Az iszlám törvénykezés öt fontos dologra helyez hangsúlyt:
-vallásra
-életre
-intellektusra
-utódokra
-tulajdonra
Továbbá ezek megsértésére földi büntetést is kiszab, a másik, a túlvilági mellett, noha, jegyezzük meg, az Iszlám serint ha valaki egy vétkéért megbűnhődik már ezen a világon, kevesebb szenvedést kap a túlvilágon. Azonban a saríi feladata nemcsak a büntetés, hanem a büntetésmgelezés is: a bűnöket elkerülendő köteles vallási, morális és etikai oktatást nyújtani a saría-állam polgárainak.
Az iszlám törvények megértéséhez elengedhetetlenül szükséges az állam és a vallás kapcsolatának a megértése. Az Iszlámban e kettő nem válik szét.
Az Iszlám annyit tesz, mint "alávetés"; a hívő aláveti magát Allah akaratának, s ezt az akarot Ő Mohameden (Allah áldása és békéje rajta és a családján) keresztül nyilatkoztatta ki. Ma 1,2 billió muszlim van a világon, a világnépesség több mint 20%-a. Egy felmérés szerint az ezredfordulóra (ami már eljött) a Föld minden negyedik embere muszlim lesz (A felmérés 1990-ben készült). 35 nemzet van, amelynek a muszlim lakossága meghaladja az 50%-ot, s 21 másik ország, amelynek jelentős muszlim kisebbsége van. 19 orszgá az Iszlámot az alkotmányába is belefoglalta. Ez a nagyszámú muszlim népesség megköveteli tőlünk, hogy a törvényeivel ne csak mint lábjegyzettel foglalkozzunk. Az Iszlámban a vallás és a kormányzat egy. Iszlám törvényeknek kell áthatni és szabályoznia egy iszlám ország polgárait.
A bíró (qádi)
Egy mítosz, ami áthatja az iszlám törvénykezést, hogy nincs bíró. Azonban a qádi tisztsége már nagyon régre nyúlik vissza és régen a kalifa nevezte ki a qádit.
Egy másik mítosz zsreint minden kihágásnak van egy kiszabott büntetése, amit sematikusan végre kell hajtani, ez azonban szintén nem igaz, mert a körülmények figyelembevétele ugyancsak az iszlám jog része, s a bírók nagy szabadságot élveznek az elsősorban nem is a valláshoz kapcsolódó ügyekben. A saría a Koránon és a szunnán alapul, ezért amely bűn büntetése ebben meg van szabva, azt nem lehet felülbírálni, ami viszont ez alá esik, ott létezik szabad véleményformálás, precedenseset, stb.A valóságban tehát a bíróknak olykor több szabadságuk van, mint a nyugati országok jogrendszerében.
A saría törvények egyarát alkalmazhatóak egyénileg, illetve országos szinten, vagy nemzetközi konfliktusok elintézésére. A muszlimok úgy tekintik, mint útmutatót a vallási és a civil életre egyaránt, mivel a kettő az Iszlámban nem különül el szignifikánsan.
Bűnök az Iszlámban
-Had
-Tazir
-Qeszasz
Ezek közül a Had-bűnök a legkomolyabbak, a Tazir-bűnök a legkevésbé súlyosak. A Had-bűnök az Allah ellen elkövetett bűnök, azoknak az áthágása, amik a Koránban szabályként lettek lefektetve, a Tazir-bűnök pedig a társadalom ellen elkövetett bűnök. A bírónak nagyon körültekintőnek kell lennie és a Had-bűnökért járó büntetést csak abban az esetben szabhatja ki, hogyha a vádlott elismerte a bűnösséget és tanúk is igazolják bűnét. A tanúk száma kettő kell, hogy legyen, de házasságtörés esetében a megkívánt szám négy. Ha a tanúk, vagy a beismerő vallomás hiányozna, akkor a bírónak vissza kell sorolnia az ügyet a Tazir-bűnök alá, vagy annál is lejjebb.
Tazir-bűnök
Az iszlám világ sokat változott a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) ideje óta. Az iszlám országok jobban vagy kevésbé alkalmazzák a saríi törvénykezést, ilyen pl. Egyiptom és az ellenpélda, Szaúd-Arábia. A Tazir-bűnöket nem lehet kategorizálni vagy felsorolni, mivel társadalomról-társadalomra, korról-korra változnak. Változnak a bűn súlyosságától és a bűnelkövetés körülményeitől függően. Ezek azok a bűnök tehát, amelyek nemcsak Allahhot sértik, de a szolgáit, a muszlimokat és nem-muszlimokat egyaránt, márpedig a saríi-biróságok erre nagy hangsúlyt helyeznek és sokszor a büntetés azért van kiszabva (vagy azért tűnik keménynek), hogy egy nagyobb rosszat akadályozzon meg. Történelmileg a Tazir-bűnök nem lettek leírva vagy éppen kodifikálva, ezért nagy rugalmasságot adnak a bírói testületnek. Néhány, a Tazir-bűnöket sújtó büntetés például:
-tulajdonelkobzás
-korbácsolás
-fogvatartás vagy háziőrizet
-bírság
Néhány iszlám országban a Tazir-bűnöket a parlament szabja meg. Minden nemzet nagy szabadságot élvez abban is, milyen büntetést szab ki ezeknek. A leggyakoribb Tazir-bűnök a következők: uzsora, vesztegetés, hazaárulás, pornográfia, stb. Az alkoholfogyasztás, illetve a vele való kereskedést például máshogy büntetik Egyiptomban és máshogy Iránban vagy Szaúd-Arábiában. Az iszlám törvénykezés rugalmasabb, mint ahogyan a nyugati sajtó beállítni igykszik.
Diya
Az iszlám törvénykezésnek van egy a nyugatiak számára ismeretlen része, a megtorlás, a bosszú . Ez a Qeszasz-bűn. Ha valaki Qeszasz-bűnt követ el, a másiknak joga van megtorlást kérnie. A megtorlásnak több formája lehet, ilyen a Korán által ajánlott "diya", a vérdíj. A diyát az áldozat családjának fizetik, amennyiben a rokonok nem akarják a Talio-elv alkalmazását. A Qeszasz-bűnök a következők:
-gyilkosság
-előre megfontolt emberölés
-véletlen emberölés
Néhány nyugati jogász a vérdíjat barbárnak tartja; ez egy ősi ítélkezési forma, ami már Hammurabinál és Mózesnél -(béke vele) is megtalálható. (Az Iszlám a Tórát is elismeri, mint isteni kinyilatkoztatást!) . A diya gyökerei az Iszlámban vannak, mikor a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) ezzel bírta rá az egymással háborúzó törzseket a békekötésre. Ma az áldozatnak fizetik; ha az áldozat halott, a családjának. Ha a gyilkos nem tud fizteni, a gyilkos családjának kell. Ez felelősségre, az egymás irnt érzett felelősségtudatra is tanít.Minden nemzet maga dönti el, mikor kér diyát és az ország törvénykezése szabja meg, mekkora legyen ez az összeg. (ld.még: Morál a Sariában)
Vissza