Utasi Jenő atyánál Tóthfaluban
írta Friedrich Anna
HUNSOR medencefigyelő

Annyi minden zajlik ezekben a napokban Tóthfaluban, ott is a templomot körülvevő épületegyüttesben, hogy eleve le kell mondani a teljességről, ha abbéli szándékunk lenne, hogy bemutassuk a helyet, amit a közélet mostanság úgy emleget: Tóthfalu.

Merthogy a Tóth József földbirtokos alapította falu fogalom lett a vajdasági szellemi életben. Az 1991-es népszámlálás szerint a falunak 764 (752 magyar) lakosa volt 308 háztartással, 340 lakással. Most meg a falu parókiája állandó építkezés színhelye, és ha tele vannak a vendégszobák, akkor az bizony jelentős arányban növeli arra az időre a falu lélekszámát. Az itt zajló rendezvények, találkozók és most már gazdasági tevékenység révén pedig szellemi és gazdasági erejét is.

Zenta felől Oromhegyesen át érkezve mérjük a kilométereket és megállapíthatjuk: a falu még félórai kocsikázásnyi távolságra sincs sem Kanizsától, sem Zentától, nyugati viszonylatban fel sem merülne, hogy miként kerül egy ilyen közösségbe kollégium, tudományos intézet, nyomda, lap- és könyvkiadó, teleház, és sok egyéb, amiről szinte nap mint nap hír érkezik, merthogy Tóthfaluban mindig történik valami. Éppen a múlt héten fejezte be munkáját a vajdasági könyvek kiadásának magyarországi támogatását ajánló alkuratórium, amelynek nem kevesebb, mint 90 kéziratot kellett mérlegre tennie, tehát e tekintetben Vajdaságnak nem kell szégyenkeznie: alkotásvágyat tükröz ez a szám.


Együtt a faluval

Házigazdánk, Utasi Jenő katolikus plébános atya sokféle közéleti tisztséget mondhat magáénak, mégis, amikor azt nézzük, hogyan is kezdődött ennek a sajátos szellemi központnak a kialakítása, vissza kell térnünk papi tevékenységére:

- Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben kerültem ide, és most már azt mondhatom, hogy azokat esketem, akiket annak idején kereszteltem. Ennyi idő alatt beépültem a falu életébe - mondja. - Amikor 1979-ben hozzáláttunk az új paplak építéséhez, meghirdettem a vasárnapi misén, hogy hétfőn munkaakció lesz, jöjjenek segíteni a munkálatokban. És hétfőn bizony nem jött senki, egyedül ástam itt a telken, először egy faluban vendégeskedő férfi jött segíteni, aztán még néhányan, úgyhogy a következő hétvégére négyen-öten lettünk. Aztán vasárnap a misén újra meghirdettem, hogy kell a segítség, az összefogás, és lassan felperegtek a dolgok, és ma már együtt gondolkodunk a faluval. Most már traktorokkal jönnek az emberek segíteni, ha szükség van rá. Amikor a leendő kollégium alapjait készítettük elő, 40 férfi jött a faluból traktorokkal. Mindenki magáénak érzi, ami itt történik, és tudja, hogy mindez nagyon fontos a falu fejlődése szempontjából is.

És mi is történik itt? Most éppen egy gyönyörű, 28 ágyas kollégium épül, földszintjén minden előírást tiszteletben tartó mosodával, konyhával, ebédlővel, kapacitásának a megtervezésekor gondoltak a régi vendégház lakóira is, úgyhogy el lehet mondani: minden időben 60 ember ellátásáról tudnak itt gondoskodni. Hatvan ember pedig gyakran lesz itt, hiszen itt az előadótermet is úgy tervezték, hogy befogadjon ennyi embert, aki számára mindig lesz mondanivaló, és aki adni is tud a másik embernek.

Mint ahogy adni akarnak az itt tervezett idősek otthona lakóinak is:
- Utópiának tűnik, de ide egy idősek otthonát és egy iskolát is szeretnék - folytatja Utasi atya. - Ez látszólag kétpólusú dolog, pedig nagyon összeillene, hiszen generációk egymásra vannak utalva. Az idősek kikerülnek az élet peremére, s keresik a helyüket. A megboldogult Kecskés Maconkai Ferenc bezdáni plébános már itt volt, ide vonult nyugdíjba, és nagyon jól érezte itt magát. Ha élne, most itt lenne közöttünk és beszélgetne, hiszen nagyon érdekelték a jelen dolgai. Nos, otthont szeretnék az időseknek. Ez egy három lábon álló anyagi alappal lenne megvalósítható oly módon, hogy vagy beadják a vagyonukat, vagy szociális esetként kerülnek ide, vagy pedig a tanyavilágot fel nem adni akaró idősek téltől tavaszig itt lennének, és utána visszamennének a tanyájukra. Ez még a jövő, de máris be tudtunk fogadni két-három személyt.

Mint ahogy délidő lévén az éppen iskolából hazatérő Püspök Ignác 3. osztályos fiúcska is bizonyítja, hogy iskolásoknak is van helye itt a parókia körül kiemelkedő új és leendő intézményekben. A fiúról a családjában jelentkezett problémák miatt most itt a parókián viselnek gondot, és a jelek szerint jól is érzi itt magát. És kik lesznek az itt megálmodott leendő iskola növendékei? Az elképzelés szerint vagy végzős általános iskolás, vagy középiskolás tehetséges gyerekeknek adnak majd otthont és nyújtanak magas szintű továbbképzést. Ennek itt már megvan a magva, hiszen számos nyári tábort szerveztek már az utóbbi években, amivel hozzájárulnak a vajdasági magyar értelmiségi képzés megalapozásához.

- Faluszinten ifjúsági központot tervezünk, aminek megfelelő színpada is lenne. És szeretnénk, ha a négyosztályos általános iskola nyolcosztályos iskolává nőjön. De megépült az új óvoda, a jó magyarországi és erdélyi kapcsolatoknak köszönhetően tartalmas programokban vehetnek részt a pedagógusok és gyerekek egyaránt, de a nehéz években a testvérfalvak támogatása is nagyon sokat jelentett - tudjuk meg Jenő atyától.

A már működő teleházban 6 számítógép áll a falu rendelkezésére, de ugyanitt angol-, szerb- és zeneoktatás is folyik, úgyhogy 40-50 gyerek előtt áll nyitva az ajtó, de ide jár ki havonta dr. Jung Erzsébet doktornő, és ingyenes orvosi tanácsokkal látja el a falubelieket. Itt segítenek a gyógyszerek beszerzésében, emellett tervben van jogi tanácsadás megszervezése, szerződéskötések hitelesítésének itt helyben való megoldása...


Nyomda, tudományos intézet, tejüzem...

És itt helyben van a nyomda. A LOGOS Grafikai Műhely, amely magyarországi támogatással az itteni magyar sajtó nyomtatására jött létre:
- Néhány pap leült és megállapította, hogy a püspükségi célokra, és különböző űrlapok nyomtatására kellene egy kis nyomda. Négy emberrel kezdtük, majd bővítettük a kiadói tevékenyéggel. Az egyház és a közélet a vesszőparipám, és a nyomdai tevékenység eszköz erre. Meg aztán a nyomdával 20 fiatalt kötök a faluhoz, ennyi fiatalnak van itt munkalehetősége, és ennek gazdasági jelentősége is van - összegezi a nyomda jelentőségét házigazdánk. A rotációs gép éppen áll, de a munka folyik. Helyi újságokat készítenek, könyveket rendszereznek...

- Szitanyomást tanultam, de most a könyvkötészeten dolgozom már 1994 szeptembere óta - mondja Antal Beáta, aki Dolinéból érkezik ide naponta. - Szinte minden nyomdai munkát vállalni tudunk, beleértve a régi könyvek átkötését is.

És ami a könyvekben van, és ami még nincs is, annak elhangzására, élő szóban való megélésére a különböző hétvégi műhelymunkákon vagy nyári táborokon van alkalom. No meg mindennapjaink tudományos kutatására is van itt lehetőség, hiszen a tóthfalusi LOGOS keretében létrehozták a Széchényi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézetet. Ennek egy projektuma éppen most van folyamatban: készül a Vajdasági magyar ki kicsoda 2002 című összefoglaló lexikon, amelyben dr. Hódi Sándor vezetésével szeretnék felmérni a vajdasági magyarság "tudástőkéjét", elkészítve "szellemi kataszterét", amelyet állandóan bővítenek, és frissítik az adatbázist.

- A készülő lexikonunkban a jeles közéleti személyiségeket szeretnénk bemutatni, hogy feltérképezzük, ki kicsoda Vajdaságban, hogy kik is vagyunk itt valójában, és ez a közösség mire is építkezhet - mondja dr. Hódi Sándor. - Ezt fontosnak tartjuk a közösség további építése szempontjából, hiszen reprezentálni tudjuk szellemi tőkénket.

Az első kiadást 2002 őszén zárjuk, ami azt jelenti, hogy legkésőbb a nyár folyamán lezárjuk az adatgyűjtést. Eddig több száz szócikket gyűjtöttünk már össze neves vajdasági személyiségektől. Az adatokat folyamatosan újítjuk új emberekkel, illetve kiegészítjük a már bejegyzett életrajzokat az új mozzanatokkal. Terveink szerint a Vajdasági magyar ki kicsodát 2004-ben ismét kiadjuk, de tervezzük a vajdasági magyar vállalkozókról szóló adatok begyűjtését is. Mindez az ifjúsági programunk keretében zajlik, amelyen belül számos más tevékenységet is folytatunk szellemi tőkénk gyarapítása céljából.

- Sok mindent lehetne itt még csinálni - összegezi Utasi Jenő atya. - Ha van egy mozgatórugó a faluban, akkor felperegnek a dolgok. De nemcsak a szellemi élet területén. Éppen azt tervezzük, hogy Tóthtej elnevezéssel tejüzemet alapítunk. Kft.-ként öt vállalkozóval már be is jegyeztük, és napi 2000 liter tej feldolgozására tervezünk berendezkedni. A házias tejtermékek készítésére tervezzük szakosítani magunkat. Az ilyen létesítményekkel szeretnénk az anyagi alapot is megteremteni a távolabbi jövőben mindahhoz a szellemi munkához, amelyre itt a műhelyben lehetőség van. És szeretnénk visszakapni azt a 100 hold földet a néhai Tóth József adományából, amit annak idején elvettek a falutól. Ha az meglesz, akkor nem is szorulunk alapítványi támogatásokra. Álmodni szabad, s az álomból valami meg is valósul.





írta Friedrich Anna

Megjelent a Családi Kör február 28-ai számáan is

» Délvidéki Infotár