blckveil.html

Japán városainak rangsorában Osaka a második helyen áll, mégis hírneve, mint szórakoztatómetropolisz, a fővároséval vetekszik, s ami a gothic partikat illeti, neve felülmúlhatatlan.
"Black Veil" a legállandóbb s legismertebb abból a három rendszeres rendezvényből, melyet dj Taiki szervez, aki a ruha-és cd-üzletet a "Territory"-t is működteti.
A "Black Veil", a "Midnight Necropolis" és a "Vampire Garden" szokás szerint egy vagy néhány hónapos turnusban kerülnek megrendezésre intim környezetben, a Neo klubban, mélyen Oszaka első számú szórakoztatónegyedénk szívében, Amerika-mura-ban. Ha a Neo fogadott is már olyan művészeket, mint Voltaire és Lucas Lanthier Dead Fly Ensemble-je, ez első sorban egy clubhelyiség, s nem nyújt elegendő helyet nagyobb formációknak. Múlt évben Taiki első alkalommal hozta el Japánba a Cinema Strange-t: Olyan különleges alkalmakra, mint ez, vagy a Das Ich aktuális látogatása, átmenetileg átváltozik a "Black Veil" tágas helységgé.
Aki idegenként számtalan gothic lolitát vár, sajnos el lenne keseredve. Habár ez a divat ténylegesen nagyon kedvelt a fiatalok körében, éppúgy alig több annál: egy divat, melynek kevés köze van a zenéhez. -Példáit inkább nappal találjuk olyan helyeken, mint Tokió Harajuku-parkja, vagy a Takeshita-utca, szemben éjszaka Japán klubbjaival, ahová ama divat rajongói egyszerűen túl fiatalok, hogy bebocsájtást nyerjenek. "Black Veil" sem képez kivételt a szabály alól - az itteni klubba járók is hasonlóan öltözködnek az európaiakhoz, és a legvadabb kreációk is inkább cyber-karaktert öltenek, s inkább a futurisztikusat tükrözik, mint a kínált zene retro-stílusát. A Black Veil , testvér-rendezvényéhez, a Midnight Necropolis-hoz hasonlóan a future-pop szerelmesihez fordul, az azon electro industrial/EBM- műfajokéhoz, melyekből az kialakult. Ezzek szemben a "Vampire Garden" a tradícionális goth/deathrock rajongók kívánságait teljesíti.
A Das Ich hangzása beleillik ebbe a környezetbe, csupán keseríti annak élvezetét egy különösen tompa hangminőség (ami a dj-szettek alatt nem észrevehető) és a betegség miatti kiesése Bruno Krammnak, ami az élő line-upot duóvá redukálta. Habár a publikum nem ismeri a Das Ich művek többségét s nagyjából kiváncsiságból jelent meg, a banda legendastátusza Stefan Ackermann felgyújtó energiájával együtt szivélyes üdvözlést garantál a németeknek.
Kramm úr távolléte nem csupán egyharmad Das Ich-től fosztott meg bennünket, hanem egyidejűleg egy vendég dj-től, ezen a címen is meghirdették ugyanis. Szerencsére ez a vélt csapás Taikinak és más ottani tehetségnek adott alkalmat, hogy részletesen megmutassák tudásukat a lemezpultnál, s így Bruno hiánya alig tűnik fel. Taiki egy kiváló és tapasztalt dj, az elmúlt öt évben különféle club-esteket rendezett Oszakában, sőt még Londonba és az Egyesült Államokba is meghívták. Neve (véve korábbi pszeudonym D-Grimoreként is, mely nevet nemrég elhagyott) a sikeres party fémjelzése. Az est kinyilatkozatása számomra a special guest, Doom Spider, aki rezidens-dj a nagoyai Stigmatic-ben, s egy fantaszikusan kemény és pörgős szettet játszik.
Ezenkívül, az egyfajta tradíció a japán eseményeken, hogy dj-k, vj-k és élő fellépéseken kívül egyfajta performance-t is mellékelnek.Ezesetben ezt nem csekélyebb, mint maga Taiki személyesen szolgáltatja, anti-pápa kosztümben lép fel, néhány fedetlen keblű nővért koszorújában. Bizonytalan vagyok a látott rituálé pontos jelentéséről, de tekintve, hogy az egész "Diabolic Art" néven fut, csak sejthetem, hogy nem áldás lett kimondva ránk. Akármilyen mágiát is alkalmazzon a Diabolic Art, a dj-k, vagy a Das Ich, a "Black Veil" látogatói a hatása alatt maradtak, s táncoltak hajnalhasadtáig.