| |
|
|
A dél-szlovákiai régiók szociálgazdasági helyzete
Szegény, de vonzó déli járások
Berényi József, a kormányhivatal régiófejlesztési főosztályának
vezetője egy szociálgazgdasági tanulmányt dolgozott ki a dél-szlovákiai
régiók helyzetéről. A tanulmány a szocioökonómiai mutatók alapján
átfogó képet ad a térségről, ezért a régiófejlesztés és a közigazgatási
reform alapjául is szolgálhat.
A dél-szlovákiai régiónak a szlovák–magyar határ menti térség,
valamint azok a járások és kerületek értendők, ahol a magyarajkú
lakosság részaránya meghaladja a 10 százalékot, szögezi le
bevezetőjében a tanulmány szerzője. A kiterjedést és a népességet
tekintve a déli régió járásai az ország legnagyobb lélekszámú
járásai közé tartoznak. Az Érsekújvári, a Lévai, a Dunaszerdahelyi, a
Komáromi, a Nagymihályi és a Kassa-vidéki járás a több mint
százezres lélekszámával a legnépesebb. Míg az ország 79 járása
közül csak 18 tartozik az ún. déli régióba, az összlakosság 24,4
százaléka lakik a vizsgált térségben. Ennél is szembetűnőbb a déli
régió járásainak területi nagysága: a tizenkét legnagyobb
kiterjedésű járás közül kilenc a déli régióban terül el, és csak két
déli járás – a Vágsellyei és a Szenci – marad az országos átlag alatt.
A népsűrűség szempontjából már más a helyzet. A déli régió nyugati
és keleti része átlagos sűrűséget mutat, a középső terület ennél
ritkábban lakott. Az előzőekben felsorolt összehasonlítások még
szembetűnőbbek az egyes kerületeken belül. A Nyitrai kerület
három, és a Kassai kerület négy magyar által lakott járása –
kiterjedésük tekintetében – a legnagyobb ugyanúgy, ahogyan a
Nagyszombati kerület legnagyobb járása a Dunaszerdahelyi, a
Besztercebányai kerületben pedig a Rimaszombati. A járások
kiterjedésében, lélekszámában és népsűrűségében tapasztalható
egyenletlenségek arra engednek következtetni, hogy az 1996-os
területi-közigazgatási beosztás megalkotói nem igyekeztek
szociálgazdasági szempontból kiegyensúlyozott területi egységeket
létrehozni.
Erre utal az is, hogy a déli járásokat változatlanul
hagyták, ezzel szemben az északi területeken aránytalanul kicsi új járásokat
alkottak. Ez olyan fejtegetésekre ad okot, hogy az új területi
egységek kialakításánál a fő szempont az volt, hogy az akkori
kormánykoalíció az újonnan kialakított területeken minél nagyobb
politikai befolyással rendelkezzék, és az attól való félelem is
közrejátszhatott, nehogy a dél-szlovákiai régióban megerősödjön a
nem szlovák nemzetiségű lakosság részaránya.
Demográfiai, vagyis népesedési szempontból is különleges helyzet
tapasztalható a déli régiókban. Szlovákiának 1998 végén 5 393 382
lakosa volt, ami az előző évihez képest 1,06 százalékos növekedést
mutatott. A népességnövekedéshez legnagyobb mértékben az
Eperjesi, a Kassai és a Zsolnai kerület járult hozzá, a Nagyszombati
kerületben enyhe növekedést mutattak ki, a többi – a
Besztercebányai, a Nyitrai, a Trencséni és a Pozsonyi – kerületben
a lakosság száma csökkent. Megállapítható, hogy elsősorban az
északi és északkeleti régió járásaiban átlagon felüli a
népességnövekedés, míg a Komáromtól Losoncig terjedő régió
járásai – beleértve a Galántai és a Vágsellyei járást – a lakosság
nagy elhalálozási és alacsony születési arányával tűnnek ki.
Az egyes járások lélekszámának alakulásában a migráció is
szerepet játszik. Az ez irányú felmérések azt mutatják, hogy a déli
járások a migráció szempontjából felettébb érdekesek, szívesen
költöznek ide az emberek más járásokból. Átlagon felüli a
bevándorlók száma a nagyvárosok környékén fekvő járásokban.
Például Pozsony vonzáskörében a Szenci, a Galántai, a
Dunaszerdahelyi, Kassa vonzáskörzetében a Kassa-környéki, a
Tőketerebesi és a Nagymihályi járás mutat hasonló tendenciát.
Ennek oka főleg abban keresendő, hogy vidéken olcsóbb a
megélhetés, könnyebb lakáshoz jutni – ebben az eredeti lakosság
számának csökkenése is közrejátszik. További déli járások –
például az Érsekújvári, a Lévai, a Rimaszombati – azzal vonzza a
bevándorlókat, hogy itt még a gazdasági nehézségek ellenére is
jobb megélhetési feltételeket találnak, mint az eredeti lakhelyükön.
A szlovákiai lakosság "vándorlásáról" készített felmérés azt mutatja,
hogy a déli járások magyarajkú lakossága még a túlnyomóan
magyar többségű Dunaszerdahelyi járásban sem készteti arra a
bevándorlókat, hogy más, "nem magyar" régióban keressenek
letelepedési lehetőséget, sőt ellenkezőleg.
Ha a migráció a jelenlegi tempóban folytatódik, ez a jövőben a déli járások nemzetiségi
összetételének megváltozásához vezethet, mégpedig a magyarajkú
lakosság kárára. Ez elsősorban a Szenci, a Galántai, a
Dunaszerdahelyi és a Kassa-környéki járást érintheti.
A nemzetiségi részarány megváltozását a városi lakosság vidékre
húzódása is befolyásolhatja. A városi lakosság elsősorban a
tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, a városhoz közeli
településeket "veszi célba", akár letelepedési, akár hétvégi
tartózkodás szándékával. A déli régió járásai – a népesedés
szempontjából – nagyon kedvezőtlen képet mutatnak. Tartós a
lakosság számának természetes csökkenése, amit az alacsony
szülétési arány és a lakosság elöregedése okoz, s ezt a
lélekszámcsökkenést a migráció sem tudja pótolni.
Az alábbiakban Berényi Józsefnek, a kormányhivatal
régiófejlesztési főosztálya vezetőjének szociálgazdasági tanulmánya
alapján készült anyagunk második részét közöljük.
A tanulmány a munakerő-potenciál szempontjából is vizsgálja az
egyes régiókat. A munkerő-potenciálon az egyes járások
gazdaságilag aktív lakosságának részaránya értendő.
Megállapítható, hogy a nyugat-szlovákiai régiók gazdaságilag aktív
lakosságának részaránya meghaladja az országos átlagot. A
délnyugat-szlovákiai járások – Szenc kivételével – még a
kedvezőtlenebb demográfiai mutatók ellenére is pozitív gazdasági
aktivitást mutatnak. Ez főleg a Dunaszerdahelyi, a Vágsellyei, a
Komáromi és a Galántai járásra vonatkozik. Rosszabb
eredményeket mutatnak Közép- és Kelet-Szlovákia déli régiói, a
Tőketerebesi, a Kassa-környéki, a Nagykürtösi, a Rimaszombati, a
Rozsnyói és a Nagymihályi járás.
A munkanélküliség szempontjából az egész déli országrészben
kedvezőtlen a helyzet. Éppúgy, mint a lakosság természetes
létszámcsökkenése szempontjából, a munkanélküliségi arány
szempontjából is összefüggő "válságövezet" mutatható ki
Komáromtól egészen Tőketerebesig, ennek is a középső és a keleti
része van rosszabb helyzetben. A munkanélküliségi "ranglétra" első
öt helyén déli járás szerepel (Rimaszombat, Tőketerebes,
Nagykürtös, Nagyrőce, Rozsnyó), de Szencen kívül az összes többi
déli járásban is az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség.
Ez szorosan összefügg a déli régió lakosainak iskolázottságával.
Elsősorban a Rimaszombati, a Nagykürtösi, a Rozsnyói és a
Tőketerebesi járásban nagyon alacsony a lakosság műveltségi
szintje. A műveltség problémája a nyugat-szlovákiai régiók
vegyesen lakott területein is megmutatkozik, ami többek közt
azoknak a kormányoknak is köszönhető, amelyek a nem szlovák
lakosság számára nem teremtettek lehetőséget a magasabb szintű
műveltség megszerzésére.
Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a
Nagyszombati kerület járásai közül a műveltségi szinte tekintve a
Galánti és a Dunaszerdahelyi járás van az utolsó helyen, a Nyitrai
járásban a Lévai, az Érsekújvári, a Komáromi és a Vágsellyei járás
lakossága a legalacsonyabban művelt, ugyanilyen helyet foglal el a
Besztercebányai kerületben a Losonci, a Nagyrőcei, a
Rimaszombati és a Nagykürtösi járás. A Kassai kerületben a
Kassa-környéki, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járás van hasonló
helyzetben.
A déli járások gazdasági potenciálját a tanulmány az ipari termelés
forgalmából, a hozzáadottérték- és a jövedelemadóból kiindulva
hasonlítja össze. Az ipari termelés ezer lakosra számított forgalmát
tekintve a déli régiók az országos átlag alatt vannak, kivéve a
Nagymihályi, a Vágsellyei és a Lévai járást, amelyekben nagyobb
arányú ipari termelés összpontosul. Különösen alacsony értékeket
mutat a Tőketerebesi, a Nagykürtösi, a Szenci és a
Dunaszerdahelyi járás, ami egyrészt a régiók mezőgazdasági
jellegével, másrészt a nagy ipari központok – Pozsony, Kassa –
árnyékával magyarázható. A másik gazdasági mutató a hozzáadott
érték, ami a gazdasági össztermelés és a köztes felhasználás
különbségét jelöli, és többek közt utal a régióban kitermelt termékek
és szolgáltatások hasznosítására.
Ilyen szempontból a legmagasabb értéket a Lévai és a Vágsellyei járásban mutatták ki,
míg a Dunaszerdahelyi, a Tőketerebesi, a Kassa-környéki, a
Rimaszombati, a Nagykürtösi, és az Érsekújvári járás mutatói a
legalacsonyabbak az országban. Ebből a szempontból az egyes
kerületeken belül is nagyon eltérőek az értékek. Például a
Nagyszombati kerületben a Szakolcai, a Nagyszombati és a
Galgóci járás nagyon pozitív értékeket mutat, míg a Dunaszerdahelyi
és a Galántai a hozzáadott érték, és az ipari termelés forgalma
szempontjából is nagyon alacsony étékeket mutat.
A déli járások mezőgazdasági jellege a lakosok jövedelmének
nagyságában is megmutatkozik. Míg a vizsgált időszakban a
szlovákiai átlagkereset 9815 korona volt, a Dunszerdahelyi járásban
8094, a Galántaiban 8175, a Komáromiban 7982, a Losonciban
7916, a Rimaszombatiban 7928, a Nagykürtösiben mindössze
7663, a Kassa-környékiben 8424, a Tőketerebesiben pedig 7545
korona volt. Ami a jövedelemadót illeti, az e mutató szerint
felállított sorrend alapjában véve megegyezik a ipari termelés forgalma
szerinti sorrenddel. A Szenci, a Vágsellyei és a Lévai járást kivéve
az összes többi déli járás a leggyengébbek közé tartozik, s ezek
között is a keleti járások gyengébbek a nyugatiaknál. A Vágsellyei
és a Lévai járás jobb eredményei is csak annak köszönhetőek, hogy
itt országos jelentőségű ipari létesítmények vannak, mégpedig a
vágsellyei Duslo vegyi üzem és a mohi atomerőmű.
Ha az egyes kerületek járásait akarjuk összehasonlítani, a
Nagyszombati járásban mindkét mutató – vagyis a bérek és a
jövedelemadó – szerint is a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás van
az utolsó helyen. A Nyitrai járásban Komárom van az utolsó helyen,
de Érsekújvár és Nagytapolcsány is átlagon aluli értékeket mutat. A
Besztercebányai kerület déli járásai közül a Nagykürtösi mutat
állandó jelleggel alacsony értékeket. A Kassai járásban a
Tőketerebesi, a Szobránci és a Gölnitzi járás mutatja a
leggyengébb eredményeket.
Ha az egyes régiók gazdasági erejét a tőkebeáramlás szerint
vizsgálnánk, ebből a szempontból a leggyengébbnek az északkeleti
és az északnyugati régiók mutatkoznak. A déli járások közül a
legroszszabb eredményeket a Nagyrőcei, a Tőketerebesi, a
Rimaszombati, a Losonci, a Kassa-környéki és a Nagykürtösi járás
mutatja. Érdekes, hogy a délnyugati régióból csupán a Lévai, az
Érsekújvári és a Bazini járás szerepel a leggyengébbek között.
A szociálgazdasági tanulmány szerzője a Tanulságok és ajánlások
című fejezetben leszögezi: Járási szinten a népességi fejlődést
befolyásolja a gazdasági eszközök, a családok gazdasági
helyzetének alakulása, valamint a népesség életkorbeli összetétele.
A természetes népességnövekedés csökkenése, valamint az egyre
gyakoribb bevándorlás a déli régió nemzetiségi összetételének
megváltozását idézheti elő. A déli területek átlagon felüli
munkanélküliségi aránya tulajdonképpen a rendszerváltás óta
jellemző. Ezt egyrészt az okozza, hogy az itteni elavult ipari
létesítmények képtelenek voltak lépést tartani a modern piaci
követelményekkel, másrészt a bányászati és a mezőgazdasági
termelés leépülése, a lakosság alacsony műveltségi szintje, valamint
a határ menti régiók elégtelen infrastruktúrája is szerepet játszott.
Az említettek is azt bizonyítják, hogy rendkívül fontos lenne a vegyesen
lakott területeken megteremteni a magasabb szintű művelődés
feltételeit.
Várható, hogy a fejlett európai országokhoz hasonlóan nálunk is a
szolgáltatások és az információs technológiák terén lesz a
legintenzívebb a fejlődés. A tanulmány szerzője szerint a déli
régiókban a munkaerő felhasználása elsősorban a következő
tényezőktől függ: a régió termelésének gazdasági-technológiai
mutatóitól, a termelés versenyképességétől, a munkaerő
minőségétől és mobilitásától, a működőtőke hozzáférhetőségétől és
a régiófejlesztési támogatásoktól.
GAÁL LÁSZLÓ
Pozsony, 2000. október 25, 26-án
Új Szó
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||