A Horvátországi Magyarok Helyzete
a HUNSOR összeállítása
január. 2001
Január 25–26-án, a horvátországi Eszéken tartotta ötödik ülését a horvát–magyar kisebbségi vegyes bizottság. Az eszéki magyar oktatási és művelődési központban lezajlott tanácskozás jegyzőkönyvét magyar részről Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a bizottság magyar tagozatának elnöke, Zágráb részérol pedig Nenad Prelog külügyminiszter-helyettes, a horvát tagozat elnöke írta alá.
A vegyes bizottság magyar tagjai között volt Csóti György zágrábi magyar nagykövet és Karagich Mihály, az országos horvát kisebbségi önkormányzat elnöke. A horvát tagozat soraiban találjuk Pasza Árpádot, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökét, Jakab Sándor alelnököt, valamint Szántó Tibort, a magyar kisebbség képviselőjét a horvát nemzetgyulésben.
Az 1995. évi magyar–horvát kisebbségvédelmi megállapodás értelmében évről évre e vegyes bizottság tesz javaslatot a két ország kormányának az időszerű kisebbségvédelmi intézkedések megtételére. Az idén mindkét részről felmerült, hogy az eszéki magyar oktatási és művelődési központ, valamint a Magyarországi Horvát Országos Önkormányzat jogkörébe tartozó intézmények esetében késnek a működésük finanszírozásáról rendelkező jogszabályok. A horvátországi magyarságnak változatlanul gondja, hogy anyanyelvi tájékoztatása még mindig nem érte el az ország önállósulása előtti szintet.
Magyar papok hiányában megoldatlan a magyar katolikus hívok anyanyelvű vallásgyakorlása, és késik a magyar tanügyi tanácsadó kinevezése. A tájékoztatást illetően mindenekelőtt az eszéki rádió magyar szerkesztőségének önállósítását és a Horvátország függetlenné válása elott már létezett magyar tévémusor újraindítását sürgetik a kormányközi vegyes bizottság magyar tagjai. Pasza Árpád HMDK-elnök szerint az előző jegyzőkönyvben foglalt, a horvátországi magyarság számára fontos célkitűzések közül egyetlenegy sem valósult meg maradéktalanul.
A múlt év történései
Egy magyar a száborban
Horvátországban a 2000. esztendő első napjaiban megejtett parlamenti
választásokon alulmaradt a Franjo Tudjman által alapított, s egy évtizeden
át kormányzó Horvát Demokrata Közösség. Zágrábban most a hat pártból álló,
eddig ellenzéki szerepet betöltött csoportosulás alakít kormányt, de minket
elsősorban az érdekel, hogy miként alakul az ott élő 17-18 ezres magyar
kisebbség sorsa, illetve mi lesz a magyar-horvát együttműködéssel.
Szántó Tibor eszéki orvos, a horvátországi magyarok egyik vezetője is a
legutóbbi választások eredményeként jutott be a száborba, azaz a zágrábi
parlamentbe, de a politikus emellett továbbra is megtartja a Horvátországi
Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökségi, valamint az eszéki
megyei közgyűlésben és a városi vezetésben betöltött tagságát. A magyar
közéleti ember egyben az eddig ellenzékben politizált Vlado Gotovac vezette
párt tagja. Az Orahovica melletti Deci faluban született 46 éves Szántó
Tibor egy nappal a parlamentbe történő beválasztása után interjút adott a
Magyar Fórumnak.
- Eszéken 1995-ben írták alá a magyar-horvát kisebbségi egyezményt. Az
elmúlt öt esztendőben mennyire teljesítette a zágrábi kormány az
egyezményben vállalt kötelezettségeit?
- Sajnos elég sok mindent nem teljesített a horvát kormány, így például azt,
hogy a magyarok lakta Baranyában és Kelet-Szlavóniában a magyar lakosság nem
kapta meg az arányának megfelelő képviseletet az ottani állami hivatalokban
és közintézményekben. Egyelőre az önálló magyar tömegtájékoztatási rendszert
sem hozták létre. Az eszéki magyar nyelvű rádió nem önálló, hanem be van
sorolva a központi szerkesztőségbe. Az ottani magyar adás vezetője pedig nem
magyar, de még magyarul sem tud. A tévé berkeiben még elszomorítóbb a
helyzet, mert ott egyáltalán nincs külön magyar műsor, ami pedig még a
Tito-féle kommunizmus idején is megvolt heti fél órában. Manapság a Prizma
című kisebbségi műsorban a magyarok hetente mindössze öt-hat perces
sugárzási idővel rendelkeznek. Ezek azok a főbb pontok, amelyeket Zágráb
eddig nem teljesített a magyar-horvát szerződésből. Persze vannak
eredményeink is, így például az Eszéken nemrég átadott magyar oktatási és
kulturális központ. Horvát részről elsősorban azt nehezményezik, hogy
Budapest eddig nem biztosította a Magyarországon élő horvát nemzeti
kisebbség parlamenti képviseletét.
- Mi a helyzet a legutóbbi háború folyamán szinte teljesen elpusztított
Szentlászló, illetve a részben lerombolt Kórógy magyar települések
újjáépítése terén?
- Orbán Viktor miniszterelnök, amikor legutóbb nálunk járt, kijelentette,
hogy a magyar kormány nincs megelégedve a háborúban megrongálódott magyar
települések újjáépítésének ütemével. A legfőbb gondot az okozza, hogy a
horvát kormány csak a lakóépületek újjáépítéséhez nyújtott segítséget, míg
az infrastruktúra helyreállítása, de leginkább a munkahelyek újrateremtése
még várat magára. Hasonló a helyzet a baranyai falvakban is.
- A mezőgazdaságban sem lehet munkahelyeket teremteni?
- Az állam, illetve egyes terményforgalmi magáncégek nem fizetnek a magyar
gazdáknak a leadott mezőgazdasági terményekért, s ezenkívül a földművelésre
és az állattartásra a parasztok nem vehetnek föl kedvező kölcsönöket.
- Mivel magyarázza azt, hogy a horvátországi magyarság szinte egy emberként
üdvözölte a Horvát Demokrata Közösség választási vereségét?
- Mint mondtam, az itteni magyarság médialehetőségei és az önálló
iskolahálózat helyzete még a háború előtt is sokkal jobb volt, mint a Franjo
Tudjman irányította közel egy évtized folyamán. Az exkommunisták vezette,
most győztes hatok választási programjában pedig fontos pontként szerepel
Horvátország európai uniós és NATO-csatlakozásának az elérése, amire viszont
csak az itt élő kisebbségek széles körű jogainak tiszteletben tartása révén
kerülhet sor.
- Az utóbbi időben sokszor szóba került a magyar-horvát stratégiai
partnerség, de a gyakorlatban ezen a téren szinte semmi nem történt. Hogyan
lehetne élettel megtölteni ezt az elképzelést?
- Horvátországnak a már NATO-tag, és nemsokára európai uniós tag
Magyarország nagyon sokat segíthet az ezen két szervezetbe történő bejutásra
való fölkészülésben. Zágráb is bekapcsolódik az úgynevezett
PHARE-programokba, ami szintén kiszélesítheti a két ország közötti kétoldalú
kapcsolatokat. Véleményem szerint az új kormány hivatalba lépése után
nemsokára létrejöhet a Mol Rt. és az INA fúziója, s rövidesen fölgyorsul a
Nagykanizsa és Fiume közötti gyorsforgalmi út megépítése is.
- Horvátországban jelenleg három nagyobb magyar szervezet létezik, a
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Horvátországi
Magyarok Szövetsége (HMSZ) és a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ). A HMDK
egyik vezetőjeként ön csak a sajátját, vagy mindegyik magyar szervezetet
kívánja képviselni a zágrábi parlamentben?
- Természetesen az összes horvátországi magyart kívánom képviselni, ami azt
jelenti, számomra most másodrendű kérdés, hogy az egyes emberek melyik
magyar szervezetnek a tagjai. A legfontosabb feladatomnak azt tartom az
itteni magyarság önazonosságának, a magyar nyelvnek és kultúrának
megőrzésére irányuló rendelkezések meghozatalát, illetve betartatását. Az új
zágrábi parlament fölállása után leülök tárgyalni mindegyik magyar szervezet
képviselőivel, s együtt kidolgozzuk az előttünk álló feladatokat.
HUNSOR összeállítás
források:/Magyar Nemzet, Magyar Fórum
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A témával kapcsolatos oldalak:
• Délvidéki Fejlemények
• Balla Vajdasági Tudósításai
• Délvidéki Infótár
• Délvidéki Források
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
