Orkus Nr. 12/01 Dezember 2005 / Januar 2006
interjú: Jana Rischke & Claus Müller
fordít: Naoko Jehle
Kagerou; hivatalos oldal

Kagerou interjú

Beszélgetés Kagerou-val 2005. október 10-i müncheni koncert előtt.

Orkus: Mit láttatok eddig a hotelszobán és a repülőtéren kívül?
kagerou: Semmit! De a hotel nagyon tetszik nekünk.

Kiálltátok az itteni reggelit?
shizumi: Én voltam az egyetlen aki képes volt reggelizni. Mára már letudtam egy kétségbesett keresésgélést a ketchup után. Sajnos nem tudtam, melyik üvegben lehet, így az összeset kipróbáltam, míg végül a hatodikban végre ráleltem.

Nem olyan rég volt, hogy legutóbb Németországban köszönthettünk titeket. Mi vonz titeket vissza?
daisuke: Éreztem a szeretetet Németországban.

Milyen különbséget találtatok a Rock am Ring ill. Rock im Park és az első München-koncertetek közt?
kazu: Nagy lehetőség volt számunkra, hogy egyszer ezeken a fesztiválokon játszhatunk. Ezenkívül Japánban olyan jól játszanunk szabadtéren, mint még soha.

Ha ma visszatekintetek az első itteni fellépésre, visszamaradtak különleges emlékek?
shizumi: Rögtön felismetük, hogy itt valódi rajongókról van szó.
daisuke: A koncert előtt nem voltunk idegesek, de ugyanúgy nem tudtuk, mi vár ránk. Mindig a legjobbat adjuk magunkból, és úgy vélem, a rajongók élvezték a fellépésünket.

Ami a rajongókat illeti, megállapítottatok vmilyen különbséget a Rock Am Ring/Rock Im Park-on s az első önálló koncertetekhez képest?
shizumi: Tulajdonképpen nem láttunk nagy különbséget. De úgy gondoljuk, mivel a fesztiválon más zenekarok is játszanak, így olyan emberek is voltak a közönségben akik nem ismertek. Ellenben Münchenben tudjuk, hogy rajongók követték a fellépésünket. Nagyon örültünk, mikor velünk együtt énekelték a szöveget.

Különösen emlékezetes élmények Németországról?
kazu: Mikor februárban először jártunk itt, nagyon lesokkolt a német konyha. Májgombócot (Lebersknödel) kellett ennem, ami abszolút nem ízlett.
shizumi: Ellenben nagyon jó itt a sör. Japánban is szívesen venném. Ezenkívül arra emlékszem, hogy mikor első alkalommal kerestem fel egy német vécét, hosszasan kersegéltem az öblítő után. Ó igen, és tudjátok, hogy rossz oldalon vezettek? (nevet)
daisuke: Nekem az tűnt fel, hogy valódi parkolóművészek vagytok, ti németek. A leparkolt autók közé egy gyufaszál se férne be.

Mi vitt titeket "Coupling Tour"-ra a DespairsRay-jel?
daisuke: Mi egy nagyon szigorú együttes vagyunk. DespairsRay egyike azon bandáknak, akikkel a közös munkát és fellépéseket Európában el tudtuk képzelni.

Emberileg is jól kijöttök a DR-jel?
daisuke: Igen, nagyon jó barátokká váltunk. Azt hiszem, ritkán adódik ilyen jó kapcsolat zenekarok között.

Egyszer azt mondtátok, hogy a visual kei megkerülhetetlen volt, hogy kifejezhessétek az érzelmeiteket. Milyen érzelmeket akartok célzottan tükrözni kagerou-val?
daisuke: Az érzelmeket, melyek egész mélyen a gyomor tájékán találhatók. A stílusunk a színpadon segít kiengedni ezeket az érzéseket. Ha sminket viselünk, könnyebben tudunk "felrobbanni".

Daisuke, úgy tudom, személyes élményeket is feldogozol a dalszövegeidben. Mely témák érintenek meg leginkább, s kell hogy megfogalmazódjanak dalszöveg formájában?
daisuke: Többnyire ezek negatív élmények.

Ha feldolgozod ezeket az élményeket, utána jobban is érzed magad?
daisuke: Igen, a szövegeket önmagamnak is akarom énekelni. Tulajdonképp nekem mindegy, hogy közben hallgatnak-e. Mindenekelőtt önmagamnak kell elégedettnek lennem a szöveggel, hogy aztán képes legyek teljesen belefeledkezni.

A koncerten ez volt az ember benyomása, hogy éneklés közben a saját világodban vagy s megújulva érzel minden élményt, helyes ez a benyomás?
daisuke: A haragomat és frusztrációimat beledolgoztam a szövegekbe; minden egyes alkalommal, ha színpadra állok, újra átélek minden emléket.

Yuana és Kazu esetében a zenélés feletti örömöt követhetjük inkább. A fellépések tényleg mindig ilyen sok szórakozást jelentenek nektek?
kazu: Igen, mindig jól szórakozunk a színpadon.

S még Shizumihez. Sajnos az arcodat nem igen láthattuk a koncert alatt. De mindenképp éreztük és hallottuk az energiád.
shizumi: "Danke schön".

Induljunk ki abból, egy hét 100 órából állna. Hány órát töltenétek a zenekarral?
daisuke: 100-at!
shizumi (nevetve): De kérlek legalább fürdeni hagyj magamra!
daisuke: Oké. Akkor legyen 99 óra.

Ha ilyen sok időt vagytok együtt, áruljatok el nekünk egy pozitív és egy negatív tulajdonságot mindenkiről.
daisuke: Szóval, nekem csak jó oldalam van! (nevetés)
De mit mondanál Kazuről?
daisuke: Tulajdonképp ő egy nagyon komoly ember...habár, néha nem annyira.
yuana: Daisuke egyértelműen jobban énekel nálam. Amit negatívnak találok? Szóval, ha együtt vagyunk kocsmázáskor, sosem enged hazamenni.
shizumi: Yuana nagyon művelt. Ha egyszer valami kérdésem van, mindig Yuanához megyek. Ő mindent tud! Ami mégis már gyakran zavart, az az, hogy Yuana alkalmanként csendben és titokban egyszerűen eltűnik.
kazu: Shizumi egyszerűen egy nagyon jó ember! Tulajdonképp nincs rossz oldala. Pillanat, mégis helyesbítenék - néha túl sokat iszik.

Az új albumotok Guroushoku egy egészen új arcát mutatja a Kagerou-nak, s rendkívüli kísérletezőkedved mutat. Hogyan írnátok le ezt a művet?
daisuke: Véleményem szerint ez az album nagyon tiszta zenéről szól A stílusunkhoz tulajdonképp mindig hűek maradunk, akárcsak egy szamuráj!