2002-ben léphet életbe a "státusz törvény"
Befejezodött a III. Magyar Állandó Értekezlet

 A Magyar Állandó Értekezlet minden résztvevője aláírta a politikai zárónyilatkozatot. A kormány, illetve a kormánypártok, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselői úgy nyilatkoztak, hogy egyedülálló és történelmi jelentőségű jogszabály-tervezetről van szó, ezért elfogadása össznemzeti érdek.

  Stumpf István kancelláriaminiszter sikeresnek és eredményesnek minosítette a III. Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kétnapos budapesti tanácskozását, s példaértékunek a szomszédos államokban élo magyarokról szóló törvénytervezet elfogadását a fórum részérol az eseményt záró közös sajtótájékoztatón csütörtökön. A magyar-magyar csúcsértekezleten a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviseloi vettek részt. A fórum zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben az aláírók megelégedésüket fejezték ki, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) elérheto közelségbe került.

A határon túli magyarok képviseloi nyomatékosan kérik, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország jelenítse meg érdekeiket a határok átjárhatósága ügyében, különös tekintettel a Schengeni Egyezményre. A zárónyilatkozat aláírói üdvözölték az EU nizzai csúcsértekezletének döntéseit. Megítélésük szerint a találkozó azon határozatai, amelyek szerint a tagjelölt országokkal szemben az egyéni elbírálás elvét alkalmazzák, és amelyek kilátásba helyezik, hogy az új tagállamok már részt vesznek a 2004-es európai parlamenti választásokon, megfelelnek az összmagyarság érdekeinek.

A Máért a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élo magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban állásfoglalásban fogalmazta meg javaslatait az érintett államokban létrehozandó "magyar igazolvány" kiadásához ajánlási joggal majdan felruházott szervezeteknek. A Máért javaslata szerint az ajánló szervezetekben a megfelelo magyar közösségen belül kapjanak szerepet a Máért-ben részt vevo határon túli magyar szervezetek mellett a mérvadó civil szervezetek és egyházak képviseloi is. A javaslat szerint az ajánlás kiadásához a magyar nemzethez tartozás írásban történo kinyilvánítása és az ajánlás igénylése, valamint a magyar nyelv ismerete szükséges.

Tőkés László, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott, hogy mostantól válik aktuálissá az alkotmány apró módosítása, miszerint a magyar kormány nem felelősséget vállal, hanem felelősséget visel a határon túli magyarokért.

A Szocialista Párt képviselője, Tabajdi Csaba csupán azzal a feltétellel fogadta el a dokumentumot, hogy ahhoz csatolták az MSZP különvéleményét. Ennek lényege, hogy nem fogadják el azoknak a szervezeteknek a létrehozását határon túl, amelyek javaslata alapján adnák ki a magyar hatóságok az úgynevezett magyar nemzeti igazolványt. A szocialisták szerint ezen testületek felállítását a magyar kormány saját klientúrájának kiépítésére használhatná fel, másrészt az SZDSZ-szel közösen kifogásolták azt is, hogy a törvényben nem szerepel, hogy honnan és mennyi pénzt csoportosít át a kormány a kedvezmények biztosításához. A szabad demokraták úgy fogadták el a nyilatkozatot, hogy abból kikerült az a rész, mely szerint az SZDSZ jelenlegi formájában támogatja a határon túli magyarokról szóló törvénytervezetet.

Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: januárban véglegesítik majd a törvénytervezetet, újabb szakértői egyeztetések lesznek és még jövő évben a kormány, illetve az Országgyűlés elé kerül a jogszabály-tervezet, amely 2002. január elsejétől lépne majd hatályba. Magyarország által Magyarországon igénybe vett kedvezményekről van szó, tehát mindez az ország szuverén döntése, a szomszédos országok érdekeit nem sérti - jelentette ki az államtitkár.

A magyar-magyar csúcsot záró sajtótájékoztatón Németh Zsolt külügyi államtitkár reményét fejezte ki, hogy 2001 januárjában a kormány elso olvasatban már áttekintheti a módosító javaslatokat is magába foglaló törvénytervezetet, azt követoen pedig a parlament dönthet annak elfogadásáról. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország garanciát vállalt arra, hogy minden idoben a megadható legnagyobb kedvezmények feltételeit megteremti a határon túli magyarok számára. Németh Zsolt jelezte: voltak ugyan viták a törvénytervezettel kapcsolatosan, de örvendetes, hogy konszenzus született a résztvevok között.

A Magyar Állandó Értekezlet kiemelt témája volt a szomszédos államokban élő magyarok kedvezményeiről szóló törvénytervezet. Elsősorban a közlekedés, az egészségügyi ellátás, a Magyarországon tartózkodás és a vízum kérdésében biztosítana az állam kedvezményeket.

A résztvevők véleményei

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a zárónyilatkozatot történelmi lépésnek, mérföldkőnek tekinti.

- Először kerül a magyarországi és a határokon kívül élő magyarok közti kapcsolat formája jogilag is megfogalmazottan egy dokumentumba. Ilyen eddig még nem volt, tehát ebből a szempontból ez precedens értékű is.

- Mondana néhány példát, ami ön szerint a legjobban érinti majd a határontúliakat? Sok mindenről szó volt: közlekedés, egészségügyi ellátás, tartózkodás, vízum, stb. Ezek mind olyan területek, ahol kedvezményekre számíthatnak.

- Az első lépés az, hogy egyáltalán hogyan jut ezekhez az előnyökhöz mondjuk egy szlovákiai magyar - vagy bármelyik Magyarország határán kívül élő magyar? Úgy, hogy az illetőnek lesz egy úgynevezett magyar igazolványa, ami már eleve a nemzethez való tartozását igazolja. Egyértelműen azt mondjuk, hogy végeredményben előnyökkel fog járni, ha magyarnak vallja majd magát valaki ilyen szinten is Szlovákiában, és most nem magáról a törvényből eredő előnyökről beszélek, hanem arról, hogy Szlovákiában népszámlálás lesz jövő évben és ott nem mindegy, hogy hányan fogják magukat magyarnak vallani. Tíz évvel ezelőtt több tízezer ember vallotta magát szlováknak annak ellenére, hogy beírta a népszámlálás kérdőívébe azt is, hogy mindezek ellenére magyar nyelvet használ. Tehát ez eleve már feltételezi azt, hogy - durva szóval élve - érdek lesz magyarnak lenni és vállalni a magyarságot. Mi mindazon szervezeteket meg fogjuk szólítani, akik országos tagsággal és országos szinten alapszervezetekkel rendelkeznek. Ilyen például a CSEMADOK, a Pedagógus Szövetség, a cserkészek és ezekkel együtt közösen jogi társulást hozunk létre, és ez fogja végezni a felülbírálást. De ha most megnézzük például a jogalanyiságot, akkor már ott eleve le van írva, hogy mikor kell megadni például az ajánlást. Tehát nemigen lehet majd válogatni, hogy például "neked nem tetszik a szemed színe, akkor nem adom meg". Azt látni kell, hogy olyan fékek vannak beépítve, hogy nem lehet majd visszaélést elkövetni.

- A kritériumrendszerrel kapcsolatban is voltak pro és kontra vélemények, hogy jó-e az, hogyha bevonják például a valamilyen magyar szervezethez való tartozást, mint kritériumot; vagy azt, hogy meg kell jelölni, hogy milyen felekezethez tartozik.

- Igen, de ez nem feltétel. Fel van tüntetve, hogy milyen esetekben kell kiadni ezt az igazolványt. Tehát például négy-öt olyan kritérium van, amiből - az eredeti elképzelés szerint egyet kell teljesíteni. Mi viszont azt mondjuk, hogy legalább kettőt kell: például hogy beszélje a magyar nyelvet, sezen kívül lehetőség van olyan esetekben is, ha például legalább az egyik fél magyar vagy a szülei azok voltak.

- Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy elsősorban azokat a családokat szeretnék támogatni, amelyek a gyerekeiket magyar tannyelvű iskolába járatják.

- Igen, ez is egy a sok szempont közül. Tehát azért mondom, hogy meg kell nézni az összes szempontot és abból olyan kombinációkat lehet kiválasztani, amelyek végül is mindig előnyösek lehetnek, amennyiben a illető teljesít az öt feltétel közül, legalább kettő olyat, amit bárki aki magyarnak érzi magát, teljesít már most.

Tőkés László, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként vett részt a Magyar Állandó Értekezleten. Szerinte keveslik a határon túli magyar vezetők azt, amit ez a törvény nyújt.

- Nyilván, hogy keveselljük. Nyilvánvaló, hogy többet kellene fordítani a határon túli magyarság rehabilitációjára, de hát Magyarország nem Nyugat-Németország.

- Akkor mire lesz elegendő ez az úgynevezett magyar nemzeti igazolvány?

- Én egy határon túli magyar nemzeti emancipáció szempontjából tartom a legfontosabbnak ezt a törvényt; abból a szempontból, hogy a határon túli magyarság nemcsak az országaik többségi nemzetéhez képest, hanem az anyaország magyarságához képest is kisebbséginek kellett, hogy érezze magát - tudva vagy tudattalanul. Most egy nemzettagságot igazoló dokumentum kerül a kezükbe és 80 év óta első ízben valósul meg, hogy valamely jogviszony alakul ki határon inneni és túli magyarok között.

Hámos László, az Amerikai Emberjogi Alapítvány elnöke úgy véli: a törvénytervezet mindenképpen jó elemeket tartalmaz.

- Nem hiszem, hogy a nemzetközi közösség bármilyen kifogást emelhetne az ellen, hogy Magyarország nemzettársainak erősítését és fenntartását támogatja. A nyugati magyar körök - ha ebben nincs és helyénvaló is, hogy ne legyen szerepe a nyugati magyarságnak -, mindenképpen erősítő és támogató módon viszonyulnak ehhez. Egészséges fejleménynek tekintjük, hogy egy törvény adja azokat a kedvezményeket, amik megilletik a határon túli magyarokat. Nagyon fontos megtartó elem, hogy az emberek otthon maradjanak, s ebben is erősíti őket. Én nem hiszem, hogy ez az érintett kormányok számára bármiféle veszélyt jelenthet.