Az V. Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozata

 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevői: a Magyar Kormány, a magyarországi parlamenti pártok képviselői, a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar politikai szervezetek, avagy azok legitim képviselői és a nyugati magyarság képviselői

  A július 17-én, Budapesten tartott Magyar Állandó Értkezlet zárónyilatkozatának teljes szövege.

A Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ 2002. július 17-ei ülésének résztvevői az egyetemes magyarság nemzeti összetartozásának tudatában, a hagyományok és értékek megőrzését, a demokrácia és szolidaritás közösen vallott eszméinek kiteljesítését, a világ különböző részein élő magyarok kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztését szem előtt tartva

- üdvözlik, hogy a rendszerváltozás óta a magyar-magyar kapcsolatok konkrét együttműködésben kifejezésre jutó folyamata - amelyből jelentőségénél fogva kiemelkedett az 1996. júliusi konferencia, majd az 1999. februári alakuló üléssel intézményesült és azóta már négy alkalommal (1999 novemberében, 2000 decemberében és 2001 októberében) ülésező Magyar Állandó Értekezlet - töretlenül folytatódik;

- megelégedéssel nyugtázzák, hogy a 2002. május 27-én hivatalba lépett magyar kormány első intézkedései között kezdeményezte a MÁÉRT 5. ülésének összehívását;

- fontosnak tartják, hogy Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatai a közös érdekek iránti felelősség vállalásának, a szervezetek egyenlőségének és kölcsönös tiszteletének, a nemzeti kötődés szabad vállalásának és gyakorlásának erősödését eredményezze;

- az egész magyar nemzet iránt érzett feleelősségük alapján megerősítik elkötelezettségüket az együttműködés fokozására az olyan nemzeti sorskérdések mentén, mint a magyarság lélekszámának és életkörülményeinek alakulása, s ezzel kapcsolatban fontosnak tartják, hogy a MÁÉRT járuljon hozzá a magyarság gyarapodását és felemelkedését eredményező megoldások megtalálásához, támogassa a magyar kormány ezt célzó intézkedéseit.

A tanácskozás résztvevői a következőkben állapodtak meg:

1.) Megelégedéssel állapítják meg, hogy tovább erősödött Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatrendszere. Támogatják a magyar kormányt abban, hogy a környező országok kormányaival folytatandó párbeszéd útján is segítse elő a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény céljainak megvalósulását.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény működésének féléves tapasztalatai, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai és a Velencei Bizottság ajánlásai alapján, valamint a jogszabály alkalmazásának meg-könnyítése érdekében a résztvevők tudomásul veszik a törvény módosításának szükségességét. Fontosnak tartják továbbá, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatok áttekintése a MÁÉRT intézményei keretében történjen meg, s a közös álláspont kialakítása érdekében a következő MÁÉRT tanácskozás tűzze ezt a kérdést napirendjére, biztosítva az érintettek számára, hogy hozzájáruljanak a kölcsönösen elfogadható, az európai normáknak és mértékadó gyakorlatnak megfelelő megoldások kidolgozásához.

2.) Üdvözlik, hogy a magyar kormány programjában hitet tett minden, a határon túli magyarság számára kedvező, a gyakorlatban bevált együttműködési és támogatási formák folytatása mellett.

Támogatják a Kormány azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében, beleértve a kulturális, nyelvi identitás és hagyományápolás erősítését, valamint a szülőföldön való boldogulás elősegítését szolgáló támogatórendszerek működtetését is.

Egyetértenek azzal, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább kell bővíteni a támogatási rendszernek a kedvezménytörvényen alapuló és egyéb elemeit. Fontosnak tekintik, hogy növekedjék a támogatások szintje és átláthatósága. Üdvözlik és támogatják azt a szándékot, hogy a jövőben a támogatások fő irányainak kijelölése és fontossági sorrendjének meghatározása mindenkor a határon túli legitim magyar szervezetek véleményének figyelembevételével történjék.

Üdvözlik a határon túli magyar felsőoktatási intézményrendszer kiépítése és helyreállítása érdekében tett lépéseket, és egyetértenek abban, hogy a folyamat kiteljesítése további közös erőfeszítéseket igényel. Támogatják a magyar kormányt abban, hogy az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében tárgyalásokat folytasson az érintett államok képviselőivel.

3.) Szükségesnek tartják, hogy a szülőföldön történő megmaradás és boldogulás feltételeinek javítását célzó erőfeszítésekben a fő hangsúlyt és támogatást azok az együttműködési formák kapjanak, amelyek hosszú távú felemelkedési perspektívát nyitnak egy-egy térség lakói számára. Ezek közé tartozik a határ menti és eurorégiós együttműködés, a magyar és nemzetközi beruházások, a két- és sokoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése. Ebben a tekintetben is bizakodással tekintenek Magyarország és más országok európai uniós tagsága elé, amelynek várakozásaik szerint az új tagállamokon túli kisugárzása lesz.

4.) Kedvezően fogadták a Kormány szándékát "Ady Endre-ösztöndíj" alapítására azzal a céllal, hogy az segítse az általános és középiskolai tanulók szülőföldön történő magas színvonalú tanulását, különös figyelemmel a szórványhelyzetben élők hátrányaira.

Ugyancsak kedvezően fogadták a budapesti Magyar Nemzet Házának létrehozására vonatkozó kormányzati kezdeményezést, amely méltó körülményeket kíván teremteni a magyar nemzet történelmi és kulturális emlékeinek bemutatására, megőrzésére és ezen keresztül a magyarság összetartozásának erősítésére.

Támogatják, hogy az anyaországi és határon túli társadalmi szervezetek együttműködésének ösztönzésére kerüljön sor a MÁÉRT szellemiségét tükröző szakosított, tematikus rendezvényekre, különös tekintettel a "Tudós Magyarok" és a gazdasági életben "Sikeres Magyarok" találkozójára, továbbá az egyházaknak a magyar nemzet életében, fejlődésében betöltött szerepét áttekintő tanácskozásra.

A résztvevők egyetértenek azzal, hogy a Kormány által tett kezdeményezések megvalósításának részletkérdéseit a MÁÉRT illetékes szakbizottságai vitassák meg.

5.) Fontosnak tartják, hogy a magyar-magyar párbeszédben a nyugati magyarság képviselői is - akik támogatásukról biztosították a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt - részt vesznek, ami kifejezi kötődésüket az egyetemes magyar nemzethez. Egyetértenek a nyugati magyarsággal való intézményes kapcsolatteremtés érdekében eddig tett lépések folytatásával, s azzal, hogy a kapcsolattartás gyakorlati formáinak megvalósulása kerüljön előtérbe.

6.) Megelégedésüket fejezik ki, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása a végső szakaszához érkezett, üdvözlik az e téren elért sikereket. Fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság szervezetei a csatlakozási tárgyalások során az őket érintő kérdésekről tájékoztatást kapnak, továbbá, hogy lehetőségük van véleményük kifejtésére, ami hozzájárul a számukra is elfogadható álláspontok kialakulásához.

7.) Üdvözlik és támogatják, hogy Magyarország erősíteni kívánja együttműködését a szomszédos országokkal, új lendületet kíván adni a visegrádi országok együttműködésének, amely lehetőséget ad összehangolt cselekvésre a közös érdekek mentén, erősíti a régió stabilitását és fejlődését, jobb életkörülményeket teremtve a térségben élők számára, az itt élő magyar közösségek tagjait is beleértve.

8.) Támogatják a térség államainak azon törekvéseit, hogy tagként csatlakozzanak az euroatlanti integrációs szervezetekhez. Ismételten kinyilvánítják, hogy különösen érdekük a Magyarországgal szomszédos országok NATO-tagságának mielőbbi megvalósulása, ami jelentős mértékben erősítené a térség stabilitását, s ebből következően hozzájárulna a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsabb ütemű kibontakozásához, valamint a mértékadó európai gyakorlattal megegyező gyakorlat érvényre jutásához a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében is.

Hasonlóképpen támogatják a térség államainak európai uniós csatlakozási törekvéseit. A résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői újólag annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy együttműködésük az euroatlanti integráció eszméje mellett elkötelezett politikai erőkkel mind az általuk képviselt magyar nemzeti közösség, mind a többséghez tartozó állampolgárok érdekeinek megfelel.

A Magyar Köztársaság Kormánya
Románia Magyar Demokrata Szövetsége
Magyar Koalíció Pártja
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Vajdasági Magyar Szövetség
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetség
Magyar Polgári Párt
Magyar Szocialista Párt
Szabad Demokraták Szövetsége
Magyar Demokrata Fórum




Budapest, 2002. július 17.