Aktuális hírek az Iszlám világából
Nők Iránban-az iszlám demokrácia helyet keres a nők számára is.
A tavalyi év során Iránban egy tekintélyes vallási vezető, Szanei ajatollah egy interjúban hangot adott annak a gondolatának, miszeirint semmi sem akadályozhat meg egy nőt abban, hogy akár elnök legyen. Ajatollah szanei továbbá úgy nyilatkozott, hogy a nőkkel alkalmazott "rossz bánásmód" idegen az Iszlám szellemétől,
Női képviselőjelöltek Iránban
ezért ezt fel kell számolni szerte az Iszlám világában és egyenlő jogokat kell nekik biztosítani mindenütt. sok elemző úgy látja, a nők helyzete erősödött az elmúlt évek során Iránban, s jelentős győzelmet vívtak ki a forradalom óta, összehasonlítva a helyzetüket a sah alatti rendszerrel. Az iráni nők általában jól képzettek, ezt mutatja az is, hogy több nő jár egyetemre, mint férfi. Egyre többen foglalnak el posztokat az eddig hagyományosan férfiakat foglalkoztató munkakörökben, mint például a rendőrség kötelékében, sőt, a kormányban is.Irán egyik elnökhelyettese, Masszúmeh Ebtekar is nő, és asszonytársai a 270 parlamenti hely közül 14-et foglaltak el az általános választások előtt is.A női jelöltek a felmérések szerint szintén jól szerepeltek, 109 városban elnyerve a legtöbb szavazatot. Azonban az iráni nők politikai szerepvállalása nem idegen jelenség; az 1979-es iszlám forradalom idején jelentős feladat hárult rájuk, szerepük volt az ellenállás és a tüntetések megszervezése terén is. A forradalom utáni szegregáció is- nem- muszlimok számára paradox módon- a szabadság és az érvényesülés különböző utait nyitotta meg előttük: az új rendszerben sok női orvosra, bábára volt szükség, de-alkalmazkodva az Iszlám vallás törvényeihez- fodrászokra, szabókra is. Khomeini ajatollah sem szorgalmazta az otthonmaradásukat, hanem támogatta a nők szerepvállalását a társadalom iszlám alapokon való újjáépítésében. Továbbá a sah alatt sok konzervatív vallásos család nem engedte lányait egyetemekre, azoonban mivel az Iszlám szelleme ezeken az egyetemeke is érvényesül, most már minden lány szerezhet magának felsőfokú képzést. Az egyházi vezetők továbbra is igyekeznek őket bekapcsolni a társadalmi áramlatba, s legutóbb hat vallási vezető azt a döntést hozta, miszerint ezentúl nők is vezethetik a csoportos női imákat, amik a mecsetben zajlanak; ez a döntés talán egydülálló az iszlám országokban. ali Asghar Nuri, az Oktatásügyi Minisztérium egyik tisztvieslője kifejtette egy nyilatkozatban, hogy remélik, ezzel a rendelkezéssel is közelebb hozzák a nőket a valláshoz és iszlám életvitelre ösztönzik őket.
A modern művészetek is nyitva állnak a nők előtt; az iráni filmgyártás nemzetközi hírű rendezőnője Szamíra Makhmalbaf, aki 17 évesen forgatta első filmjét, s 2000-ben Cannes-ban díjat nyert egy a kurdokról szóló filmjével, ami támogatta a kisebbséget. A torontói filmfesztivál másik híres iráni asszonya Marzieh Mashkini, de közéjük lehet sorolni Rakshan Bani etemadot is, aki sok női témát vet fel filmjeiben.