A III. Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozata

 A Magyar Állandó Értekezlet minden résztvevője aláírta a politikai zárónyilatkozatot. A kormány, illetve a kormánypártok, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselői úgy nyilatkoztak, hogy egyedülálló és történelmi jelentőségű jogszabály-tervezetről van szó, ezért elfogadása össznemzeti érdek.

  A Magyar Állandó Értekezlet 2000. december 13-14-ei ülésének résztvevői - megerősítve a MÁÉRT 1999. februári alakuló ülése és a novemberi második ülése, valamint az 1996-ban megrendezett "Magyarország és határon túli magyarság" c. konferencia zárónyilatkozatában foglaltakat, különös tekintettel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozására, szem előtt tartva Magyarország és a határon túli magyarság közötti kapcsolatok intézményesítésének és a jogi feltételrendszer kialakításának szükségességét a következőkben állapodtak meg:

1. Megelégedésüket fejezik ki, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz elérhető közelségbe került. Meggyőződésük, hogy a csatlakozáselőnyei kiterjednek a szomszédos államokra is. A határon túli magyarok képviselői nyomatékosan kérik, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország jelenítse meg érdekeiket a határok átjárhatósága ügyében, különös tekintettel a Schengeni Egyezményre.

2. Üdvözlik az EU nizzai csúcsértekezletének döntéseit. A találkozó azon határozatai, melyek szerint a tagjelölt országokkal szemben az egyéni elbírálás elvét alkalmazzák, és amelyek kilátásba helyezik, hogy az új tagállamok már részt vesznek a 2004-es európai parlamenti választásokon, megfelelnek az összmagyarság érdekeinek. A határon túli magyar legitim szervezetek a jövőben is országaik azon politikai erőivel működnek különösen együtt, melyek a legmegfelelőbb módon képesek felkészíteni hazájukat a mihamarabbi EU-csatlakozásra. megerősítik, hogy a szomszédos országok európai uniós csatlakozása a magyar nemzet egységes érdeke.

3. A MÁÉRT Megállapítja, hogy az elmúlt időszakban alapvetően nem javultak a térségben élő magyar kisebbségek létfeltételei.
- Romániában az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételével össztársadalmi felelősség vállalásával beindult pozitív folyamatok eredményei korántsem tekinthetők az ott élő magyar nemzeti közösség helyzete megnyugtató és befejezett rendezésének. A nemrég lezajlott általános választások eredményeként aggasztó mértékben megerősödött a szélsőséges nacionalizmus jobboldali és baloldali tábora. Reményüket fejezik ki, hogy ennek ellenére Romániában nem állnak le a pozitív folyamatok - beleértve a magyar közösség helyzetének rendezését -, és az ország az euro-atlanti csatlakozás útjáról nem tér le, és betartja az általa megkötött nemzetközi szerződéseket. - Aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy Szlovákiában lelassult a magyar kisebbséget is érintő, a kormányprogramban rögzített reformok megvalósítása. Reményüket fejezik ki, hogy megszilárdul a kormányt alkotó politikai erők összetartása, és ez lehetővé fogja tenni, hogy energiáikat a kormányprogramban foglalt társadalmi és gazdasági átalakítással összefüggő feladatok megvalósítására összpontosítsák. Bíznak abban, hogy Szlovákia EU-csatlakozásra történő felkészülése új lendületet ad a reformok ügyének, s ennek részeként sor kerül a szlovákiai magyar közösség jogos igényeinek kielégítésére is.
- Üdvözlik a Jugoszláviában bekövetkezett változásokat, és reményüket fejezik ki, hogy a december 23-i szerbiai választások tovább erősítik az országban zajló demokratizálási folyamatokat, melyek keretében mód nyílik a vajdasági magyar kisebbség helyzetében meglévő nyitott kérdések rendezésére, az emberi és kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülésére. Üdvözlik a 2000. novemberében elfogadott külföldi segélyekről szóló amerikai költségvetési törvény azon szakaszát, amely a Szerbiának juttatandó 100 M dolláros segély folyósítását egyebek között a Szerbiában élő kisebbségek helyzetét javító intézkedésekhez köti.
- Ukrajna oktatási miniszterének legutóbbi nyilatkozata aggodalomra ad okot a kárpátaljai magyar oktatási rendszer jövőjét illetően.

4. Örömmel állapítják meg, hogy a millennium eszméje és az évforduló hozzájárult a magyarországi és a szomszédos államokban élő magyarok közötti szolidarítás erősítéséhez.

5. Aggodalmukat fejezik ki a Magyarok Világszövetségben kialakult helyzet miatt.

6. Üdvözlik, hogy a kormány a nyugati Magyarországgal való kapcsolattartás intézményesítéseként létrehozta a Nyugati Magyar Tanácsot. Kérik, hogy a Tanács tevékenységébe vonja be a nyugati magyarság legfontosabb közösségeit. Egyetértenek a magyar kormány azon szándékával, hogy kezdeményezően lép fel a kapcsolatépítés, az anyanyelv, a kultúra és a magyarságtudat megőrzése érdekében. Felkérik a Nyugati Magyar Tanácsot, hogy működése során nemzetközi téren hatékonyan segítse elő Mgyarország és az egész magyar nemzet érdekeinek érvényesülését.

7. Felhívják a határon túli magyarokat, hogy a jövőben esedékes népszámlálások során vallják magukat magyarnak. Ez egyik feltétele az identitás megőrzéséhez szükséges jogok biztosításának.

8. Elismerésüket fejezik ki a MÁÉRT munkáját segítő szakbizottságok elnökeinek és titkárainak, valamint tagjainak az eddigi munkáért, melynek során az 1999. novemberi ülés zárónyilatkozatában foglaltak értelmében kidolgozták a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény koncepcióját. megállapítják - az SZDSZ fenntartásai mellett -, hogy a koncepció alapján készült törvénytervezet fő elemeiben megfelel az abban lévő elveknek és törekvéseknek, és megfelelőképpen szolgálja a szülőföldön maradás esélyeinek és lehetőségeinek erősítését. Felkérik a magyar kormányt, hogy a MÁÉRT-ülésen elhangzottakat figyelembe véve véglegesítse a törvénytervezetet és terjessze a parlament elé.

9. A tervezet véglegesítése során figyelembe veendők a következő szempontok: - Olyan törvényt kell alkotni, amely nyitott a változó feltételekhez alkalmazkodó pozitív módosítások irányában.
-A törvény céljainak gyakorlati megvalósítása feltételezi a határon történő átkelés akadálytalan biztosítását a Magyarország uniós csatlakozását követő időszakban is. Szükségesnek tartjuk annak a törvényben való megjelenítését, hogy a határon túli magyarok a határátkelés és Magyarországon való tartózkodás mindenkori legkedvezményesebb módját évezhessék - összhangban Mgyarország EU-tagságával - és hogy e kedvezmények megállapításánál figyelembe veszik sajátos érdekeiket. Szükséges továbbá, hogy a megfelelő szakbizottságok e kérdéskört 2001 folyamán tekintsék át és tegyenek javaslatot a megoldásra vonatkozóan.
- A törvény jogalanyainak meghatározása során az értekezlet által - e zárónyilatkozat mellékleteként
- elfogadott állásfoglalásban lefektetett elvek irányadóak.
- A határon túli magyar közösségek képviselői köszönetüket fejezik ki a Magyar Országgyűlés pártjainak a törvény előkészítése során tanúsított konstruktív együttműködésért, és felkérik őket, hogy a törvény mielőbbi elfogadása érdekében továbbra is működjenek együtt és keressék az alapvető nemzeti célok megvalósíulásához vezető közös utat.

A Magyar Köztársaság Kormánya
Románia Magyar Demokrata Szövetsége
Magyar Koalíció Pártja
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Vajdasági Magyar Szövetség
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
A nyugati magyarság képviseletében FIDESZ - Magyar Polgári Párt
Magyar Szocialista Párt
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt
Szabad Demokraták Szövetsége
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Demokrata Fórum




Budapest, december 14-én 2000.