Alkalmazott nyelvészet szak I. szigorlat

 

Szigorlati tételek a Bevezetés a nyelvtudományba és az Elméleti nyelvészeti alapozó képzés c. tanegységek anyagából

 

 

 

1. Wilhelm von Humboldt nyelvelmélete

 

(Nyelv és gondolkodás; nyelv és világlátás; nyelvi forma – grammatikai forma; a nyelvi forma anyaga; nyelv és beszéd; nyelvi kreativitás és nyelvelsajátítás; nyelvrokonság és nyelvtípusok; Humboldt mint a 20. század nyelvészetének előfutára – humboldti gondolatok Saussure, Sapir–Whorf és Chomsky nyelvelméletében.)

 

2. A történeti–összehasonlító nyelvészet

 

(A hisztorizmus a nyelvészetben; az ógrammatikusok és újgrammatikusok nyelvfelfogásának különbségei; Hermann Paul nyelvtörténeti elvei: a nyelv létezésmódja, változékonysága, történeti változásának hordozói; nyelvszokás és egyéni nyelvhasználat; a nyelvelsajátítás, a nyelvhasználat és a generációk szerepe a nyelvi változásban; a hangváltozás és a jelentésváltozás mechanizmusai.)

 

3. Ferdinand de Saussure nyelvelmélete

 

(Saussure mint  a 20. századi nyelvészet megújítója; a nyelv nyelvészete: nyelvezet – nyelv – beszéd, a nyelv definíciója, jellemzői, külső és belső nyelvészet; a nyelvi jel és tulajdonságai; a statikus (szinkrón) és az evolutív (diakrón) nyelvészet elválasztása, a szinkrón nyelvészet előtérbe helyezése; a szinkrón nyelvészet fogalmai: a nyelv állapota, az oppozíció, a nyelvi értékek és összefüggésük, fogalom és jelentés, szintagmatikus és asszociatív viszonyok.)

 

4. Leonard Bloomfield és az amerikai deskriptív nyelvészet

 

(A strukturalista iskolák és az amerikai deskriptív nyelvészet nyelvfelfogásának jellemzői; Bloomfield nyelvelméletének fogalmai: nyelvi forma, nyelvi jelentés, nyelvleírás; közvetlen összetevős elemzés; szabad, kötött, egyedi, komplex és egyszerű formák; a disztribúciós elemzés; a lexikon és a nyelvtan; Bloomfield és Chomsky nyelvfelfogásának összehasonlítása.)

 

Szigorlati tételek az Interkulturális tanulmányok c. tanegység anyagából

 

  1. A kultúra fogalma és fajtái. Szerepe és súlya a kommunikációs folyamatban. A verbalitás kultúrafüggő és nyelvfüggő megkötöttségei.

 

  1. Beszélő közösségek: nyelvi és nem nyelvi normák. Nyelv és kultúra: a Whorf-hipotézis. A nyelvhasználat és a társadalmi struktúra kapcsolata az interkulturalitás függvényében. Kultúraközi üzenetváltás.

 

 

 

Szigorlati tételek az Interlingvisztika c. tanegység anyagából

 

1.        Az interlingvisztika helye a nyelvtudományban. Alkalmazott nyelvészet és interlingvisztika. A nyelvtervezés mibenléte és fő feladatai. A nyelvtervezetek/szerkesztett nyelvek interlingvisztikai szempontú értékelése.

2.        A nyelvtervezetek/szerkesztett nyelvek csoportosítása, főbb típusai. Az autonóm-sematikus és a naturalista tervezetek általános összehasonlítása. Az eszperantó és az ido szerkezetének egybevetése.

 

Szigorlati tételek az Etnolingvisztika c. tanegység anyagából

 

  1. Etnikai/nemzeti identitás és nyelv. Az etnolingvisztika és az antropológiai nyelvészet, illetve az etnolingvisztika és a szociológia határvonalai.
  2. Lingvisztika és etnológia. Nyelv és társadalom kölcsönhatásának, a korlátozott és kidolgozott kódoknak, a társadalmi-kulturális és a nyelvi jelenségeknek az izomorfizmusa.

 

Szigorlati tételek a Világ nyelvei c. tanegység anyagából

 

1.        A világ nyelveinek csoportosítása nyelvrokonság és nyelvtípus szerint. A nyelvrokonság alapfogalmai és bizonyítása. Nyelvrokonság-elméletek.

2.        A világ nyelvei nyelvcsoportok szerint: a nyelvcsaládok és nyelvcsoportok felsorolása. Az uráli, az indoeurópai és a sémi-hámi nyelvcsalád részletesebb bemutatása. Elszigetelt, rokontalan nyelvek; kihalt nyelvek.

 

Szigorlati tételek a Bevezetés a nyelvleírás elméletébe c. tanegység anyagából

 

1.       Generatív grammatika I.: a sztenderd elmélet (Chomsky 1965) előzményei (strukturalizmus és Chomsky 1957). A generatív nyelvfelfogás alapkategóriái (kompetencia/performancia, innátizmus). A sztenderd elmélet felépítése (mélyszerkezet és felszíni szerkezet, frázisstruktúra és transzformációk, szemantikai és fonológiai interpretáció).

2.       Generatív grammatika II.: a P&P (elvek és paraméterek) modell felépítése, modularitás. A lexikon, a tematikus szerepek, X’-elmélet, szerkezeti kapcsolatok: vezérlés, kormányzás, transzformációk (mozgatás), a felszíni szerkezet (esetek) és a logikai forma.

 

Szigorlati tételek a Szemiotika c. tanegység anyagából

 

Jelek, jelformák, jelrendszerek. A társadalmi kommunikációban működő kódrendszerek. A multimodalitás/-medialitás jelensége.

 

Szigorlati tételek a Pragmatika c. tanegység anyagából

 

A nyelvhasználat kódszerű és inferenciális (következtetéses) jellege, nyelvi jelentés és kommunikatív tartalom (deixis, referencia, előfeltevés). A nyelvhasználatot irányító elvek (Grice) és az udvariasság (politeness).

 

 

Szigorlati tételek a Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe c. tanegység anyagából

 

  1. Jellemző európai és hazai alkalmazott nyelvészeti felfogások, meghatározások (az alkalmazott nyelvészet diszciplináris elkülönülésének folyamata; az angolszász, a francia, a német és a szovjet-orosz alkalmazott nyelvészeti iskolák; a magyarországi alkalmazott nyelvészet két releváns felfogás).
  2. Az alkalmazott nyelvészet legalapvetőbb területei (nyelvtervezés-nyelvpolitika; anya- és idegennyelv-oktatás; fordítás és tolmácsolás – kontrasztív módszerek; az agyi diszfunkciók gyógypedagógiai és neurolingvisztikai oldala).

 

 

Szigorlati tételek a Bevezetés a didaktikai kutatásba c. tanegység anyagából

 

  1. A didaktikai kutatás interdiszciplináris összefüggései az L2-oktatásban (a didaktika integratív jellege az elméletben, modellekben, kutatási módszerekben, nyelvelméleti összefüggésekben, történeti-politikai dimenziókban és a módszerek alkalmazásában).

 

2.      Idegennyelv-tanítási módszerek (módszertörténeti üzenetek; a grammatizáló-fordításos, a direkt, a köztes, az audiolingvális és –vizuális módszerek, valamint a kommunikatív didaktika a nyelvelméleti hátterek és az oktatási-tanulási stratégiák összefüggésében).

 

Szigorlati tételek a Pszicholingvisztika c. tanegység anyagából

 

1. A pszicholingvisztika alapveető kérdéseinek elméleti kerete: a beszédprodukció agyműködési háttere, a beszédprodukció folyamata, a beszédészlelés és -megértés problematikája. A nyelvelsajátítás, valamint a beszéd és a nyelv zavarainak vizsgálata. A beszéd percepciós vizsgálata, kiemelve a magyar percepciós sajátságokat.

2. A gyermeknyelv és a nyelvelssajátítási korszakok elemzése. A magyar gyermek beszédprodukciójának és beszédmegértésének fejlődése. A nyelv és a beszéd zavarainak diagnózisa és terápiája.

 <

Szigorlati tételek a Kommunikáció c. tanegység anyagából

 

 

1.      A kommunikáció különböző felfogásai/meghatározásai. A társadalmi kommunikáció színterei. Verbális és nem verbális kommunikáció. A kommunikáció az evolúció és az etológia perspektívájából.

2.      Nyelv, kommunikáció, cselekvés. A beszédaktus-elmélet. A performatív elemzés a nyelvleírásban.