A bánsági magyarság megmaradásának létérdeke

a Vajdasági Vidám Cimborák cikke
február. 2001

A bánsági magyarság megmaradásának létérdeke, hogy újra magyar középiskolai tagozatotok nyíljanak Nagybecskereken. Az “ésszerusítés” illetve a kisebbségi tagozatok megritkítása a nagybecskereki iskolákban a kilencvenes évek elején kezdodött. Egy-két év alatt szószerint megtizedelték a magyar általános- és középiskolai tagozatokat. Magyar osztályok egy általános iskolában maradtak, elenyészo számú diákkal. A középiskolák közül pedig az utóbbi években már csak a gimnáziumban nyitottak minden évben magyar elso osztályt. Az ésszerusítésbol nem maradtak ki az óvodák sem. Így egyetlen óvodai tagozatra maradt Nagybecskerek magyarsága.

  Az ésszerusítés szükségének a megindoklása az volt, hogy a kisebbségi osztályokban kevés a gyerek, az állam pedig szegény ahhoz, hogy az ilyen tagozatokat pénzelje. Az illetékesek nem is tagadták azt, hogy az “ésszerusítés” a kisebbségiekknél kezdodött (a magyar általános és középiskolai tagozatok megritkítása mellett ezidoben szunt meg a román tannyelvu elemi iskola a szomszédos Jankahídon) de azt ígérték, hogy késobb majd kiterjed a szerb tagozatokra is. Mondani sem kell, hogy a szerb nacionalizmus rohamos eloretörésének éveiben nem volt példa arra, hogy az “államalkotó nemzet” bármelyik tagozatát is becsukták volna. Sot. Éppen a kisebbségi tagozatok megritkítása után nyílt meg a muzslyai központi iskolában, tíznél is kevesebb gyerekkel, az elso szerb osztály. Hogy ez a dolgok menetének véletlen egybeesése volt-e vagy valami más azt döntse el más. Tény az, hogy az idén már négy szerb tagozat van az említett iskolában, összesen 44 tanulóval. Nem nehéz kiszámítani, hogy ezekben az osztályokba átlagban hány diák jár. Vagyis, hogy ez esetekben a törvénybe szabott 15-ös minimum úgyszintén nem lett betartva.

Vitára adhat okot az is, hogy a kisebbségi tagozatoknak a fenti módon való felszámolása mekkora megtakarítást, vagyis anyagi hasznot hozott az államnak. Ebbol a szempontból kételyeink egészen konkrétak mivel errol egyetlen hivatalos számadat sem hangot el. Egyértelmu, hogy az “ésszerusítés” árát kizárólag a kisebbségiek fizették meg. Az anyanyelven való továbbtanulás lehetoségeit ugyanis a minimálisra csökkentek: a legnagyobb bánáti városban. Ilyen körülmények mellett, valamint az általános elszegényedés közepette egyre többen íratták gyereküket a lakóhelyükhöz legközelebb eso (szerb iskolába). Persze ezzel nem szeretnénk igazolni azokat a magyar házastársakat, akik sok esetben önként lemondtak gyerekük anyanyelven való iskoláztatásáról. A dolgok ilyen alakulásának pedig a végso következménye, hogy felgyorsult az amúgy is magas fokú asszimiláció.

A történelminek mondott október 5-ei események meghozták ugyan a reményt (például: a legnagyobb bánsági magyarlakta település iskolájának hosszú ido után újra magyar nemzetiségu igazgatója van) de nyilvánvaló, hogy a tíz évig folyamatosan visszaszorított magyar oktatást nem lesz könnyu visszahozni az ot megilleto helyre. Okulva az eddigi tapasztalatokon a kisebbségi oktatás szempontjából nem érdemes túlzott optimistának lenni, mégis kimondhatjuk: van esély arra, hogy a kisebbségi oktatás helyzete javuljon. Ez mostmár nemcsak az állam akaratán, hanem rajtunk is múlik. Vagyis attól, hogy élünk-e majd az anyanyelvi oktatásra adott jogainkkal. Sajnos az anyanyelven való iskoláztatás javulásának reménye ezen a vidéken csak miránk, magyarokra vonatkozik de már nem az ugyancsak itt élo román és szlovák kisebbségiekre.

A magyar iskoláztatás terén az egyetlen magyar elso osztály folyamatos feltöltése mellett (az elmúlt években 10-14 magyar kis elsos iratkozik a Sonja Marinkovic általános iskolába) a középiskolai tagozatok visszahozása volna a legfontosabb, mert már másutt nem léteznek. Becskerektol délre ugyanis már csak néhány településen vannak magyar általános iskolai tagozatok. Pancsován és Versecen már ez sincs. Annak ellenére sem, hogy ezekben a városokban még most is több ezer m agyarajkú lakos él. Így a legnagyobb bánáti város egyfajta mentsvára is lehet a déli szigetmagyar települések továbbtanulni vágyó magyar fiataljai számára. Bár ebbol a szempontból nemrég egy igen lesújtó adatot is hallottunk: Becskerektol délre már mindössze hatezer 18 éven alóli magyar lakos él. Hogyha ez az adat pontos, akkor ez valóban nem kecsegtet nagy reményekkel. Nekünk nem marad más, minthogy abban reménykedjünk, hogy majd a tavaszra esedékes népszámlálás megcáfolja ezt a becsléseken alapuló statisztikát.

Tekintettel arra, hogy a magyar osztályok felszámolása Nagybecskereken nem olyan régen történt, sok középiskolában továbbra is maradtak még magyar ajkú tanárok. Tekintettel az egyre nagyobb tanárhiányra, az ido sürget és itt az utolsó alkalom arra, hogy tegyünk valamit a magyar oktatás érdekében, mert lényegében ez a fennmaradásunk alappillére. A Nagybecskereki Diáksegélyezo Egyesület felmérése szerint Nagybecskerek vonzáskörében minden évben180-200 magyar diák fejezi be az elemit A legnagyobb gond, hogy a szerteágazó szakosítás miatt nehéz egy-egy fontosabb irányzatra tömöríteni oket. A szóródás miatt ugyanis nehezen jön össze a kisebbségi tagozat megnyitásához szükséges 15-ös taglétszámot Ezáltal csökken ugyan a magyar tanulók választási lehetosége, de ez van.

A folyamatban levo felmérés azt mutatja, hogy növekedett az érdeklodés az anyanyelven való továbbtanulás iránt. A Nagybecskereken, Muzslyán, Ürményházán, Magyarcsernyén és Tordán elvégzett felmérés alkalmával alig akadt olyan diák, aki azt mondta, hogy szerb középiskolába iratkozik még akkor is, hogyha lesz lehetoség az anyanyelven való továbbtanulásra. A korábbi években végzett hasonló felmérésekhez képest a véleménynyilvánítás az idén szabadabb légkörben folyik. A felmérésbol arra lehet következtetni, hogy a gimnázium mellett magyar osztály nyílhat a villamossági, az egészségügyi iskolában és a szakközépiskolákban is. A nagybecskereki önkormányzatban remélik, hogy a minisztérium ezen túl nem fogja magát szigorúan tartani a 15-ös minimumhoz, hanem kisebbségi osztályt nyitnak 10-12 tanulóval is. Jelenleg ennek egyik legfobb akadálya az is, hogy a minisztérium nem hirdet pályázatot magyar osztályok megnyitására. Ilyen esetben pedig a szülok és a diákok a kockázattól félve, hogy esetleg majd mégsem lesz ki a törvénybe szabott 15-ös minimális létszám, inkább a szerb tagozat mellett döntenek. Az új becskereki kormány kisebbségügyi feleloségének a kezdeményezésére az önkormányzat hamarosan kérelemmel fordul az Oktatásügyi Minisztériumhoz, hogy jelentessék meg a pályázatokban a magyar tagozatok megnyitásának a lehetoségét is.

Reménykelto az is, hogy a muzslyai katolikus plébánia udvarában, megkezdték építeni a hatvan férohelyes fiúkollégiumot. A munkálatok a szalézi rend 100 000 DEM értéku ajándékának köszönve kezdodhettek meg. Az épület befejezéséhez azonban még ennek az összegnek a többszörösére lesz szükség. Eddig a földszínti rész készült el, és hogyha a határon túlról megkapják a beígért segítséget, akkor akár már a következo iskolaévben az épületnek legalább a fele használható lesz. Ez a tény egyértelmuen hozzájárulhat ahhoz, hogy Nagyecskerek újra a magyar középiskolai oktatás központja legyen. Természetesen az egy évtizeddel ezelotti állapotokat nem lehet visszahozni, nemhogy valami komolyabb elorelépés történjen. Ahhoz azonban, hogy egyértelmu választ adjunk arra a kérdésre, hogy lesz-e már jövore több magyar középiskolai tagozat vagy sem ahhoz meg kell várni az új államapparátus elso lépéseit is. Mert az Európába áhítozó, többségi nemzetnek is érdeke hogy helyreálljanak a dolgok a kisebbségiek anyanyelven való oktatásában.

forrás:Vajdasági Vidám Cimborák


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A témával kapcsolatos oldalak:
• Délvidéki Fejlemények
• Balla Vajdasági Tudósításai
• Délvidéki Infótár
• Délvidéki Források


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -