Hogyan készült ez a kép?

Amikor láttam, hogy már csak utolsó sorba kerülhetnék, arra gondoltam,  hogy jobb lenne az udvaron maradni. Így is lett. Imádkozni kezdtem: Baba, életem, teremtőm, engedd meg, hogy lefényképezhesselek, mert ha azt a képet nézhetem, amit  magam készítettem, biztosan fel tudom idézni később is az alakod.

Ezután felmentem a hálószobámba a fényképezőgépért, és visszatérve leültem a helyemre, a második sorba. A szévadál balra ült, szemben velünk. Féltem, hogy nem fogja megengedni, hogy fényképet készítsek Babáról.

Amikor Baba közeledett, bekapcsoltam a gépet, és fókuszáltam. Ez mind zajjal járt, de senki sem figyelt rám. Mikor Baba megállt, üdvözölni az udvaron ülőket, elkattintottam a gépet. Ezután tett még három lépést, és újra megállt. Kinézett ránk, és újra lefényképezhettem. Ez a második foto lett a jobb. Megköszöntem a lehetőséget.

Ez a kép története.

2001 január

Gyula