A Vajdasági "csodálatos omnibusz"
HUNSOR medencefigyelő
írta Major Nándor


A szájhősök több hete dúló csatája ellenére végül a szerbiai parlament megszavazta az omnibusztörvényt, s ezzel a vajdasági végrehajtó szervekre bízta az elmúlt évek során Szerbiában hozott számtalan törvény végrehajtásának meghatározott részét.

Igaz, hogy még az utolsó pillanatban is lefaragtak abból, amiben a szerbiai és és a vajdasági kormány egyszer már megállapodott, de végül mégis "a zsebünkben van már" az omnibusz. Ezután a Vajdaságban beszedett adóknak mintegy a fele a tartomány kasszájába kerül, s ezt a jókora összeget, a szerbiai törvény rendelkezéseit betartva, a tartomány hatósága saját belátása szerint költi majd el. Ez mégsem akármi. A nemzeti kisebbségek szempontjából előnyös, hogy az omnibusztörvénynek köszönhetően a tartomány az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén igen fontos végrehajtó szerepet tölt majd be. Így talán ezek a számunkra felettébb fontos tevékenységek jobb helyzetbe kerülnek, mint amilyenben eddig voltak, s közben a kisebbségi szempontok is jobban érvényesülhetnek majd bennük, mint a közelmúltban.

Vajdaság eddigi helyzetéhez képest tehát az omnibusztörvény jelentős előrelépést hozott. Viszont Vajdaság valamikori státusához viszonyítva ez a törvény sem jelent különösebb javulást. Ezért lebecsülnünk sem, túlbecsülnünk sem érdemes.

Két okunk is van arra, hogy ne túlozzuk el a "csodálatos omnibusz" jelentőségét. Az egyik az, hogy az omnibusszal csak olyan illetékességet juttattak Vajdaságnak, amilyent a mostani szerbiai alkotmány is megengedett, tehát, amit Vajdaság az egész Milosevic-éra alatt is élvezhetett volna, ha a vajdasági (milosevici)szocialisták kormányzata, Bozovictól kezdve Perosevicig, követelni merte volna Vajdaság számára ezt az illetékességet. A "csodálatos omnibusz" voltaképpen azt mutatja, milyen rossz, gyáva és megalkuvó volt a vajdasági (milosevici)szocialisták kormányzata, s mennyivel jobb, tettrekészebb, célratörőbb a mai vajdasági kormányzat.

De Vajdaság nem érheti be a mai státusával. Ezért nem kell elájulnunk a "csodálatos omnibusztól". Vajdaságnak vissza kell szereznie legalább egykori autonómiájának meghatározott részét.

Valamikor Vajdaságnak minden területre kiterjedő törvényhozási joga volt. Megvolt a saját igazságszolgáltatási hálózata, beleértve a legfelsőbb bíróságot is. Nemcsak saját alkotmánya volt, hanem alkotmánybírósága is, amelynek döntéseit a szerbiai meg a szövetségi alkotmánybíróság sem másíthatta meg. Valamikor egyetlen szerbiai törvényt sem lehetett Vajdaságban közvetlenül alkalmazni. A szerbiai parlament egyetlen olyan intézkedést sem hozhatott, amely érintette volna Vajdaság státusát. Ahhoz a vajdasági parlament jóváhagyására volt szükség. Tehát Vajdaság saját akarata szerint rendezhette ügyeit. Ha nem is mind, de az elorozott autonómia egy részét Vajdaságnak mégiscsak vissza kell szereznie. Minőségi változásnak csak azt számíthatjuk, ha ez a törekvés sikerrel jár. Ilyen vonatkozásban a csodálatos omnibusz nem hozott -- s nem is hozhatott -- semmi változást.

A másik okunk, amiért nem érdemes eltúloznunk a "csodálatos omnibusz" jelentőségét: az, amit ez a törvény alkalmaz, voltaképpen már lefutott dolog. Az év derekáig alighanem elválik, fennmaradt-e a Kis-Jugoszlávia föderáció, vagy sem. Montenegróban népszavazás lesz április elején a köztársaság függetlenségéről, avagy majdani sorsáról a mai föderáción belüli maradásról vagy önállósulásáról Jugoszlávián kivül.

Az év második felében hozzáfognak majd az új szerbiai alkotmány kidolgozásához, s ha kell, nyilván a föderáció vagy az államszövetség alkotmánya, illetve szerződése is elkészül.(Ha lesz államszövetség) Vajdaságban természetesen tüstént alkalmazzák az omnibusztörvény rendelkezéseit, de még mielőtt igazán bejáródhatna, a törvény alighanem elveszíti aktualitását. Hiszen, ha az év végére elkészülne az új szerbiai alkotmány, akkor abban rögzítik majd Vajdaság új státusát is. Amit tehát az autonomista pártoknak az új szerbiai alkotmányban sikerül Vajdaság számára kibokszolniuk, az lesz az elkövetkező évtizedekben Vajdaság státusa.

Ezért a "csodálatos omnibuszra" máris úgy tekinthetünk, mint ami mögöttünk van. A vajdasági politikai tényezők nyilván máris a szerbiai alkotmány mineműségére összpontosítják a figyelmüket. Baj volna, ha nem így történne. Hiszen, higgyék el, Kis-Jugoszláviában csaknem ugyanolyan a helyzet, mint Amerikában, s ezt ki kell használni. Amerikában köztudomásúlag minden lehetséges, Kis-Jugoszláviában viszont, jól tudjuk, semmi sem lehetetlen. A hasonlóság csaknem tökéletes. Vagy mégsem?



írta Major Nándor

forrás: Magyar Szó


[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

További cikkek e témában:
• Montenegró: Jugoszlávia áprilisig!
• Kisebbségi Jogok a Nemzetközi Jogban
• A Hágai Ajánlások
• Az Osloi Ajánlások
• Értelmező megjegyzések a Lundi Ajánlásokról
• A régiók és autonómiák Európája felé: Skócia és Wales a belső önrendelkezés útján
• Autonomia és az új világrend
• Státustörvény és történelmi párhuzamok
• Lehet-e számítani az európai Unióra?
• A státustörvény ismertetése
• Állampolgárság vagy státusztörvény?
• Az évezred búcsúztatója - A magyarság helyzete és kilátásai a Kárpát-medencében
• Romániában elfogadták a kisebbségi nyelvtörvényt
• Nemzetállamiság és autonómia Romániában
• Európának szüksége van kisebbségeire
• Toró T. Tibor: Ünnep, ha megalázhatnak?
• Ünnep vagy gyásznap Erdélyben ? - írta Borbély Zsolt Attila
• Egy csendes háború - írta Csapó Endre
• Gyôzött a Balkán Romániában írta Csapó Endre
• Amerikai magyar feltételek Romániának
• ST-törvény: Román ellenvetések serege
• "Imperialista magyarok" - azok vagytok ti...
• Az én státusom - György Attila


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -