Vajdaság helyzete tarthatatlan
február. 2001
szerző: g.k.cs.
Nenad Canak, a Tartományi Képviselőház elnöke február végén tartott sajtótájékoztatót, hazatérve amerikai latogatásáról. Amerikában magas rangú tisztségviselőkkel tárgyalt Szerbia, Montenegro és Vajdaság helyzetéről.
Canak kiemelte, hogy a tárgyalásokon külön figyelmet szenteltek Szerbia demokratizálódásának és decentralizációjának, a jövőbeni folyamatra az amerikai adminisztárció nagy hangsúlyt helyez, s az eredményektől függően vesz részt a támogatásban. Más szóval ez azt jelenti, hogy Milosevic rendszerének a maradványait le kell rombolni, s a beszélgetésben a fő hangsúly Vajdaság helyzetének a megváltoztatásán volt. A jelenlegi állapot tarthatatlan. A Vajdasági Képviselőház tevékenységét kedvezően értékelték, mondván, hogy a tolerancia szelleme hatja át nemcsak azoknak a kérdésköröknek a megoldására vonatkozó javaslatokat, melyek nemzetiségi vonatkozásúak, hanem azokat is, melyek a politikai életre irányulnak.
-- Amerikai látogatásom során ugyanakkor arról értesültem, hogy az országban valakik a nyilatkozataimat a szövegkörnyezetből kiragadták, s azzal vádolnak, hogy Vajdaságnak mint köztársaságnak az elnökeként képviseltettem magam. Mindenki nagyon jól ismeri tárgyalópartnerét, s enyhén szólva tudatlanságomat tanúsította volna, ha nem a Tartományi Képviselőház elnökeként tárgyaltam volna házigazdáimmal. Ezek a rólam elterjesztett mendemondák csupán arra szolgálnak, hogy az országban elnémítsák Vajdaság hangját. Az utóbbi időben ugyanis csak arról hallhatunk, hogy Vajdaság milyen nem lehet. De már végre szeretném tudni, mit tesznek számára lehetővé. A volt rendszer alkalmazta a boszorkányüldözés módszerét, s jó lenne, ha végre-valahára ezzel felhagynánk, s korszakalkotó ötletekkel rukkolnánk ki. A polgárok nem az SZDE-re szavaztak, hanem Milosevic rendszere ellen, s egyelőre nem nyújtottuk számukra azt, amit elvárnak a demokratikus ellenzéktől -- fejtette ki a képviselőház elnöke.
Most, amikor megtörtént a váltás, egyesek azt gondolják, hogy Vajdaságnak nem is kell léteznie, mert demokrácia van. Canak azonban erről egészen másképpen vélekedik. Szerinte próbatétel lesz az SZDE számára, hogy hogyan vélekedik a vajdasági törvénymódosítási indtíványokról, melyeket eljuttattak a szerbiai parlamentbe, de még nem tűzték napirendre. Ha nem tűzik napirendre vagy netán nem fogadnák el, akkor fel kell vetni a kérdést, miben különbözik az SZDE vajdasági és szerbiai tábora, s megfelelő intézkedésekhez kell folyamodni.
Canak magyarázata szerint senkinek sem kellene meglepődnie azon, hogy Vajdaságról mint köztársaságról beszél, hiszen a VSZL, melynek elnöke, még 1999 márciusban bejelentette, azért száll síkra, hogy Vajdaság köztársasággá váljon. Még mielőtt az SZDE megalakult volna, a VSZL programdokumentumának a részét képezte ez a célkitűzés. Más kérdés az, hogy az SZDE-n belüli tárgyalásokon erről nem volt szó, de nem emlegették azt sem, hogy az iskolákban be akarják vezetni a hitoktatást. Canak szerint ez a vélemények pluralizmusát tükrözi, s ebben nincs semmi rossz.
Magyarázatot adott arra is, miért napolta el a Tartományi Képviselőház a mára összehívott ülést. Filip Vujanovictyal Washingtonban találkozott, s a montenegrói kormányfő ott tájékoztatta, hogy beszélt Zoran Djindjictyel, s még korainak vélik az ülés megtartását. Canak azonban nem áll el szándékától. A képviselőház elkövetkező ülésén egyéb napirendi pontokkal együtt megvitatásra tűzi Szerbia és Montenegró viszonyának a kérdését, mert, mint mondta, a Vajdaságban élő polgárokat nagyon is fogalakoztatja ez a kérdés. Vajdaság adja Szerbia lakosságának egyharmadát, a pénzeszközöknek a fele innen származik. A polgároknak és a vállalkozóknak is joguk van tudni, mi lesz a Montenegróban levő ingatlanukkal, a pénzükkel. De ugyanúgy a Vajdaságban élő montenegróiaknak is tudniuk kell, hogy a kisebb tagköztársaság önállósulása esetén milyen státust élvezhetnek. Ezt annál inkább tisztázni kell, mert a JB azt állította, hogy szakadás esetén a montenegróiakat felrakjuk egy szerelvényre, s elküldjük őket hazájukba.
-- Én már beszéltem a referendumról, de még mielőtt kimondtam volna, hogy milyen refendumra gondolok, megvádoltak. A referendum szónak nálunk negatív csengése van, holott a községek is kiírhatnak refendumot, például a helyi járulék bevezetésére. Miért ne írhatna ki Vajdaság is? De én nem javasoltam a refendum kíírását, csak esetleges jogi eszközként emlegettem. Vajdaság véleményére nemhogy nem kíváncsiak, hanem meg is kerülik. Nekünk az a célunk, hogy tekintélyes intézményt teremtsünk, melynek igenis méltányolják a véleményét.
írta g.k.cs.
forrás: Magyar Szó, Újvidék
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A témával kapcsolatos oldalak:
• Délvidéki Fejlemények
• Balla Vajdasági Tudósításai
• Délvidéki Infótár
• Délvidéki Források
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -