Tiltakozás a "Novo Virjei" Dráva Vízerőmű megépítése ellen
HUNSOR medencefigyelő
a Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány felhívása
Bozo Kovacevic - Horvátország környezetvédelemért felelos minisztere hivatalos levélben értesítette a Magyar Környezetvédelmi Minisztériumot
arról, hogy a Horvát Eromutervezo Vállalat (HrvatskaElektroprivreda), mint
beruházó a Novo Virje vízeromu felépítését tervezi Koprivnica-Krizevci
megyében, a Dráva folyó Botovo és Kingovo közöttiszakaszán. Részletek a
honlapon olvashatók, amely a horvát vállalat(!) által készített
hatástanulmányösszefoglalóját tartalmazza.
Felhívás
Ez a vízeromu a Magyarország és Horvátország közötti határfolyónak egy
olyan, mintegy 50 km-es, szakaszán kerülne megépítésre, amely teljesen
Horvátországban folyik, így nem határa a két országnak. Mivel síkvidéki
eromurol van szó, ezért muködtetéséhez nagy kiterjedésu víztározót (26,85
km2) kell építeni, a folyót fel kell duzzasztani. Ennek káros hatásai nem
csak az eromu területén jelentkeznek, hanem az eromu felett és alatt
található folyószakaszon is, sot a Dráva közvetlen közelében lévo
területeken is.A Dráva folyó Ortilos és Barcs települések között részben
szabályozatlan, természetes mederben kanyarog, zátonyokat épít, partot
rombol. Ez a szinte teljes érintetlenség ma már Európa legnagyobb részén is
egyedülálló. A vízeromuvet ennek a természetes állapotú szakasznak a közel
felét kitevo területre akarják megépíteni, veszélyeztetve annak élovilágát.
A víztározó megépítésével elárasztják a zátonyokat, szigeteket, holtágakat,
kiépített partok közé kényszerítik az addig szabad folyót, ezzel eltuntetve
Európa szinte utolsó természetes folyószakaszát. A tározó egy nagy
kiterjedésu tó, mely jelentos változás az addig gyorsan folyó vízhez képest.
Az eromu felépítését követoen a talajvíz szintje meg fog változni, aminek
káros hatása a folyó két oldalán több kilométeres távolságra is érezheto
lesz, így Magyarországon is. A magas talajvizet igénylo növénytársulások át
fognak alakulni, az addig ott élo növény és állatfajok nem találják meg
életfeltételeiket, egyedszámuk jelentosencsökkenni fog, esetleg ki is
pusztulnak. Nagy károkat okoznak az eromu alatti területeken a napi jelentos
vízszintingadozások (az eromu muködésébol adódóan) is, hiszen a folyó
élovilága ehhez nem tud alkalmazkodni.
A tározó és a folyó alatta lévo szakasza közötti szintkülönbség nem teszi
lehetové a halak és más vízi élolények szabad vándorlását, mozgását a folyó
felso szakasza felé. Ennek a természetes folyású szakasznak nem csak tájképi
értéke felbecsülhetetlen, hanemélovilága is gazdag, számos ritka növény és
állatfajnak ad otthont. Ezek jelentos részének fennmaradásához vízre, vagy a
talajvíz által erosen befolyásolt területekre van szükség. A legritkább
fajok azonban kimondottan igénylik a háborítatlan, természetes élohelyeket,
a szabályozatlan, természetes folyású folyószakaszokat. Nagy számban
találhatunk ritka, természetvédelmi szempontból értékes növényfajokat a
holtágakban, zátonyokon, a folyó menti puhafaligetekben, mocsárréteken,
valamint a magasabb térszínen elterülokeményfa-ligeterdokben. Ezek közül
több szerepel az IUCN Európai Vörös Listáján is. A Dráva mentén eddig
mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elo a magyar
oldalon. Az állatvilág egyik legfontosabb faja a Plathyphylax frauenfeldi
tegzes (Trichoptera), melyet e században, egyetlen ausztriai példányán
kívül, csak ezen a folyószakaszon fogtak és itt stabil populációja él. A
számtalan itt élo állatfaj közül említést érdemel a Magyarországon másutt
nem fészkelo kis csér (Sterna albifrons), a ritka fekete gólya (Ciconia
nigra) és rétisas (Haliaetus albicilla). Az eml?sök közül a vadmacska (Felis
sylvestris) és a vidra (Lutra lutra) elofordulását kell kiemelni. Az eddigi
felmérések kb. 4500 állatfaj jelenlétét bizonyították a Dráva mentén, a
védett fajok száma 300. Közel 40 faj magyarországi elofordulását itt
sikerült kimutatni eloször.
További információkat kaphatsz a stok@axelero.hu
valamint a besemiki@axelero.hu címeken.
Amennyiben szükséges, a felhívást angolul is el tudjuk juttatni bárkinek! A
horvátok által készített hatástanulmány hamarosan olvasható lesz magyarul is
a www.extra.hu/somogy honlapon! TILTAKOZZ TE IS
A TERMÉSZETPUSZTÍTÁS ELLEN! Kérünk minden ismerosödnek, barátodnak küldd el
ezt a levelet! Amennyiben egyetértesz törekvésünkkel, segíts abban, hogy ez
az egyedülálló, csodálatos élovilág tovább fennmaradhasson! Akinél a lista
elérte a 150-et kérjük erre a címre küldje el: besemiki@axelero.hu
TILTAKOZOM A NOVO VIRJE-i (DRÁVA FOLYÓ) VÍZEROMU MEGÉPÍTÉSE ELLEN!!!
1. Toldi Miklós Gyékényes, József A u. 1.
2. Toldi Ágnes Gyékényes, József A. u. 1.
3. Filotás Zoltán Kaposvár, 48-as Ifjúság útja 15.
4. Németh Miklós Kaposvár, Jókai u. 17.
5. Hofman Viktor Kaposvár, Ballakúti u. 45.
6. Vándor Barbara Budapest, Ó u. 29.
7. Pencz Levente, Tóth István u. 113-115.
8. Ferjentsik Viola, Bp. József krt. 82.
9. Jánosi Dóra, Budapest, 1037, Máramaros út 36/a.
10. Tiboldi András, Budapest 1021, Labanc út 7/a.
11. Lugosi Krisztián, 8237 Tihany, Aranyház u. 2.
12. Törkenczy Tibor, 1024 Budapest, Fillér u. 19.
13. F. Tóth András, 1095 Bp. Ipar u. 3.
14. Gerencsér Balázs, 1051 Budapest Sas u. 6
15. Nagy Andrea, 1051 Budapest Október 6. u. 5.
16. Haraszti Zsolt, 2623 Kismaros, Boglárka u. 21.
17. Szabó György, 1146 Budapest Ajtósi Dürer sor 5.
18. Hajnóczy Csaba 1131 Bp. Násznagy u. 26c
19. Nagy Erzsébet 7636 Pécs, Illyés Gy. u. 74.
20. Galántai Erzsébet 2120 Dunakeszi, Kiserdo u. 1.
21. Tokodi Péter, 1035 Budapest, Vörösvári út 21.
22. Illyés Péter, 1068 Budapest, Felsoerdosor 5.
23. Liptak Bela, Stamford, USA
24. Kormos László, Norrköping, Sweden
A Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány (H-7400 Kaposvár, 48-as Ifjúság
útja 15.; Tel./fax: (82)424-098). Akit pedig a drávai vízlépcsővel
kapcsolatban itt érdemes keresni bővebb információ után, az Toldi Miklós
(E-mail: besemiki@axelero.hu ).
--------------------------------------------------------------
Akinél a lista elérte a 150-et kérjük erre a címre küldje el:
besemiki@axelero.hu
---------------------------------------------------------------
forrás: a Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
További cikkek e témában:
• Kisebbségi Jogok a Nemzetközi Jogban
• A Hágai Ajánlások
• Az Osloi Ajánlások
• Értelmező megjegyzések a Lundi Ajánlásokról
• A régiók és autonómiák Európája felé: Skócia és Wales a belső önrendelkezés útján
• Autonomia és az új világrend
• Státustörvény és történelmi párhuzamok
• Lehet-e számítani az európai Unióra?
• A státustörvény ismertetése
• Állampolgárság vagy státusztörvény?
• Az évezred búcsúztatója - A magyarság helyzete és kilátásai a Kárpát-medencében
• Romániában elfogadták a kisebbségi nyelvtörvényt
• Nemzetállamiság és autonómia Romániában
• Európának szüksége van kisebbségeire
• Toró T. Tibor: Ünnep, ha megalázhatnak?
• Ünnep vagy gyásznap Erdélyben ? - írta Borbély Zsolt Attila
• Egy csendes háború - írta Csapó Endre
• Gyôzött a Balkán Romániában írta Csapó Endre
• Amerikai magyar feltételek Romániának
• ST-törvény: Román ellenvetések serege
• "Imperialista magyarok" - azok vagytok ti...
• Az én státusom - György Attila
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
