Állásfoglalás Kálmán C. György köztestületi tag etikai eljárási kérelmében

 

 

Kálmán C. György 2008. május 24-én azzal a kérelemmel fordult a Tudományetikai Bizottsághoz, hogy az MTA doktori eljárásában általa szabálytalannak, méltánytalannak és etikátlannak vélt történések miatt a Bizottság szíveskedjen vizsgálatot lefolytatni és a felelőst - aki véleménye szerint az MTA I. osztályának korábbi elnöke – nevezze meg és marasztalja el.

 

Kálmán C. György doktori pályázatát 2007-ben nyújtotta be. A habitusvizsgálatra felkért két kolléga a doktori pályázat kapcsán azt maximálisan támogatta. Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága 2008. április 4-i ülésén 86,3 %-ban szintén támogatásról szavazott. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya – Kulcsár Szabó Ernő és Szegedi-Maszák Mihály akadémikusok pozitív előterjesztése ellenére – 39,6 %-ban elutasította a pályázatot. Az indoklásban az Osztály három tényezőt emelt ki:

 

-         „Publicisztikai írások, amelyek éle az MTA ellen irányult;

-         Nem etikus egy olyan címre pályázni, amelynek létrehozása ellen a jelölt indulatos írásban szólt;

-         Irodalomtudományi Bizottság titkári … munkáját nem az elvártaknak megfelelően látta el.”

 

Az MTA Tudományetikai Bizottsága ad hoc bizottságot nevezett ki az ügy minden megismerhető részletének feltárására, írásbeli dokumentumok megtekintésére. Az ad hoc bizottság a Tudományetikai Bizottság október 31-i ülésén foglalta össze véleményét. Ugyanezen az ülésen ismertté vált az MTA Nyelv-és Irodalomtudományi Osztály újabb, kiegészítő szakmai állásfoglalása is, amely az MTA Doktori Tanács elnökének kérésésére készült. Mindezek ismeretében a Tudományetikai Bizottság a következő állásfoglalást hozta:

 

  1. Egyhangúlag elutasította etikai eljárás kezdeményezését az MTA Nyelv-és Irodalomtudományi Osztálya elnökével szemben. A Bizottság megítélése szerint az ülést levezető elnöknek nem feladata a szavazásra jogosult tagok véleményének befolyásolása azon túlmenően, hogy az ülést levezetve számukra biztosítja a szavazáshoz szükséges információkat. Megállapítható, hogy az utóbbi megtörtént. A Nyelv-és Irodalomtudományi Osztálynak a doktori pályázatokra eljárásrendje és a habitus megítélésre elfogadott értékrendje van, ezeket az ülést  levezető osztályelnök  ismertnek és tudottnak tételezi fel.
  2. A Tudományetikai Bizottság a konkrét ügy kapcsán többségi szavazattal azt az álláspontot alakította ki, hogy a habitusvizsgálat vitájában és szavazással kialakított eredményének az Osztály által elkészített indoklásában nem szakmai szempontok megjelenése, azok hangsúlyozása etikai kérdéseket és problémákat vet fel. Az MTA osztályainak komoly felelőssége van abban, hogy az egyes szakmai bizottságokra nehezedő nyomást, mely az akadémiai doktori cím tudományos tekintélyének csökkenéséhez vezethet, szigorú szakmai mérlegeléssel védje ki. Az Osztály által először megfogalmazott habitusvizsgálati vélemény elsősorban nem a szakmai teljesítmény mérlegelését jelző vitát mutat be, így teret nyitott annak felvetésére hogy a tudományos habitus megítélésénél nem ez, hanem hanem az akadémiát és az akadémikusokat ért bírálatok lettek alapul véve. Az MTA mint minden jogállami intézmény szabadon bírálható, a méltatlan kritikát meg kell cáfolni..

 

2008. november 7.

 

 

Fésüs László

TeB elnök