A Vajdaság közelebb került az autonómiához?
a HUNSOR összeállítása

A vajdasági parlament péntek este elfogadta az úgynevezett "omnibusztörvényt", amely a jelenleg hatályos szerb alkotmány keretein belül visszaszolgáltatja a tartományi hatáskörök jelentős részét. A törvénycsomag hatályon kívül helyez hetven olyan köztársasági jogszabályt, amelyekkel a milosevici rendszer idején korlátozták a tartomány hatásköreit


A törvénycsomagról tartott szavazáskor a szerbiai kormánykoalíció, a DOS pártjai közül tartózkodott Vojislav Kostunica jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS), a többi támogatta a jogszabályt.

A helyi politikai nyelvhasználatban "omnibusztörvénynek" nevezett csomag egyebek mellett rendelkezik arról, hogy tartományi jogkörbe visszakerül az erdő- és vízgazdálkodás, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, ezen belül az középiskolai alapító jogok gyakorlása, a kisebbségi nyelven folyó oktatási tanterv elkészítése. Amennyiben a köztársasági - vagyis a szerb - parlament is változatlan formában elfogadja a törvénycsomagot, a vajdasági hivatalos szervekhez kerül át a tartományi művelődési intézmények (színházak, múzeumok, levéltárak) alapítási jogainak gyakorlása. A tartomány visszakapná továbbá a sportszervezetek és -létesítmények felügyeletét is.

A törvénnyel összhangban szétválasztják az egészségügyi, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási, illetve a munkaerőpiaci alapot is. Kezdetben - átmeneti megoldásként - a tartományi alapok továbbra is a köztársasági társadalombiztosítási alapok részeként fognak működni, azzal a különbséggel, hogy a gazdálkodásuk tartományi ellenőrzés alá kerül.

Az omnibusztörvény révén a vajdasági költségvetés az eddigihez képest közel nyolcvanszoros többletbevételhez jut - a jelenlegi 13 millió német márkáról közel egymilliárd német márkára nő az összeg -, amelyből önállóan finanszírozzák majd a tartományi hatáskörbe visszakerülő költségigényes közszolgáltatásokat. A törvénycsomagot még el kell fogadnia még a szerb kormánynak, illetve parlamentnek, s remények szerint ez még az idén megtörténik.

Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi, közigazgatási és jogalkotási miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a kabinetnek várhatóan nem lesznek komoly fenntartásai a törvénycsomaggal szemben, mivel a jogszabály egyeztetésen részt vevő köztársasági munkacsoport teljes mértékben bírja Zoran Djindjic szerb kormányfő támogatását. Ráadásul miniszterelnök-helyettesi tisztségben a kormány tagja Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki kulcsfontosságú szerepet játszott az autonómia ügyének rendezésében.

A köztársasági parlamenti szavazást illetően derűlátásra ad okot, hogy a DSS a tartományi parlamentben nem a jogszabály ellen szavazott, hanem tartózkodott. Ez azért pozitívum, mert Kostunica pártja közismerten ellenzi a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatását, azon az állásponton van ugyanis, hogy a decentralizációs folyamat keretében Szerbiát hat egyenrangú köztársasági egységre kell osztani. A DSS elképzelései szerint ezek közé tartozna Vajdaság és Koszovó is. Amennyiben köztársasági szinten elfogadják a törvényt, akkor mind a Szerbiában, mind Vajdaságban előkészítik a költségvetést, amely már figyelembe veszi azokat a tételeket, amelyek a megváltoznak hatáskörök visszaszolgáltatásával.


A parlament elfogadta az omnibusztörvény javaslatát
-- Nenad Canak: Nesze semmi, fogd meg jól!

A vajdasági parlament tegnap elfogadta a közvéleményben omnibusztörvényként ismert törvény javaslatát, amely tulajdonképpen a tartomány bizonyos hatásköreinek a visszaszármaztatását szolgálja. Djordje Djukic tartományi kormányfő bevezetőjében emlékeztetett, hogy az SZDE választási ígéretei között szerepelt a decentralizáció is, ennek az ígéretnek a valóra váltását szolgálja ez a dokumentum, amely összhangban van az érvényben levő köztársasági alkotmánnyal. Kiemelte, a TVT és a köztársasági kormány munkacsoportja politikai konszenzus útján jutott el a felkínált megoldásokig. Ezt komoly munka előzte meg, ami folytatódik, mert az autonómiát, vagyis a hatásköröket szakaszokban szerzi vissza a tartomány. Az omnibusztörvénnyel egyszerre több köztársasági törvény módosul, ez a leggyorsabb, és a leghatékonyabb út, szem előtt tartva a politikai realitást is. A tartomány és a köztársaság közötti egybehangolás folytatódik, elsősorban az alapok létrehozása, a hatáskörök pénzeléséhez szükséges költségvetés kidolgozása terén. Djukic fontosnak tartja, hogy ezzel a javaslattal intézményes keretek között, tehát legális úton kívánjuk visszaszerezni a hatásköröket, elvetve a szeparatizmus vádját. Átmeneti megoldás ez, hiszen a TVT ezzel párhuzamosan Vajdaság másfajta alkotmányos helyzetének a koncepcióján is dolgozni fog.

Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár megindoklásában szakmai szempontból magyarázta el, mit jelent és mit irányoz elő a törvényjavaslat. A szükséges lépések egyikének nevezte azt, hangsúlyozva: a legfontosabb, hogy a jövő évtől működni kezdjen Vajdaság autonómiája.

Korhecz elmondta, a társadalmi élet 25 területét, a platformban foglalt törvények kétharmadát, és további 13 törvényt ölel fel a javaslat. Ha a köztársasági törvény elfogadja, normatív, alapítói és végrehajtó hatalmat kap a tartomány, emellett adminisztratív önállósággal rendelkező alapokat a nyugdíjbiztosítás, az egészségügy és a munkaerőpiac területein.

Azok a kifogások kapcsán, melyek szerint Vajdaság visszakap ugyan bizonyos hatásköröket, de a szükséges pénzügyi támogatás elmarad, Djordje Misirkic, tartományi pénzügyi titkár kiemelte, a jövőben a tartomány területén begyűjtött pénzeknek több mint a fele alapforrásként itt marad, ami nem kevés és lehetővé teszi az autonómia működését.

Djordje Subotic (VR) a megbeszélt minimum alattinak véli a felkínált dokumentumot, melyet jogi és politikai szempontból is bírált. Kifogásolta, hogy nem használják a Vajdaság elnevezést, hogy csak pusztán jogokat kínál a javaslat. Nem tisztázott a pénzelés módja. Külön nemtetszését fejezte ki a tervezetben használt "átruházott munkakörök" kifejezés miatt, mert az szerinte magában hordozza a veszélyt, hogy bármikor visszavehetik ezeket a hatásköröket. Bizonyos területeken (szociális védelem, iskoláztatás, tájékoztatás, tudomány) szerinte egyáltalán nem megfelelő jogköröket irányoztak elő. Nenad Canak, a parlament elnöke elmondta, nem kétli, hogy rengeteg munkát igényelt egy ilyen terjedelmes törvényjavaslat kidolgozása, és annál inkább meglepi, hogy lehet ennyi oldalon semmit sem felkínálni. Miért nem kaphatja vissza Vajdaság azt, amit elloptak tőle, miért kell immár egy éve erről tárgyalni a köztársasági kormánnyal, miközben fennáll a veszély, hogy a köztársasági parlament el sem fogadja a javaslatot, mert a politikai akarat még mindig kérdéses. Canak szerint miközben bizonyos hatáskörök bérlőivé válunk, beindult a privatizáció, és most kiárusíthatják a tartomány vagyonát. Feltette a kérdést, miért ülnek a tartományi kormányban és a parlamentben olyanok, akik szerint még ez a kevés hatáskör is sok. Személy szerint csalásnak, megalázásnak és szégyennek érzi amit kínálnak, és ha így folytatódik, erről csakis Vajdaság polgárai dönthetnek referendum útján. Végezetül hangsúlyozta, soha többé nem kívánja az utcán keresni a megoldást, ezért támogatni fogja a javaslatot azzal a kikötéssel, hogy ez az utolsó esély, amit Vajdaság nyújt a köztársasági kormánynak.


CSAK A CSOKORNYAKKENDŐT KAPTA VISSZA

Egeresi Sándor, (VMSZ) a képviselőház alelnöke támogatta az omnibusztörvény-javaslat elfogadását. Kulcsfontosságú törvényjavaslatról van szó, amely által megteszik az első lépést a teljes körű autonómia kialakításához, amely magába foglalja a törvényhozói, bírósági és végrehajtói hatáskörök visszaszerzését. A tájékoztatásra kitérve Egeresi kiemelte, hogy a felkínált rádióhálózati törvénytervezet ellentmond a képviselőház törekvéseinek, valamint a szabad és független tájékoztatásnak, és a kisebbségek tájékoztatásban foglalt jogainak. Szerbiában ugyanis kettős mércét alkalmaznak, hiszen a nemzetközi konvenciókkal összhangban Dél-Szerbiában az albán kisebbségek tájékoztatása érdekében mindent megtesznek, Vajdaságban pedig a kisebbségek szerzett jogait szándékozzák megvonni a hullámhosszak leépítésével. Ezért Egeresi reméli, hogy az omnibusztörvény-javaslatot elfogadják, a rádióhálózati törvénytervezetet viszont visszavetik a szerbiai képvsielők.

A vitában az SZDP képviselője elmondta, hogy pártja a törvényjavaslat mellett szavaz, ám számára ez a jogszabály csak átmeneti megoldásként szolgálhat addig, amíg elkészül az új alkotmány.
A képviselők közül többen is kifogásolták, hogy túl kevés hatáskört szereztek vissza, és Belgrád részéről ez megalázó viszonyulás. Aleksandar Kravic (VSZL) képletesen így magyarázta el ezt a véleményt: Milosevic lemeztelenítette Vajdaságot, s ezzel a törvényjavaslattal Vajdaság csak a csokornyakkendőjét kapta vissza. Predrag Filipov, (DP) a ház alelnöke arra mutatott rá, hogy sokkal kényelmesebb ellenzéki állást foglalni és szüntelenül bírálni a megoldásokat, mint részt venni azok kidolgozásában. Mit kell tenni a továbbiakban? A visszaszerzett hatásköröket be kell járatni, miközben folytatni kell az egyeztető tárgyalásokat.

A képviselők hozzászólás és bármiféle kifogás nélkül fogadták el azt a jelentést, amely a köztársasági alkotmány módosításának előkészítését taglalja, és ennek kapcsán a statútumügyi bizottság javaslatára külön bizottságot alapítottak, amely Vajdaság alapokmányának előzetes tervezetét dolgozza majd ki. A bizottság elnökévé Aleksandar Fira akadémikust nevezték ki, tagjai pedig a politikai pátok képviselői és jogszakértők. Nenad Canak kezdeményezésére napirendre tűzték a szakszervezetnek az új munkaügyi törvényre vonatkozó álláspontjairól szóló jelentést is. A parlament támogatta Canak javaslatát, miszerint létrehozzák a Vajdasági Képviselőház szociális bizottságát, melyben a TVT, a szakszervezetek, valamint a munkaadók képviselői kapnának helyet.

A tartományi költségvetés 38 millió dinárral duzzad és az idei évre összesen 429 millió dinárt tesz ki, ez a lényege a költségvetési határozat módosítására vonatkozó határozatnak, amelyet a képviselők tegnap elfogadtak. Az idei évre a költségvetési terv szerint 395 millió dinárt irányoztak elő, ebből 270 millió dinárt a tervek szerint a keresetadóból, a vállalatok nyereségadójából kellett előteremteni, valamint ötmillió dinárt a szerbiai költségvetésből utaltak át, továbbá 123,8 milliót az elmúlt évből fennmaradt eszközként folyósítottak. December 12-éig 389,2 millió dinárral rendelkezett a tartomány. A terv szerint az év végéig még 39,9 millió dinárnak kell begyűlnie, ami 34 millióval növelné a költségvetést, és 429,1 milliót tenne ki.

A képviselők elfogadták a művelődési intézményeknek és programoknak a tartományi költségvetésből történő finanszírozására vonatkozó határozatot. Bunyik Zoltán oktatási és művelődési titkár megindokolva a határozat fontosságának az elfogadását, ismertette, miszerint a vajdasági művelődési intézmények munkáját és programjait a vajdasági költségvetésből támogatják, ám eddig nem határozták meg, hogy mely intézmények élhetnek ezzel a joggal, mint ahogyan a pályázatokban a mércéket sem állapították meg, és az előírt mércék nélkül ítélték meg a pénzt. A zűrzavar elkerülése érdekében a határozat megszabja, hogy tíz művelődési intézmény, amelynek a tartományi képviselőház az alapítója, és tíz olyan művelődési intézmény, amely tevékenysége tartományi jelentőségű, számíthat költségvetési támogatásra. A művelődési és oktatási titkár minden költségvetési év elején kidolgozza a kerettervet a művelődés egyes területeinek a finanszírozására vonatkozóan. A művelődési és művészeti projektumokat és programokat meghatározott mércék alapján kell kidolgozni, és a mércéket minden területre vonatkozóan külön állapítják meg, és az elnyert pályázatok alapján ítélik meg a pénzeszközöket.



írta Orosz Klára, G.Kántor Csilla

forrás://Magyar Szó, Magyar Nemzet, Origo.hu

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A témával kapcsolatos oldalak:
• Délvidéki Infótár
• Délvidéki Fejlemények
• Balla Vajdasági Tudósításai
• Délvidéki Források


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -