HUNSOR~ Szabadka a szabadság napján

Szabadka a szabadság napján

Tegnap Szabadkán a fotéren szinte mindenki az elozo éjszaka eseményeirol beszélt. Még nem volt tanítás az iskolákban, nem mentek órára az egyetemisták. A munkahelyeken tartott a sztrájk. Az elozo éjszakai, örömünnepbe forduló tüntetésnek nem látszik nyoma: Szabadkán egyetlen kirakatüveget, egyetlen autót sem törtek össze.

A felkelés napjának és éjszakájának történéseirol sokat beszélnek Szabadkán.

–Tíz Belgrádba induló buszt akart megtölteni Kasza József polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A rendorség azonban megszállta a közlekedési vállalat telephelyét – meséli Bús Ottó, a VMSZ szabadkai szervezetének elnökhelyettese. – Az emberek délelott tíz óra után áttörték a kordont. A rendorök nem használták fegyverüket, nem léptek fel a demonstrálókkal szemben, viszont eloírták, hogy felül kell vizsgálni az autóbuszok muszaki állapotát. Mintha ez volna most a legfontosabb. Ezzel eltelt az ido délután háromig. Akkor három autóbusz indult el, mintegy 150 ember kelt útra, de még a szabadkai rendorparancsnokság területén, Feketicsig háromszor torlaszolták el az utat elottük. Csak este fél hétre értek a fovárosba.

Az egy héttel ezelotti elso tüntetés még csak ötezer embert vitt az utcára Szabadkán. Ahogyan telt az ido, és egyre világosabbá vált, hogy a rezsim nem fogja elismerni a választási vereségét, úgy nott a tömeg is. Most csütörtök délelott már 25 ezren voltak. A közlekedési telephely elotti rendorkordont az egyetemisták és a munkások tömege törte át. Megtudták, hogy a rendorség ismét orizetbe vette az Otpor (Ellenállás) szabadkai vezetojét, Knjur Robertinót, és a rendorség épületében tartják fogva. Knjur Robertino az elmúlt hetekben száz óránál többet töltött a rendorségen, a legbátrabb szabadkai ellenállók egyikének számított. A tüntetok elhatározták, hogy kiszabadítják. Rendorkordonnal és két vízágyúval találták szembe magukat. Feszült pillanat volt. Ám a szabadkai rádió ekkor állt egyértelmuen a felkelok oldalára: éloben közvetítette az eseményeket, a belgrádi híreket a tüntetoknek.

Tárgyalás kezdodött Knjur Robertino szabadon bocsátásáról, de délre kiderült, hogy már nincs is a rendorségen: közveszély okozásáért sebtében 30 nap elzárásra ítélték, és átszállították a börtönbe. Az volt a közveszély, hogy fölmászott egy autóra, és onnan szónokolt. A tüntetok a börtönhöz vonultak. Megint tárgyalás kezdodött. A demonstrálók képviseletében Kern Imre, a szabadkai végrehajtó tanács elnöke alkudozott. Közben kint egyre nott a tömeg. Végül a hatóság engedett: szabadon bocsátották az Otpor vezetojét. Kiengedték Jelica Szantracsot, a szeptember 24-én megválasztott önkormányzat egyik tanácsosát is, akit szintén mondvacsinált kihágásért zártak be.

Ezt követoen a tömeg a korzón keresztül a Szabadság tér felé indult. A Jugoszláv Baloldal szabadkai irodája elott vitt el az útjuk. Egy fiatalember fölmászott a csatornán, lehajította az eddig hatalmon lévo párt zászlaját. Lent a tömeg meggyújtotta a zászlót.

A fotéren szónoklatok következtek. A szabadkai rádió munkatársai idorol idore beolvasták a Belgrádból érkezo híreket. Mindegyik nagy ovációt keltett. A rendorök a távolból szemlélték a környezo utcákat is elözönlo tömeget. De egy fiatalembert elrángattak a sötétbe – megverték, a foga is kitörött. A tüntetés – amely a belgrádi hírek hallatán népünnepélybe csapott át – éjfél felé oszlott fel.

Ispánovics István, a VMSZ elnökségi tagja Belgrádban, az ellenzék fohadiszállásául szolgáló városházán élte át az eseményeket. Azt mondta, hogy a dönto fordulat nem volt látványos, éjjel ketto körül történt. A kulisszák mögött folyó tárgyalásokon a demokratikus ellenzék, illetve a katonaság és a rendorség vezetoi megegyeztek: egyik fegyveres testület sem fogja eroszakkal visszafoglalni a felkelok által megszerzett intézményeket.

– A hatalom megragadása és a rendszerváltozás két különbözo dolog – jegyezte meg Ispánovics István. – Egyelore a demokratikus intézmények, a szövetségi parlament és a megválasztott önkormányzatok felállítása a feladat. Hátravan még a tartományi képviselo-választás második fordulója – ezt megtartják vasárnap.

Az országos hatalomváltástól a lakosság jelentos része helyzete gyors javulását várja. Nagyon szeretnék, ha mielobb feloldanák a nyolc éve tartó nemzetközi szankciókat, ismét kijutnának a jugoszláviai áruk külföldre, lenne munka. – E várakozásnak csak átmeneti külföldi segítséggel lehet eleget tenni – állítja Ispánovics István.

Ahhoz, hogy a gazdaság a saját lábára álljon, privatizációra van szükség, ami nem lesz könnyu, mert a gyárak, a bankok, a közigazgatás tele van a volt rendszerhez hu emberekkel.

Ezen morfondírozik Bús Ottó is: a csütörtök esti gyoztes tüntetésen azért is volt olyan nagy a tömeg, mert az eddigi rendszer hívei közül is sokan átálltak a változást követelok közé. No, de hogyan is lesz ez? – kérdik most sokan: – Majd ugyanazok akarnak a változások élére állni, akik eddig a legtöbbet tették ellene? Az is igaz viszont, hogy ameddig a hatalom környezetében nem ítélték kilátástalannak a folytatást, addig mindig a változást akarók maradtak kisebbségben. Ám azok, akik letartóztatást, állásvesztést kockáztatva gyozelemre vitték a hatalomváltást, berzenkednek az ellen, hogy az eddigi rendszer haszonélvezoi a jövoben bármilyen szerephez jussanak a közéletben.

Külföldi munkatársunktól

•[Délvidéki Infotár]

Vissza a HUNSOR honlapjára !