 |
 |
 |
A Vajdasági magyar közösség autonómia- elképzelése
Németh Zsolt külügyi államtitkár állásfoglalása a vajdasági magyar közösség háromszintű vajdasági autonómia-elképzelésével kapcsolatban.
A magyar kormány a délkelet-európai helyzet átfogó rendezésében érdekelt. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és a Szerb Köztársaság demokratizálásához jelentôs mértékben hozzájárul az állam decentralizálása, a szövetségi jelleg erôsítése, a szubszidiaritás elvének érvényesítése. A nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének feltétele Jugoszláviában az állam demokratizálása. A kérdés rendezése az állam demokratizálási folyamatával párhuzamos folyamatként képzelhetô el, a Hill-tervvel és a Rambouillet-i megállapodással összhangban.
Ezen alaptételbôl kiindulva a vajdasági magyar kisebbségi közösség a jugoszláv állam szövetségi jellegének erôsítése és Szerbia decentralizálása céljából a vajdasági szerb és crna-gorai, valamint a Vajdaságban kisebbségben élô más nemzeti közösségek együttműködésére számítva kezdeményezi Vajdaság tartomány autonómiájának helyreállítását és megerôsítését, perszonális és területi önkormányzat megalakítását. Ezzel a kezdeményezésével érvényt kíván szerezni az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvének.
A Magyar Köztársaság érdekelt egy demokratikus Jugoszláv Köztársaság és Szerbia létrehozásában, és ugyanúgy hozzá kíván járulni a mintegy 350 ezer fôs vajdasági magyar kisebbségi közösség helyzetének rendezéséhez. Emiatt támogatja az említett célokat szolgáló vajdasági magyar kezdeményezést.
A Magyar Köztársaság ugyanakkor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság demokratikus intézményei kiépülésének és megszilárdulásának idejére szükségesnek ítéli a Vajdaság tartomány autonómiájának, valamint a magyar perszonális és területi önkormányzatnak a nemzetközi garantálását.
1. Perszonális önkormányzat
A perszonális önkormányzat célja, hogy olyan intézményi keretet teremtsen, melynek segítségével a vajdasági magyar kisebbségi közösség önállóan dönt a nemzeti identitását közvetlenül érintô kérdésekben. E kérdések: közoktatás, közművelôdés, tájékoztatás, az anyanyelv hivatalos használata, műemlékvédelem, határokon átnyúló kapcsolattartás, nemzeti szimbólumok használata, a perszonális önkormányzat költségvetése, az intézmény szervezeti és működési szabályzata. Az önkormányzat nem jelenti a magyarok területi elhatárolódását Vajdaság tartományban. Az önkormányzat tagja lehet minden, magát magyarnak valló egyén, lakhelyétôl függetlenül.
A demokratikus legitimációnak a perszonális önkormányzat esetében központi szerepe van. Csak demokratikus jogállami keretek között lehet elképzelni működô perszonális önkormányzatot, de ezen önkormányzat vezetô testületeinek önmaguknak is demokratikusan megválasztottnak kell lenniük. Egy, a demokratikus választások, elôkészítéséhez feltétlenül szükséges átmeneti idôszakot követôen a magyar kisebbségi közösség saját választói névjegyzék alapján általános, egyenlô, titkos és közvetlen módon választaná meg a perszonális önkormányzat vezetô testületét, a Magyar Nemzeti Tanácsot, ily módon szerezve érvényt a közösségen belül a demokratikus pluralizmusnak. A Vajdaság Tartomány autonómiájának visszaállításáról szóló megállapodás (lásd alább, 3. pont) elfogadásakor létrejövô átmeneti Magyar Nemzeti Tanács felállításának részleteit külön megállapodás tartalmazza.
2. Területi önkormányzat
A területi önkormányzat a magyarok által többségben lakott vajdasági települések szövetsége. Létrehozásának célja, hogy megfelelô feltételek jöjjenek létre ahhoz, hogy a magyarok és más, az adott területen élô kisebbségi közösségek nemzeti identitását közvetetten érintô kérdésekben a döntések az érintettek részvételével szülessenek. Az önkormányzat területén ugyanakkor biztosítani kell az ott kisebbségben élô szerb és crna-gorai nemzetiségűek jogait.
Ennek megfelelôen a területi önkormányzat hatásköre kiterjed a települések tevékenységének összehangolására, a területfejlesztésre, a regionális és határokon átnyúló együttműködésekre, a környezetvédelemre, a szociális gondoskodásra, a magyar, a szerb és a horvát nyelv hivatalos használata feltételeinek biztosítására. A területi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a területén működô községi, kerületi és gazdasági bíróságok, a községi és kerületi ügyészségek, a körzeti belügyi hatóságok és felügyelôségek, valamint az adóhatóság vezetôinek kinevezése során.
A területi önkormányzat vezetô testületeit a helyhatósági választásokkal egyidôben, közvetlenül választják meg. Végrehajtó szerveiben helyet kap minden, a területen élô nemzeti közösség képviselôje.
3. Vajdaság tartomány autonómiája
A vajdasági magyar közösség javaslata Vajdaság tartomány 1974 és 1989 között a Szerb Köztársaságon belül létezett és működô autonómiájának visszaállítását tartalmazza megerôsített és kibôvített jogkörökkel. A visszaállítás módja egy megállapodás megkötése a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, a Szerb Köztársaság a jogi értelemben ma is létezô Vajdaság Autonóm Tartomány és a magyar kisebbségi közöség között, melyhez a megállapodást kötô felek elvárják a Vajdaságban élô többi nemzeti közösség csatlakozását is. A tartománynak külön parlamentje, kormánya és igazságszolgáltatása van, melyek működését külön alkotmány szabályozza.
Vajdaság minden polgárának — így a nemzeti közösségek tagjainak is — biztosítani kell a nemzeti, nyelvi, vallási és más nemzeti- közösségi sajátosságának kinyilvánítására és fejlesztésére való jogát, összhangban a nemzetközi dokumentumokkal és a nemzetközi gyakorlatot követve. Kulturális és nyelvi egyenjogúságra vonatkozó jogainak érvényesítésében a vajdasági magyar nemzeti közösség a Vajdaság Autonóm Tartomány területén az alábbi alapvetô jogokkal rendelkezik: anyanyelvének és írásmódjának közéleti és hivatalos használata; a magyar nyelven biztosított tömegtájékoztatás, ami magában foglalja a tömegtájékoztatási eszközök alapítását és igazgatását; oktatási, tudományos, kulturális és vallási egyesületek alapítása és irányÍtása, amelyeket az állami szervek pénzügyileg támogatnak; a zavartalan kapcsolattartás az államon kívül élô nemzeti testvérközösségekkel; nemzeti jelképek használata; anyanyelvű oktatás minden szinten; történelmi, vallási és kultúrtörténeti műemlékek védelme; arányos képviselet az állami szervekben és hivatalokban.
A vajdasági magyar közösség számára szavatolni kell az oktatási-nevelési, kulturális, közszolgálati-tájékoztatási és tudományos intézményeknek a nemzeti közösséghez tartozó személyek adóhozzájárulásával arányos költségvetési finanszírozását és biztosítani kell az ilyen célra használt eszközök legalább 17 százalékát.
4. Nemzetközi garanciák
A vajdasági magyarok perszonális és területi önkormányzatának létrehozásához, valamint a Vajdaság tartomány autonómiájának visszaállításához a nemzetközi szervezetek összehangolt szerepvállalására van szükség. Ezen intézmények működéséhez nemzetközi garanciák szükségesek. A Vajdaság Tartomány autonómiájának biztosításáról szóló megállapodást a felek a nemzetközi közösség képviselôi (államok és szervezetek) mint tanúk elôtt írják alá. Az aláíró felek ezen kívül kézjegyükkel látnak el egy nyilatkozatot is, mely kötelezettségvállalást tartalmaz a megállapodás jóhiszemű betartására vonatkozóan, valamint tartalmazza a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csatlakozási kérelmét egyes nemzetközi szervezetekhez. A Stabilitási Konferencia megfelelô keretet biztosít a vajdasági kérdés rendezése számára. Magyarország készen áll arra, hogy a vajdasági magyarok perszonális és területi önkormányzatát a Vajdaság tartomány autonómiáját a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal megkötött kétoldalú megállapodásban biztosítsa a Stabilitási Konferencia keretében.
| |||||||||