hu/szotar
Eszperantó
nyelvű szöveget elemző program
1. ábra Az elemző program
bejentkezése
Írd be a
lefordítandó eszperantó szót,
mondatot vagy szöveget (max. 500 betű): bĉ = cx, ĝ = gx, ĥ = hx,
ĵ = jx, ŝ = sx, ŭ = ux
ĉ = cx ĥ = hx,
ĵ = jx, ŝ = sx, ŭ = ux,
A beírt, elemezendő szöveg:
Sed ni atingis
la punkton, kiun mi menciis jam en la komenco de nia
kurso: la supersignitaj literoj.
A szótározó
program kijelései:
sed de, pedig, azonban, hanem
ni mi
(személyes névmás)
atingo
elérés, eredmény, vívmány, hozzáférés (sztech)
atingas elér
valamit
ating-is -->
igevégződés, múlt idő (mit csinált?)
la a,
az (határozott névelő)
punkto
pont
punkt-on --> főnevek szóvégződése +
tárgyeset (mit?)
kiun
melyiket? - amelyiket
kiun kit? - akit
mi én
mencio említés
mencias említ,
megemlít
menci-is --> igevégződés, múlt idő (mit csinált?)
jam már, máris
en 1. -ben, -ban, benne
valamiben; 2. -ba, -be, bele vmibe (tárgyesettel)
la a, az (határozott névelő)
komenco kezdet
komenca kezdeti
komencas kezd,
elkezd
komenc-o --> főnevek szóvégződése (mi? micsoda?)
de 1. -tól, -től; 2. irányából; 3. vmi/vki által; 4.
birtokviszony viszonyszava
nia miénk
ni-a --> melléknevek szóvégződése (milyen?)
kurso tanfolyam, kurzus
kurs-o
--> főnevek szóvégződése (mi? micsoda?)
la a, az (határozott
névelő)
supersigno felüljelzés, ékezet
signo jel, valaminek a
jele
signas jelöl,
megjelöl
supersignit-aj -->
melléknevek szóvégződése + többes szám (milyenek?)
supersign-itaj -->
olyan, akivel/amivel már megtörtént, befejeződött a cselekvés + többes szám (milyenek?)
super-signitaj --> (képző) fölött, fölé, fölötti-
litero
betű
lito ágy
liter-oj --> főnevek
szóvégződése + többes szám (mik?)
lit-er-oj --> (képző) alkotórészt, összetevőt jelöl
A program megadja minden szó összes szótári
jelentését, valamint a szót alkotó morfémák jelentését. Látjuk tehát, hogy nem
végez mondatról mondatra való fordítás, ezt a tanulóra bízza.
Mi a CLIL?
A Content and
Language Integrated Learning kifejezés angolnyelvű rövidítése. Azt jelenti
tehát, hogy a tanuló egyszerre sajátít el egy nyelvet és a nyelvtanulás közben
valamilyen hasznos ismeretet is szerez. Ennek az oktatási módszernek nagyon nagy
irodalma van. Az alábbi előnyeit szokták kiemelni.
Forrás:
http://www.clilcompendium.com/main.htm
- Complement
individual learning strategies (kiegészíti az
egyéni tanulási stratégiákat)
- Diversify
methods & forms of classroom practice (az
osztálytermi gyakorlás formáit és módszereit változatosabbá teszi)
- Increase
learner motivation (tanulói motiváció
növelése)
Az eszperantó mint az oktatás tárgya
Az ELTÉ-n 1966 óta van eszperantó szak. Eddig
száznál több magyar és mintegy 50 külföldi szerzett diplomát eszperantó nyelv
és irodalom szakból, Jelenleg is három végzős hallgató fog diplomázni. A
jelentkezők létszáma 5-8 közett változik évente. Egy felmérés szerint a világon 66 egyetemen lehet eszperantó kurzusokat elvégezni.
Ezek általában egy vagy két szemeszteresek, a
hallgatók néhány kreditpontot kapnak a sikeres vizsga után.
Az eszperantó mint az oktatás eszköze
Van viszont néhány egyetem, ahol nem az eszperantót
oktatják, hanem eszperantóul oktatnak tantárgyakat. 1993 óta működik a románia
Nagyszeben egyetemén egy ilyen képzés. Itt a hallgatók német vagy eszperantó
nyelven hallgathatják az alábbi tárgyakat: nyelvkibernetika, eurológia és
tudományrevizió.
Egy
nyelvtanítási módszer: a tanregény
Egy régi magyar nyelvű lexikonban, talán az 1900-as
évek elejéről, található egy szócikk: az angol
nyelv. A nyelvet úgy mutatta be, hogy egy angolul írt elbeszélés minden egyes
szavának az értelmét megadta, elmondta, hogy milyen nyelvtani jelenség
található abban a mondatban. Így egy rövid cikk elolvasása után az olvasó
fogalmat kaphatott az angol nyelv mibenlétéről.
Később találkoztam az eszperantó tanításának
előmozdítására írt olyan könyvekkel, ahol az egyes fejezetek fokozatosan
bővültek szókincsben és nyelvtani szerkezetekben. Ezek közül a legsikerültebb
talán Baghy Gyula La
verda koro című regénye (Baghy 1983).
Az eszperantó tanulására egy érdekes gyakorlat is
kialakult. Az eszperantó kezdeményezője és első használói poliglott
értelmiségiek voltak. Beszéltek franciául, olvastak latinul, ismerték a
németet, nagyrészük orosz anyanyelvű volt. Nagyon keresni kellene az eszperantóban
olyan jellegzetességeket, amelyek ezekben a nyelvekben
nem fordultak elő. Ezeket a jellegzetességeket
kiegészítette a szabályosság, analógia stb. Ezért nem csodálkozhatunk, ha az
első eszperantistákban élt egy illuzió, hogy egy eszperantó nyelvű szöveg a
nyelv tanulása nélkül is megfejthető. Ezért az első időkben azzal
kísérleteztek, hogy a morfémákat, vagy ahogy akkor nevezték gyökszavakat (radikvorto) kicsiny tipográfiai jellel
különítsék el egymástól. Ez az optimizmus odáig is elment, hogy tudományos
dogozatokat küldtek a nemzetközi tudományos életben ismert kollégának egy kis
szótár kíséretében.
A tananyag
Az eszperantó megjelenése óta eltelt 118 év alatt
nagy fejlődésen ment át a technika. Ez adta az ösztönzést annak vizsgálatára,
hogy az eszperantó szabályait nem ismerő egyetemi hallgatónak milyen és mennyi
információra van arra szüksége, hogy eszperantóul megfogalmazott instrukciókat
megfejtsenek, megértsenek és megvalósítsanak a számítógép mellett. Ehhez
szükséges volt egy megfelelő szöveg kiválasztása. A szöveg legyen érdekes, nem
túl bonyolult és nyújtson hasznos ismereteket. Erre a honlapszerkesztési
gyakorlat alkalmas. Még egy nagyon fontos szempont, hogy lehetőleg külföldi
eszperantista szövege legyen. Az ELTÉ-n már ötödik alkalommal hírdetettem nem
eszperantó szakos hallgatók számára: “Honlapszerkesztés és nyelvtanítás”
elnevezésű tantárgyat. Tananyaga autentikus szöveg, nem oktatási célokra
készült. Ez az interneten elérhető anyag a már eszperantóul értőknek szólt.
Választásom éppen ezért esett erre a szövegre, mert semmi jel sem mutat arra,
hogy ez valamiféle “gyógy”-szöveg lenne. Nagyon konkrét ismereteket akar
közölni, a megfelelő eszközökkel. Megtalálható az interneten: www.esperanto.net/veb honlap egyik tételénél. Szerzője svéd,
Franko Luin, többféle anyagot publikált a számítástechnika tárgyköréből.
A
honlapszerkesztés
Mint ismeretes, a honlapszerkesztés lényege az, hogy
a beadott anyagunk küllemét szebbé tegye. Ehhez metainformációk tartoznak,
amelyek a saját szövegünk sorai között helyezkedik el. Honnan tudja a gép, hogy
mi a megjelenítendő információ és mi a metainformáció, azaz a megjelenítés
mikéntjét megszabó információ? A metainformációt egy speciális jel vezeti be.
A tanfolyamon résztvevő hallgatók
kétszeresen is laikus alkalmazók. Egyrészt még nem ismerik a
honlapszerkesztést, másrészt – és ez is fontos –, nem tudnak eszperantóul.
Illetve amit tudnak eszperantóul, vagy az eszperantóról, az az, hogy az európai
nyelvekhez hasonló, van benne alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző stb.
Ezek működését tanári segítséggel érthetik meg.
A megvalósítás
Amikor először tartottam meg a tanfolyamot,
tartottam attól, hogy előzetes tudás nélkül nagyon nehéz lesz a szöveget
lefordítani. Ezért előkészítettem a szöveget, bejelöltem különböző színekkel a
különböző igeidőket, módokat. A gyakorlatban kiderült, hogy erre nincs szükség.
Ez annak köszönhető, hogy létezik a szótározó és morfémára bontó program
eszperantó nyelvre.
Az egyes szemináriumok tapasztalatai alapján egyre
jobban meggyőződtem arról, hogy a hallgatók minimális tanári támogatással is
képesek lefordítani a tanfolyam anyagát és a tanult anyag alapján elkészíteni
saját honlapjukat. Az egyik ilyen hallgató akadályoztatása miatt három
alkalommal nem tudott résztvenni az órán, ehelyett interneten tartottuk a
kapcsolatot. Ez inkább csak az ösztönzést jelentette, bíztattam, hogy
próbálkozzék a feladat elvégzésével. Majdnem tökéletes fordítás tudott
készíteni a tanári instrukciók nélkül is.
A tanszöveg
jellegzetességei.
Vannak olyan vélekedések, hogy az eszperantó sem
lehet lényegesen könnyebb, könnyebben tanulható, mert hát a szavakat minden
nyelvben meg kell tanulni. Vajon sokkal kevesebb szóval működik az eszperantó mint egy nemzeti nyelv? Milyen az eszperantó
képzők aránya? Mi a helyzet az melléknévi igenevekkel,
a tabellaszavakkal? Erre próbálok válaszolni a tanfolyam anyagának elemzésével.
Néhány statisztikai adat:
Leckék száma: 10
A leckékben előforduló eszperantó szavak darabszáma:
5082
Ez 1156 különböző szóalakot jelent.
Ez azt jelentené, hogy ennyi szót meg kell
tanulnunk, vagy legalábbis kis kell szótároznunk, hogy megértsük a szöveget? Az
eszperantó, hasonlóan a magyar nyelvhez, erősen agglutináló tulajdonságokat
mutat. Vegyük például azt a mondatot, amely a tanfolyam szövegében is
előfordul:
Megszépíthetjük honlapunkat.
Ni povas plibeligi nian hejmpaĝon.
Az eszperantó kevésbé szintetikus nyelv, mint a
magyar, ahogy ezt a fenti példa is mutatja, a magyarban két szót használunk, az
eszperantóban ötöt.
Az eszperantóban is van egyes szám, többes szám,
alanyeset, tárgyeset. Az igéknél az igeidőknek vannak jeleik, felszólító és
feltételes módot is jelöli. Várható tehát, hogy az egyes alkotórészek száma
lényegesen kisebb lesz.
8703 darab morfémára lehet bontani ezeket a szavakat.
555 különböző morféma található.
A morfémákat gyakoriságuk szerint sorrendbe
rakhatjuk, kezdve a leggyakoribbal, végezve azzal, ami esetleg csak egyszer
fordul elő. Kiszámítható a leggyakoribb, a második leggyakoribb stb morféma a
teljes szóveg hány százalékát fedi le. Az alábbi ábra mutatjá számításunk
eredményét. A rangsorban szereplő első száz morfémával lefedhető a teljes
szöveg 80 (79,8) százaléka.
2. ábra A
lefedés a morfémák számának függvényében
Hipotézisem az, hogy ez általánosságban jellemző az
eszperantó nyelvű szövegekre. A jellegzetességek táblázatos formában.
1. táblázat A tanfolyam szavainak, morfémáinak előfordulása
|
|
darab szó |
féle szó |
darab morféma |
féle morféma |
|
10 lecke |
5082 |
1156 |
8703 |
555 |
|
1 lecke |
589 |
294 |
967 |
243 |
|
arány |
8,6 |
3,9 |
9 |
2,3 |
Ha megnézzük ezt a táblázatot, akkor azt látjuk,
hogy míg egy leckénél 243 féle morféma van és 294 féle szó, addig tíz leckénél
555 féle morféma és 1156 féle szó. Ez azt jelenti, hogy a honlapszerkesztésről
szóló ismeretek elsajátításához szükséges szavak száma kezd betelítődni, azaz
ha még lenne tíz lecke, akkor sem lenne szükség lényegesen több morfémára.
A leggyakoribb 25 morféma darabszáma arányos a
szöveg terjedelmével, hiszen ezek bármilyen szövegben előfordulnak. A csak
egyszer előforduló morfémák arányosan növelik a morfémák mennyiségét. A köztes
esetekre az jellemző, hogy ezek az igazi szakmai
szavak, ezek előfordulása nagyobb, mint ami a szöveg
terjedelméből következne.
A gyakorlati
megvalósítás
Az első órán röviden ismertettem a hallgatók előtt
álló feladatot: gépi segítséggel készítsenek saját magukról kétnyelvű honlapot.
Az eszperantó oktatásán kívül még az alábbi információkat adtam a hallgatóknak:
- hogyan kell ingyenes tárhelyet szerezni az interneten
- hogyan kell adatokat felvinni erre a tárhelyre
- hogyan kell az adatokat szerkeszteni
- digitális fényképek készítése minden egyes hallgatóról és ezek
felvitele a tárhelyre
Egy óra alatt sikerült egy leckét elolvasni,
lefordítani és a számítógépen az instrukciókat megvalósítani. Az egyik hallgató
– Szabó Ibolya – összegyüjtötte azokat a nyelvtani jelenségeket, amelyek
szokatlanok egy magyar számára.
1. Malplenajn liniojn – többesszám jele és tárgyrag melléknév végén is
2. Tio/ĝi/tiu megkülönböztetése: ami/az/amely
3. Befejezett melléknévi
igenevek használata, és az igeidők megkülönböztetése: esti uzata/uzita (használtatik ill. használódott)
4. Segédigék után főnévi igenév
vagy mellékmondatos szerkezet: volas
aperi (akar megjelenni) vagy volas,
ke iu aperu (akarja, hogy megjelenjen)
5. Képzők: -il ,-ejo, -ig, -iĝ, -um
6. kiel
többféle használata: hogy, ahogy, hogyan, -ként
7. kiu
többféle használata: melyik, amelyik, ki
8. da,
el különbsége: valamennyi valamiből
ill. venni valamiből
9. sia-propra különbsége: övé, sajátja
10. új szavak alkotásának,
építésének sokféle lehetősége:pl. tra-vid-ebl-a, pli-bel-ig-i (átlátható, szebbé tenni)
11. alany nélkül kezdődő
mondatok, ami magyarból ismerős, bár ott még ige sincs, itt viszont van: pl. Estas bona kutimo kompletigi ….
12. Havi
+ tárgy eset (valakinek van)
Konklúzió
A honlapszerkesztés tanfolyam anyaga ideális:
viszonylag kevés szakszó található a leckékben, ezek nagy része is már ismert a
hallgatók előtt; a téma elég érdekes egy egyetemi hallgató számára; a fordítás
után azonnal kipróbálható a tanult ismeret és eldönthető, hogy sikeres volt-e a
fordítás.
Ezért teljes meggyőződéssel javaslom más nyelvek
tanulásának elősegítésére az általam használt módszert.
Irodalom
Baghy
J. 1982. La
verda koro. HEA, Budapest.
Bujdosó
I. 1981. Praktika provo por traduki per komputilo Esperantan tekston en la
hungaran lingvon. In: Aleš Bednařík (redigoval): Apliko de komputiloj. Dua volumo, Asocio de Esperantistoj SSR,
Žilina.
Schubert, K. 1992. Esperanto as an
Intermediate Language for Machine Translation. In: Newton, J. (Ed.): Computer in Traslation. London/New York:
Routledge.
Vásárhelyi
I. 1975. Magyar igealakok szintézise. Nyelvtudományi
Közlemények. 77. kötet 1. szám. 68-92.
Witkam,
A.P.M. 1983. Distributed Language Translation. BSO,
Utrecht.