Hol vannak a magyar feliratok?
a RMSZ cikke
Kucsera Géza tanácsnok és Kocsis Mihály iskolaigazgató vezetésével február 8-án öttagú szabadkai küldöttség látogatta meg a magyar tagozatot is
működtetô temesvári 1-es számú ("Pipos") Általános Iskolát.
A temesvári és aradi 1-es számú általános iskolák, a szegedi Gedói Gimnázium és a szabadkai
Ivo Lola Ribar Általános Iskola ugyanis a tavaly év végén határokon átnyúló,
regionális együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, a
Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretein belül.
A temesvári és szabadkai (magyar tagozatos) iskolák közötti közvetlen kapcsolatfelvétel az
együttműködés kiszélesítését, tartalommal való kitöltését készíti elô.
A szabadkai vendégeket az 1-es számú iskola vezetôsége és tanári kara,
Plopeanu Georgeta igazgatóval és Ungor Ilona aligazgatóval az élen, Kiss
Ferenc nemzetiségi tanfelügyelô, Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum
igazgatója részesítették szívélyes fogadtatásban. A tapasztalatcserén Kocsis
Mihály igazgatótól megtudtuk, hogy a szabadkai iskola (amelyben többségben
vannak a szerb osztályok) márciustól a "legnagyobb magyar", Széchenyi István
nevét szeretné felvenni.
A szabadkaiak megtekintették a több mint 200 éves, egykor a katolikus egyház tulajdonában levô iskolát, fellapozhattak egy 1882-es osztálynaplót, amelyben a nevek híven tükrözték Temesvár akkori
nemzetiségi összetételét, bekukkantottak a boltíves osztálytermekbe,
amelyekben ha nem is 200 éves, de rég kiszolgált bútorzat árulkodott az
iskola nem éppen rózsás anyagi helyzetérôl.
A vendégeket nagyon meglepte, hogy a magyar osztályokon és a könyvtárakon kívül egyáltalán nincsenek
magyar feliratok az iskolában, illetve hogy a használatban levô
osztálynaplók is kizárólag román nyelvűek: ez bizony még a legsötétebb
Milosevics-korszakban sem volt így Szabadkán...
A vendégek azt is furcsállották, hogy a temesvári iskola informatikatermében, az archaikus és
a posztmodern furcsa egyvelegeként, a számítógépek mögötti falakat az
ortodox egyház szimbólumai, különféle méretű ikonok és keresztek borították.
Mi a köze a kettônek egymáshoz? - kérdezték döbbenten. A válasz banális, de
mégis elgondolkodtató: helyszűke miatt a vallásórákat is az
informatikateremben tartják...
Hogyan látják a szabadkai Ivo Lola Ribar Általános Iskola és a temesvári 1.
Sz. Általános Iskola közötti együttműködés jövôjét? - kérdeztem a két
iskolaigazgatótól.
Kocsis Mihály: - 1997-ben írták alá Szegeden a Duna-Körös-Maros-Tisza
Eurórégió létrehozásáról szóló szerzôdést. Iskolánk, amely március elsejétôl
valószínűleg Széchenyi István nevét fogja viselni, három évvel ezelôtt
felvette a Szegedi Gedói Általános Iskolával a kapcsolatot. Azóta kerestünk
olyan társiskolát Temesváron és Aradon, amelyek hajlandóak lennének velünk
az Eurórégió keretein belül együttműködni. A határok Európában egyre inkább
szimbolikus jelleget öltenek, szeretnénk mi is ebbe az irányba mozdulni. Ez
a mi elképzelésünk lényege, amit szeretnénk oktatási, nevelési, kulturális
tartalommal megtölteni. A mi iskolánk hatósugarába tartozik a Vajdaságban a
legszámottevôbb magyar közösség. Ötven osztályunk van, 1100 tanulóval,
továbbá három óvodás- és két napközis csoportunk. Mi egyébként elégedetlenek
vagyunk azzal, hogy a 21 szabadkai általános iskola közül egyedül a miénk
kap magyar nevet, miközben a legutóbbi népszámláláskor Szabadka lakosságának
47%-a magyarnak vallotta magát. Szorosra szeretnénk fűzni a kapcsolatot a
négy iskola között: az együttműködést a régióbeli partnerekkel elsôsorban
nevelési kérdésekben képzelem el. Terveink szerint másfél havonta
találkoznánk, és a tanárok közötti tapasztalatcsere mellett sok-sok diákot
vonnánk be több tantárgyon keresztül az együttműködésbe. Szó lehet kölcsönös
nyaraltatásról-teleltetésrôl is, a gyerekek ellakhatnának családoknál, én
bízok benne, hogy ez remekül fog működni.
Plopeanu Georgeta: - A mi iskolánk azt reméli, hogy az aradi, a szegedi és a
szabadkai iskolával létesített partnerség révén jobban megismerhetjük
egymást, a tanárok kicserélhetik tapasztalataikat, a diákok ismeretséget
köthetnek, barátkozhatnak egymással. Kölcsönösen megismerhetjük a három
nép - a román, a magyar és a szerb - kulturális értékeit, elsôsegítve ezzel
elôbb az eurórégiós, majd késôbb az európai integrációt.
- Mi az, amit szeretnének megtanulni a szabadkaiaktól?
- Ottjártunkkor tapasztaltuk, hogy az Ivo LLola Ribar Általános Iskolában jó
az együttműködés a szülôi bizottsággal és ôk jobban értenek a projektek
megírásához, az ily módon szerzett pénzalapok segítségével fejleszthetik
iskolájukat. Mi nagy tapasztalatot szereztünk és jó eredményeket értünk el a
hátrányos helyzetű gyerekeknek és utcagyerekeknek az oktatási folyamatba
való integrálása terén, tehát ôk is tanulhatnak tôlünk. Javasoltuk, hogy
áprilisban Temesváron találkozzanak a négy iskola tanárai és diákjai, ez
alkalommal ismerkedjenek meg a Bánság fôvárosa nevezetességeivel és
természetesen egymást is jobban megismerjük.
A szabadkai vendégek napirendjén szerepelt február 9- én a Bartók Béla
Líceum meglátogatása. A vajdasági küldöttségben a szabadkai önkormányzat
több képviselôje is helyet kapott, akik felvették a kapcsolatot a Romániai
Szerbek Szövetségével és a temesvári Polgármesteri Hivatallal is.
forrás: Romániai Magyar Szó
»
Délvidéki Infotár
