Beszélgetés Kvarda Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja alelnökével a
közigazgatási reform részleteirol
"Nem késtünk a tervezettel"
Az utóbbi napokban hatalmas sajtóvisszahangot váltott ki a Magyar Koalíció
Pártjának az a javaslata, hogy a közigzgatási reform keretében hozzák létre
a 13., ún. Komárom megyét. Az MKP reformjavaslatairól beszélgettünk Kvarda
József alelnökkel, a párt közigazgatási tanácsának elnökével.
Az MKP Országos Tanácsa június 24-én állt elo az ún. Komárom megye
létrehozásának javaslatával, amely foleg a Magyar Polgármesterek Egyesülete
szlovákiai választmányának augusztus 17-i dunaszerdahelyi ülését követoen
váltott ki eros visszhangot. Nem gondolja, hogy megkéstek a javaslattal,
hiszen mind a kormánybiztos, mind a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása
már tavaly különbözo párbeszédeket szorgalmazott, ahol véleményezni lehetett
a reformot? Ráadásul az MKP a kormánykoalíció tagjaként szorgalmazhatta
volna saját elképzelését.
Már korábban tárgyaltunk a legerosebb koalíciós partnerrel, az SDK-val, majd
az SOP-val, és ismertettük elképzelésünket. Elotte többször is felvázoltam
az elképzelést, felsorolva a járásokat is, amelyekbol a megye állna, azzal a
különbséggel, hogy akkor még a Szenci járás is szerepelt a felsorolásban, de
ok kinyilvánították, nem szeretnének a megyéhez tartozni. Már tíz-tizenegy
hónappal ezelott készítettünk térképet, amelyet Niznanský kormánybiztos
úrnak is megmutattunk. Ezért nem értem a mostani sajtókampányt. Egy évvel
ezelott még nem lett volna értelme felvetni ezt a javaslatot, hiszen akkor
még csak a koncepcióról volt szó.
Az MKP nem volt képviselve Niznanský munkacsoportjában.
Azt sem tudtuk, kik vannak abban a csoportban, amely a koncepción dolgozik,
oda az MKP egyetlen szakemberét sem hívták meg. Egyáltalán nem érzem úgy,
hogy elkéstünk volna, ugyanis a kormány elott a mai napig nincs ott az a
törvény, amelyik a megyékrol szól. A 12 megyérol hozott kormányhatározat
eléggé szokatlan megoldás volt, a baloldal csikarta ki, mert szerette volna
elodázni az egész folyamatot. Az SDL egyik ilyen anyaga volt a "Nagyobb
területek önkormányzatainak alternatív lehetoségei" címu, ehhez hozta a
kormány azt a döntést, hogy 12 megyét kell létrehozni. Ami felettébb furcsa
megoldás, mert ilyen döntést ahhoz a törvénytervezethez kell hozni, amely
errol szól.
Több párt is azt kifogásolja, hogy elképzelésüket nem támasztották alá
konkrét és elfogadható érvekkel.
A közigazgatási reformtervezet 14 pontban sorolja fel, minek alapján kellene
kialakítani a régiókat. Ennek egyik pontja kimondja, a történelmi, az
etnikai, a vallási jellegu dolgokat is figyelembe kell venni.
Amennyiben a Niznanský féle, 12 megyérol szóló javaslat kerülne a
parlamentbe, az MKP hogyan szavazna, illetve megváltoztatható-e még a
kormány erre vonatkozó határozata?
Nyilvánvaló, hogy a tervezet parlamenti jóváhagyásával hatalmas gondok
lehetnek. A kormányban ugyan megszavazták a 12 megyét, de jóvá kell hagyni
még az erre vonatkozó törvényt, és itt egy-egy párt vétójoggal állhat elo.
Az MKP még semmit nem vétózott meg a kormányban. Arra, hogy esetleg ebben a
kérdésben a minisztereinket vétózásra ösztökéljük, jelenleg nem tudok
választ adni, de ez is elképzelheto. És még ott van a parlament. Hadd
utaljak arra a példára, amikor a Meciar kormány 1996-ban a parlament elé
terjesztette a területi átszervezésrol szóló törvényt, ez még 75 járással
számolt, végül is 79 lett. Amíg egy törvényt a parlament nem fogad el,
módosítható.
Önök olyan megoldást is felvetettek, hogy támogatnák a baloldal által
szorgalmazott úgynevezett aszimmetrikus területi beosztást, ha az SDL
cserében hajlandó lenne támogatni Komárom megye létrehozását.
A szimmetrikus modell jobb, de nem lenne jó, ha azon bukna meg a
közigazgatási reform, hogy a koalíció második legerosebb pártja csak azért
nem támogatná, mert soknak tartja a 12 kerületet. Korábbi megbeszélések
alapján úgy tunt, hogy Komárom megye létrejötte úgy oldható meg, ha az
államigazgatási rendszer is megváltozik.
Ezt Vladimír Fajc, az SDL
közigazgatásért felelos alelnöke azzal próbálta magyarázni, hogy amennyiben
létrejönne a szóban forgó megye, ott elméletileg esetleg arról is
tarthatnának népszavazást, hogy a megye más országhoz szeretne tartozni.
Szerintem ez csak álprobléma, nem hinném hogy bármelyik országban is ilyen
gondolattal kacérkodnának. Amennyiben mégis van valamilyen félelem, legyen
olyan négy nagy kerület, amely felügyeli a régiókat hogy ilyesmi ne
fordulhasson elo. Minderrol még a parlamenti szünet elott tárgyaltunk az SDL
és az SOP képviseloivel, s akkor felmerült az a kérdés, hogy az
alkotmánymódosítás is csak akkor mehet át, ha a magyarok megszavazzák. Akkor
ok nyilatkoztak úgy, hogy ennek fejében kellene az önkormányzatok óhajának
engedni, de az szükségeltetik, hogy az állam garantálni tudja területi
integritását.
Ok úgy látták, hogy a négy nagy kerület államigazgatás
szempontjából garantálni tudná ezt az egységet. Így lett üzletelés tárgya ez
a kérdés. Akkor az mondtam, ha valóban létezik ilyen félelem, mi bár jobb
megoldásnak tartjuk a szimmetrikus rendszert, hajlandóak vagyunk tárgyalni
az aszimmetrikusról, de csak akkor, ha a tárgyalunk az általunk javasolt
önkormányzati területrol is, amely ellen szakmai szempontból a mai napig
senki tudott olyan érvet felhozni, amely cáfolná létjogosultságát.
