| |
|
|
ÁLLAMPOLGÁRSÁG VAGY STÁTUSTÖRVÉNY?
1.) A nemzet integrálásának és a külhoni magyarok problémáinak a
megoldása szempontjából a maximumot a határok békés úton történő
módosítása jelentené.
2.) Közbülső megoldás lehetne az elcsatolt nemzetrészek részleges
szuverenitásának biztosítása, vagyis az autonómiák létrehozása.
3.) A minimumot a magyar állampolgárság alanyi jogon való kiterjesztése
jelentené a nemzet egészére.
A fenti logika szerint az állampolgárság kiterjesztése, mint látjuk,
már afféle hiánypótló megoldásként jön csak szóba, amely a nemzeti
integráció vitathatóbb és kockázatosabb formáit lenne hivatott
helyettesíteni. Nem véletlen, hogy az állampolgárság kiterjesztésének
gondolata akkor vetődött fel, amikor a határon túli magyar autonómiák
kérdése gyakorlatilag lekerült a napirendről.
A Magyarok Világszövetsége, amely korábban határozottan kiállt a magyar
autonómiák létrehozása mellett, 1997-ben közzétett indítványában
javasolta a teljes körű állampolgárság kiterjesztését az egész nemzetre.
A javaslat szerint a magyar állampolgárság alanyi jogon minden magyart
megilletne, aki erre igényt formál. Az indítvány nagy vitát váltott ki a
magyar politikai életben, főként Magyarországon, de a kérdés hónapokon
át foglalkoztatta - és megosztotta - a határon túli magyarságot is.
Az állampolgárság általában születés vagy származás alapján szerezhető
meg. Minthogy a magyarok többsége, vagy az egykori Magyarország
területén született, vagy magyar állampolgárok leszármazottja, az alanyi
jogon való állampolgárság megszerzésének elvileg nincs akadálya. Az
akadály inkább politikai természetű. Az állampolgárságot például
Németország kiterjesztette minden németre, Horvátország minden horvátra,
de hasonlóképpen járt el Bulgária, Spanyolország, Olaszország, és - a
zsidó anyától születettek esetében-- Izrael is.
Úgy tűnik, hogy az állampolgárság kiterjesztése a nemzet egészére az
Unió tagországaiban jól kitapintható európai trend, a magyar belpolitikai
helyzet azonban egyelőre nem kedvez a hasonló jellegű lépéseknek.
Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy a Magyar Állandó
Értekezlet legutóbbi ülésén a teljes körű állampolgárság
kiterjesztésének gondolata helyett "a határon túli magyarok anyaországi
jogállása törvényi szabályozásának megteremtésére" tett kezdeményezést.
Az elgondolás szerint a határon túli magyarok anyaországi státusának az
lenne a célja, hogy erősítse a szülőföldön maradás esélyeit és
lehetőségeit, szemben a teljes körű állampolgársággal, amely --
állítólag -- serkentő hatással lenne a Magyarországra történő
áttelepülésre.
Nehéz lenne az állampolgárság kiterjesztésének minden várható
demográfiai hatását megjósolni. De jóslatokra talán nincs is
szükségünk. A jugoszláviai magyarság tömeges elvándorlása ékesen
példázza, hogy a migráció vagy maradás leginkább a jövő perspektívájának
a függvénye, amin a státustörvény vajmi keveset fog változtatni. Ha a
gazdasági helyzet kilátástalanná válik, s valamely népesség
veszélyeztetve érzi magát a többség által, a migrációnak semmi sem
képes gátat vetni.
Az állampolgárság kiterjesztésének akár pozitív hatása is lehetne Ebből
a szempontból, amennyiben növelné az emberek mozgásterét, javítaná
életesélyeiket, bizakodóbbá tenné őket és a jövő generációra kivetített
kilátásokat illetően erősítően hatna.
Magyarország belátható időn belül teljes jogú tagja lesz az Európai
Uniónak. Vele ellentétben Ukrajna, Jugoszlávia, esetleg Románia is, ahol
a magyar nemzet számottevő része él, minden bizonnyal sokáig kívül
maradnak a schengeni határokon. Ebben a helyzetben a teljes körű magyar
állampolgárság a nemzeti integráció fontos lépése lenne, amely
megakadályozná az említett nemzetrészek teljes leszakadását. Ugyanakkor
tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a lépés a jelenlegi politikai
viszonyok közepette nem látszik ma keresztülvihetőnek Magyarországon.
Akkor hát mi a teendő? Helyettesíthető-e valamivel az állampolgárság?
Milyen eredmény várható a határon túli magyarok magyarországi státusának
rendezésétől? Mit fog tartalmazni a "státust rendező törvény"?
Milyen jogosultságokra terjed majd ki?
Egyelőre senki sem tud még pontos válasszal szolgálni, hiszen a
státustörvény a jelen pillanatban alig több egy politikai fórum
kijelentésénél, egy találgatásokra okot adó szándék bejelentésénél.
Minél bizonytalanabb, körülhatárolatlanabb a státustörvény, annál
sokfélébbek a vele szembeni tartalmi elvárások és találgatások. Emiatt
elképzelhető, hogy sok hiábavaló vitára kerül sor, sokféle magyarázat
fog napvilágot látni, amelyek végeredményeként az egyelőre neve nincs
státusz bizonyára sokaknak csalódást fog okozni.
A tervezett státustörvénnyel kapcsolatos bizonyos feszültségek már most
is megfigyelhetőek a határon túli magyarság körében. Híre ment például,
hogy magyarországi jogosultságokkal kizárólag azok fognak rendelkezni,
akik nemzettagsági igazolvánnyal rendelkeznek, amit valamelyik külhoni
magyar párt állít ki részükre. Nem tudni, hogy mi a valóságalapjuk
ezeknek a találgatásoknak, a "nemzeti kataszter" ilyetén összeállítása
azonban kimondottan káros és veszélyes lenne a határon túli magyar
közösségekre nézve. Bármely pártot vagy szervezetet ruházzon fel a
magyar törvényhozó a tagsági igazolványok kiadására, az veszélyes
politikai eszközzé válna kezében, amely még jobban aláásná a magyar
nemzeti közösségek amúgy is nélkülözött belső békéjét és egyetértését.
A határon túli magyarok státusát rendező törvénnyel szembeni legfőbb
ellenvetés azonban abból származik, hogy az nem oldja meg a határon
túli magyarok Trianon óta létező problémáját. Nevezetesen azt, hogy
kisebbségi sorsban élnek. A státustörvény, bármilyen jogosultságokkal
ruházza is fel a határon túli magyarokat, kisebbségi mivoltukon semmit
sem változtat. Ellenkezőleg, míg korábban csak a többségi néphez képest
minősültek kisebbségnek, a státustörvénnyel a magyar nemzeten belül is
kisebbségnek lesznek minősítve. Az eddigi "jugókból", "románokból",
"szlovákokból", "ukránokból" "státus magyarok" lesznek Magyarországon.
Összefoglaló
Területrendezés, önrendelkezés, autonómiák nélkül nem lehet megnyugtató
módon rendezni a határon túli magyarok helyzetét, amit a schengeni
sorompó még súlyosabbá tesz számukra. A magyar politikai színtéren
láthatóan morzsolódik, aprópénzre váltódik az autonómia igénye. A
teljes körű magyar állampolgárság biztosítása már pótmegoldásként merült
fel a Világszövetség részéről, valójában erre sincs készség.
Azok az elképzelések, amelyek a szülőföldön való megmaradás esélyeit és
lehetőségeit a határon túli magyarok anyaországi jogállásának a
szabályozásától remélik, vajmi kevéssé számolnak a szórványosodás, a
nemzetrészek felmorzsolódásának a veszélyével. A státustörvény bizonyos
partikuláris problémák megoldására alkalmas lehet ugyan, a magyar nemzet
szétszakítottságából fakadó problémák kezelésére azonban nem alkalmas,
mivel nem szünteti meg a kisebbségi helyzetből fakadó hátrányokat.
Az MVSZ JOT -- a Magyarok Világszövetsége 1997-es indítványát tartja
mérvadónak, azaz úgy véli, hogy a nemzet integrációja és a kisebbségi
helyzetből fakadó hátrányok megszűntetése érdekében alanyi jogon
biztosítani kellene a magyar állampolgárságot mindazok számára, akik
ezzel a lehetőséggel élni kívánnak.
Ugyanakkor politikailag üdvös lenne a státustörvény meghozása is,
amellyel azonban azoknak a személyeknek a jogállását kellene rendezni,
akik -- függetlenül nemzetiségüktől -- őshonos lakósként a határmenti
övezetben élnek. Egy ilyen, esetleg csak az utazást és munkavállalást
megkönnyítő törvénnyel jelentősen befolyásolni lehetne a többségében
magyarok által lakott határmenti térségek megtartó erejét, ugyanakkor
szorosabbá lehetne tenni a történelmi Magyarország egykori népei közötti
kapcsolatot is.
Zenta, 2000.febr.10.
Dr. Hódi Sándor
az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnökhelyettese,
a Jugoszláviai Országos Tanács elnöke.
KÖZLEMÉNY
Állampolgárság vagy státustörvény címmel rendezett tematikus
tanácskozást Zentán a Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos
Tanácsa, a JOT. A tanácskozásra meghívták a Világszövetség Erdélyi
Társaságának a küldöttségé, mert a Kárpát-medencei magyar közösségeket
élénken foglalkoztató kérdéskör kezelésében a VET élenjáró, kezdeményező
és szakmailag megalapozott munkát végzett.
A tanácskozás meghívottai: Patrubány Miklós a VET elnöke, az MVSZ
elnökhelyettese, Borbált Imre az MVSZ stratégiai bizottságának
koordinátora, András Imre az MVSZ elnökségének tagja.
Patrubány Miklós elemezte az ezredvégi magyarság létét leginkább terhelő
körülményeket: -- apadó népesség, súlyos államadósság, bizonytalan,
esetleges, hiányzó jövőkép --, majd vázolta az európai geopolitikai
erőtér fő ismérveit, melyek külön-külön és együttesen megkerülhetetlenné
teszik Magyarország és a határon túli magyarok jogviszonyának a
rendezését.
Dr. Hódi Sándor, a JOT elnöke vitaindítójában elmondta, hogy a magyar
állampolgárság kiterjesztése a nemzet egészére csupán a minimumot
jelenti a nemzet integrálása szempontjából.
Dr. Hódi Sándor szerint a határon túli magyarok státusát rendező
törvénnyel szembeni legfőbb ellenvetés abból származik, hogy az nem
oldja meg a határon túli magyarok Trianon óta létező problémáját.
Nevezetesen azt, hogy kisebbségi sorsban élnek. A státustörvény,
bármilyen jogosítványokkal ruházza is fel a határon túli magyarokat,
kisebbségi mivoltukon semmit sem változtat. Ellenkezőleg, míg korábban
csak a többségi néphez képest minősültek kisebbségnek, a
státustörvénnyel a magyar nemzeten belül is kisebbségnek lesznek
minősítve. Az eddigi "júgokból", "románokból", "szlovákokból",
"ukránokból" "státus magyarok" lesznek Magyarországon.
Dr. Körmendi Ferenc atomfizikus véleménye szerint a magyar
állampolgárság kiterjesztése a határon túli magyarokra fontos lépés
lenne a határon túli magyar tudományosság számára is.
Az erdélyi vendégek ismertették a külhoni állampolgárság intézményére
tett javaslatukat, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága
terjesztett elő a bécsi EBESZ értekezleten.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a státustörvénynek
kezelnie kell Magyarország és a vele szomszédos területeken élő őshonos,
nem magyar etnikumú közösségek viszonyát.
A tanácskozás résztvevői kezdeményezik, hogy mint a magyar-magyar
kérdéskomplexum bizonyítottan felkészült és legitim fóruma, a Magyarok
Világszövetsége és annak Országos Tanácsai nyerjenek állandó státust a
Magyar Állandó Értekezleten. Ez a státus pontos mederbe terelheti a két
nemzetpolitikailag fontos intézmény viszonyát, és egyben kamatoztatja az
MVSZ több mint 6 évtizedes tapasztalatát.
Zenta, 2000. 02.10."
| |||||||||