A vajdasági magyarság lassú megfojtásának programja
írta B. Tóth Elvira
HUNSOR medencefigyelő

Csorba Béla alpolgármester, a VMDP temerini képviselőcsoportjának elnöke: Folytatódik az etnikai arányok szándékos megváltoztatásának politikája -- Miodrag Okljesa, községi menekültügyi megbízott: A menekültek 70 százaléka maradni kíván.


Elkészült a szerbiai nemzetstratégia a menekültek helyzetének rendezésére. Ennek keretében a kormány előirányozza a menekültek egy részének visszatelepítését, másfelől, tartós integrálásuk érdekében, lakásgondjaik megoldására dolgozott ki különböző lehetőségeket, és foglalkoztatásukat is tervbe vette. A kétéves futamidejű nemzetstratégia kilencvenezer menekültre és 8300 helyi lakosra terjed ki. Temerinben, ahol a korábbi helyi szocialista, majd radikális vezetőség az itt elő magyar lakosság számarányához képest drasztikusan sok menekültet fogadott be és telepített le, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak akkor az volt az álláspontja, hogy gyakorlatilag megindult egy folyamat, amely az etnikai arányok megváltoztatásához vezet. A párt véleménye szerint az időszerű nemzetstratégia nem más, mint a múlt rezsim célszerű politikájának a folytatása, ezúttal már nemzetközi legitimitással és támogatással. A menekültügy temerini tapasztalatairól és jelenéről beszélgettünk Csorba Béla alpolgármesterrel, a VMDP községi képviselőcsoportjának elnökével, Miodrag Okljesával, helyi menekültügyi megbízottal, valamint Béres Antallal, az önkormányzat városrendezési titkárával.

-- A Vajdasági Magyar Demokrata Párt számára az első pillanatoktól kezdve világos volt, hogy a menekültkérdés mögött tulajdonképpen egy tudatos politikai manipuláció húzódik meg: az emberbaráti érvek mögött valójában jelen van az a nacionalista törekvés, hogy a többé-kevésbé még kompakt magyar tömböket fellazítsák, és ezzel tovább csökkentsék a magyar lakosság politikai befolyását. Temerinben ez a folyamat úgy játszódott le, hogy az 1992-től 1995-ig, az önkormányzat élén álló Szerbiai Szocialista Párt támogatásával ide irányították a menekülteket, később pedig a Szerb Radikális Párt az 1996--2000 közötti önkormányzati többsége idején ezeknek a menekülteknek egy jelentős részét szervezetten letelepítette. Mi akkor ellenzékből politizáltunk és túlságosan sokat nem tudtunk tenni ez ellen a politika ellen -- emlékeztet az előzményekre Csorba Béla, a VMDP temerini községi képviselőcsoportjának elnöke.

Elmondása szerint ezek után a VMDP kálváriájának időszaka következett a nemzetközi szervezetekkel és a magyar diplomáciával, az eredménytelen tiltakozások az erőszakos betelepítés ellen.

Az egykori kendergyár területén mára egy infrastruktúrával ellátott, legális menekülttelep épült ki -- Már az 1995-ös nagy menekülthullám idején tiltakoztunk az ENSZ belgrádi menekültügyi főbiztosánál, terepszemle eredményeivel bizonyítottuk, hogy Vajdaságban, többek között Szilágyin, Gomboson, Doroszlón erőszakos házfoglalások történnek. Figyelmeztetésünkre a nemzetközi közösségtől és az akkori magyar diplomáciától hangzatos ígéreteken kívül mást nem kaptunk -- magyarázza Csorba Béla, s folytatja: -- 1997-ben egy új projektum vette kezdetét: Bratislava Morina, a Szerb Köztársaság menekültügyi főbiztosa a helyi radikális vezetőség egyetértésével állami támogatást ígért a menekültek végleges letelepítését elősegítő lakótelep kiépítésére. A menekültek tehát igen kedvező feltételek mellett mintegy 180 telket kaptak a temerini községben, sőt a a legkülönfélébb előnyökben részesültek. Miután az SZRP elvesztette abszolút többségét a községi önkormányzatban, a betelepítési folyamatot és a további telekosztást valamelyest meg tudtuk fékezni, de a többezer menekült továbbra is a községben maradt.

A temerini községben ma 4092 menekültet tartanak nyilván, 1995-től összesen 10850-en fordultak meg, a legtöbben, 6132-en 1996 elején tartózkodtak itt. Egy részük visszatért szülőföldjére, egy részük továbbra is menekültstátust élvez, míg több mint ezren megkapták az állampolgárságot.

-- Csak az idei év folyamán mintegy 500-an kérvényezték és kapták meg az állampolgárságot. A nagy érdekeltség okát szerintem a gazdasági tényezőkben kell keresni -- fejti ki véleményét Miodrag Okljesa, helyi menekültügyi megbízott. -- Menekültstásussal ugyanis nem pályázhatnak családi pótlékra, sem állásra állami intézményben, ugyanakkor augusztus elsejétől csak személyi igazolvánnyal léphető át a boszniai határ. Járekon 37 személy van kollektív elszállásoláson, s további 47 személy két, úgymond, nem hivatalos kollektív szálláson. Mintegy 1800 személy épített vagy vásárolt házat.

Azt, hogy a menekültek többsége (mintegy 70 százaléka) maradni kíván Temerinben, bizonyítja az az adat, miszerint a Savski Most községben ígért kölcsönöket a lerombolt házak újjáépítésére a 300 Temerinben élő menekült közül senki sem pályázta meg.

A menekültügyi megbízott elmondása szerint a községben először is a kollektív szálláson élők sorsát kell rendezni. Hozzátette, a község eddig már sokat tett az ügy rendezése érdekében. 1997-ben mintegy 120 telket ítélt oda az egykori kendergyár térségében, szinte ingyen. Ez a település mára már nagyrészt kiépült, elsősorban külföldi donációkból és kedvezményes kölcsönökből. A község időközben itt bevezette az infrastruktúrát, míg a közút kiépítésébe a jelenlegi kormánnyal közösen ruházott be.

Az említett 120 telek kiosztását egyesek akkoriban törvényellenesnek tartották, mert a városrendezési terv nem irányozta elő házak építését a kendergyár területén. Béres Antaltól, a községi végrehajtó bizottság városrendezéssel megbízott tagjától megkérdeztük, legalizálták-e azóta azt a negyedet.

-- Az új városrendezési tervvel legalizáltuk a lakónegyedet, de a házak nagy része már eredetileg engedéllyel épült, hiszen kölcsönt és építőanyagot csak abban az esetben kapott az építkező, ha rendelkezett építkezési engedéllyel és kifizette a közműdíjakat -- hallottuk a községi városrendezési titkártól.

A hatalomváltás nem hozott pozitív változásokat a menekültkérdés terén, mitöbb, az új hatalom folytatta a megkezdett folyamatot, ecseteli pártja álláspontját Csorba Béla. -- 2001. februárjában Zarko Korac köztársasági miniszter bejelentette, hogy a 600 000 horvátországi és bosznia-hercegovinai, valamint a 200 000 kosovói szerb menekült lakás- és foglalkoztatási gondját külön állami alapokból meg az erre a célra kivetett adóból kívánják megoldani, továbbá azt, hogy a Vajdaság gyéren lakott falvaiban kellene a szerb menekülteket letelepíteni, és szolidaritási lakásépítéssel, valamint az elhagyott lakóházak felvásárlásával kell őket támogatni. Ebből a projektumból világossá vált előttünk, hogy az új szerb kormánynak a szándékai semmiben sem különböznek a milosevici időszak szándékaitól, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbinak megvan a nemzetközi legitimitása, és nemzetközi támogatást is élvez. Mi akkor közleményben tiltakoztunk a terv ellen, rámutatva arra, hogy az erőszakos betelepítést nemzetközi dokumentumok tiltanak. Erőfeszítéseink eredménytelenek maradtak.

-- Véleményem szerint a nemzetközi nagypolitika nemigen foglalkozik azokkal a térségekkel, ahol nem folyik vér. A vajdasági magyarság áldatlan helyzete a 90-es években a háttérbe szorult éppen azért, mert nem drasztikus eszközöket alkalmaztak ellene, hanem inkább úgy nevezném, mint "a vajdasági magyarság lassú megfojtásának" a programját -- fogalmaz Csorba Béla.

-- Az önkormányzatban pillanatnyilag a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párttal együtt alkotjuk a többséget, és mindkét párt megmaradt korábbi álláspontjánál a menekültügy rendezése kapcsán. A VMDP élni fog minden olyan lehetőséggel, amellyel a betelepítés intenzitását csökkentheti.





írta B. Tóth Elvira

Megjelent a Magyar Szó július 28-ai számában is

» Délvidéki Infotár