Egyetértési Nyilatkozat Románia és Magyarország közt
HUNSOR medencefigyelő
forrás: A Magyar Külügyminisztérium
a Magyar Köztársaság és Románia kormányai között
a Szomszédos Államokban Élő Magyarokról szóló Törvényről
és a kétoldalú együttműködés egyéb kérdéseiről
A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya, a továbbiakban mint
"Felek"
attól a közös erőfeszítéstől vezérelve, mely szerint kétoldalú
kapcsolataikat a kölcsönös egyetértés és a jószomszédi együttműködés
szellemében erősítik;
szem előtt tartva a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak
védelmével foglalkozó európai és nemzetközi dokumentumok rendelkezéseit;
igazodva a Velencei Bizottságnak az anyaállamok részéről a nemzeti
kisebbségeiknek nyújtott kedvezményes elbánásról szóló jelentéséhez, amely
meghatározza azokat a feltételeket, melyek jogszerűvé teszik az anyaállamok
szerepvállalását - nevezetesen a területi szuverenitás tiszteletben
tartását, a szerződések tiszteletben tartását, a jószomszédság elvét, az
emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, különösen a
diszkrimináció-mentesség elvét;
figyelembe véve az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának nyilatkozatát,
valamint az Európai Bizottságnak a Szomszédos Államokban Élő Magyarokról
Szóló Törvénnyel kapcsolatban kialakított álláspontját, amely felhívja az
érintett államokat, hogy törekedjenek az érvényes európai normáknak
megfelelő kétoldalú megegyezésre,
összhangban a Magyar Köztársaság és Románia között kötött kölcsönös
megértési, együttműködési és jószomszédsági szerződéssel, különösképpen
annak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai védelmével foglalkozó
rendelkezéseivel, s elismerve, hogy az országaikban élő nemzeti kisebbségek
számára biztosított valódi egyenlőség biztosítása a jogok és lehetőségek
terén, továbbá a szülőföldjükön való boldogulás feltételeinek megteremtése
elengedhetetlen tartozéka a térség stabilitásának és a kulturális és nyelvi
sokszínűség és tolerancia értékelvein alapuló "jövő Európája" létrehozásának
ismételten kinyilvánítva szilárd eltökéltségüket a kétoldalú gazdasági
kapcsolatok fejlesztési ütemének fenntartására, és készen arra, hogy az
államaik közti kereskedelmi kapcsolatok bővülését ösztönözzék;
tekintettel a 2002-ben esedékes prágai csúcstalálkozóra, s üdvözölve
Romániának a csatlakozási feltételek teljesítése terén elért haladását, a
Magyar Köztársaság támogatja Románia elhatározását, hogy az Észak-Atlanti
Szerződés Szervezetének tagjává váljon;
ismételten leszögezve, hogy kölcsönös, folyamatos és hathatós támogatásban
részesítik egymás Európai Unióba történő integrálódási szándékát;
eltökélten arra, hogy valamennyi előttük álló nyitott kérdést megoldják, és
előmozdítsák együttműködésüket;
az alábbiakban egyeztek meg:
I. A Szomszédos Államokban Élő Magyarokról Szóló Törvényt illetően:
1. Jelen Nyilatkozat megállapítja a Szomszédos Államokban Élő Magyarokról
Szóló Törvénynek a román állampolgárokat érintő végrehajtási feltételeit
2. Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar
Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a
munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek
a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok munkavégzéséi
engedélyeztetéséről hozott általános rendelkezések szerint kerülnek
kibocsátásra. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három
hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására, s a román
állampolgárok számára a Magyar Köztársaság területén az alábbi könnyítések
állnak rendelkezésre: A Magyar Köztársaság területén dolgozó román
állampolgárokat bármilyen alkalmazási szerződés alapján megilleti az a jog,
hogy az e célra alapított közhasznú szervezethez forduljanak az
önfinanszírozó egészségügyi ellátás költségeinek előzetes megtérítéséért.
2002 januárjának első hetében a Felek levélváltás útján az idénymunkát
érintő módosításokat csatolnak a Szezonális munkavállalók foglalkoztatásáról
szóló Egyezményhez. Ezek a módosítások csak a három hónapra (és nem hat
hónapra, amint az Egyezmény előírásaiban áll) kibocsátott munkavállalási
engedélyek esetére érvényes további kiegészítő, kölcsönösen biztosított
előnyöket érintik. Az Egyezmény alkalmazása során az etnikai alapú
különbségtétel kizárására vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalást is
rögzíteni fogják.
3. A nem magyar identitású román állampolgárok nem kapnak igazolványt, és
nem lesznek jogosultak olyan előnyökre, amelyeket a Szomszédos Államokban
Élő Magyarokról Szóló Törvény biztosít.
4. Az igazolványok kiállításának folyamata (a kérvények átvétele, az
igazolványok kiadása, továbbítása) a Magyar Köztársaság területén fog
elsősorban lezajlani a magyar hatóságok által felállított megyei
közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium Irodájában,
valamint a magyar diplomáciai képviseleteken.
5. A magyar ajánlószervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem
adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre
vonatkozik. Ezek a szervek illetve egyéb szervezetek Románia területén csak
- egyéb hivatalosan igazoló iratok híján - jogilag nem kötelező erejű
információt szolgáltathatnak.
6. A magyar hatóságok által az előnyök igénybevételére jogosító hivatalos
igazolvány neve: Magyar Igazolvány
7. Az igazolvány csak a legszükségesebb személyes adatokat (vezetéknév,
keresztnév, állampolgárság, lakóhely szerinti ország, stb.) és az előnyökre
való jogosultságot tartalmazza, s nincs benne utalás a származásra vagy
nemzeti identitásra.
8. Az igazolványok kiadásának kötelező feltételei az alábbiak:
* megfelelően beterjesztett kérelem,
* az állampolgársága szerinti államban lakó, magyar kisebbséghez tartozó
személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata
* a magyar nyelv ismerete, vagy
* az állampolgárság szerinti állam nyilvántartása, amely a személyt
magyarként jegyzi, vagy
* a személy egy magyar érdekképviseleti szervezet tagja (különösen az
RMDSZ-tagság), vagy egy magyar egyház bejegyzett tagja.
8. A Felek tárgyalásokat kezdenek a Magyar-Román Kormányközi Vegyesbizottság
Nemzeti Kisebbségi albizottságának keretében a Magyar Köztársaság területén
élő román kisebbség és a Románia területén élő magyar kisebbség részére
kivételezett elbánást biztosító megállapodás megkötéséről, annak érdekében,
hogy megőrizzék e kisebbségek kulturális önazonosságát, összhangban a
nemzetközi dokumentumok előírásaival, a Velencei Bizottság jelentésével, és
az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának útmutatásaival.
8. A Magyar Köztársaság nem nyújt támogatást a romániai magyar politikai
szervezeteknek, kivéve, a román hatóságok előzetes értesítésével és
hozzájárulásával.
8. A Felek közös tapasztalatainak alapján a Magyar Köztársaság kormánya hat
hónappal a jelen Egyetértési Nyilatkozat aláírását követően kezdeményezi a
Szomszédos Államokban Élő Magyarokról Szóló Törvény felülvizsgálatát és
szükséges módosításait. 2002. január 1-ig a Magyar Köztársaság hatóságai
meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény előírásainak
megvalósítása érdekében, végrehajtási jogszabályok formájában, s a
továbbiakban is figyelembe veszik a Kisebbségi Bizottság ajánlásait, amely a
jövőben vizsgálni fogja a Szomszédos Államokban Élő Magyarokról Szóló
Törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is.
II. A kétoldalú kapcsolataik kérdésében:
1. A Magyar Köztársaság és Románia közötti aktív partnerség 5.
évfordulójának alkalmából a Felek összehívják a Kormányközi Vegyes Bizottság
rendkívüli ülését. A kétoldalú együttműködés terén teendő konkrét
előrelépések kidolgozása érdekében a Felek az Aktív Együttműködési és
Partnerségi Kormányközi Vegyes Bizottság szakbizottságaiban, illetve annak
2002 első negyedére tervezett plenáris ülésén áttekintik a kétoldalú
kapcsolatok teljes spektrumát és javaslatokat tesznek a szükséges
intézkedésekre.
2. A Magyar-Román Aktív Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyes
Bizottság Kisebbségügyi Szakbizottságának 2001. október 19-i, budapesti 4.
ülésén aláírt Jegyzőkönyvben foglalt Ajánlásokat a két Kormány jóváhagyja és
megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.
3. A Felek elsőséget biztosítanak a két országot összekötő vasúti és közúti
hálózat fejlesztésének, valamint az ehhez kapcsolódó határátkelő
infrastruktúra programnak.
4. A Felek megbeszéléseket kezdenek egy, a kis- és közepes vállalkozásaiknak
a másik országába irányuló befektetéseit garantáló Közös Pénzügyi Alap
működési feltételeinek kidolgozása céljából.
5. A Felek megosztják egymással az euro-atlanti integrációs folyamattal
kapcsolatos tapasztalataikat.
6. A Felek kifejezésre juttatják, hogy érdekükben áll minden lehetséges
intézkedést megtenni a kétoldalú kapcsolatok jogi kereteinek aktualizálása
és fejlesztése céljából.
Kelt Budapesten, 2001. december 22-én két eredeti, angol nyelvű példányban.
A Magyar Köztársaság Kormánya részéről Románia Kormánya részéről
forrás: A Magyar Külügyminiszérium
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
További cikkek és dokumentumok e témában:
• Kisebbségi Jogok a Nemzetközi Jogban
• A Hágai Ajánlások
• Az Osloi Ajánlások
• Értelmező megjegyzések a Lundi Ajánlásokról
• A Max van der Stoel Egyetem és a státustörvény
• A régiók és autonómiák Európája felé: Skócia és Wales a belső önrendelkezés útján
• Autonomia és az új világrend
• Státustörvény és történelmi párhuzamok
• Lehet-e számítani az európai Unióra?
• A státustörvény ismertetése
• Állampolgárság vagy státusztörvény?
• Az évezred búcsúztatója - A magyarság helyzete és kilátásai a Kárpát-medencében
• A Dél-tiroli autonómia modell
• Néma leventék, hát azok vagyunk..
• Európának szüksége van kisebbségeire
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
