Jean és Jerôme Tharaud:
Amikor Izrael a király
(Quand Israël est roi)


Tartalomjegyzék

I. FEJEZET: Bismarck arcképe

II. FEJEZET: Nyugat védőbástyája

III. FEJEZET: Az Orczy-ház

IV. FEJEZET: Gróf Tisza István meggyilkolása

V. FEJEZET: Egy törekvő mágnás

VI. FEJEZET: A Habsburgok bukása

VII. FEJEZET: Károlyi diadala

VIII. FEJEZET: Kun Béla

IX. FEJEZET: Az új Jeruzsálem

X. FEJEZET: A magyar falu

XI. FEJEZET: A szovjetek bukása

XII. FEJEZET: Egy végnélküli párbeszéd

XIII. fejezet: Ahasvérus botja


Keresés, vendégkönyv, e honlap letöltése .zip formátumban, látogatók száma a lap alján.


Néhány bevezető szó a szerzőkről és a könyvről

Jean Tharaud és fivére Jérôme Tharaud, a franciaországi Saint-Junienben (Haute-Vienne megye) születtek, de fiatalkorukat Angoulêmeben töltötték.

Ötven éven át legtöbb könyvüket - a zenéből kölcsönzött kifejezéssel - négykezesen írták, az írásuk szerzőjeként odakerült a két keresztnév, elsőként általában a fiatalabb Jeané, aki az első vázlatot készítette, majd következett az idősebb fivér, Jérôme, akire a letisztázás és a végső simítások feladata hárult. Fáradhatatlan utazókként számos országot bejártak, kezdve Palesztinával, Iránon és Marokkón át Romániáig, majd élményeiket útleírásokban és regényekben hasznosították.

Jelen könyv megírásában az oroszlánrész valószínűleg Jerômeot illeti, hisz ő volt az, aki 1899-1900-ban a Budapesti Tudományegyetem francia tanszékén lektorként dolgozott. Kiküldetése meglepően rövid ideig tartott. A Francia Akadémia honlapján közölt életrajz szerint "rövid idő alatt el kellett hagynia Budapestet", de az okokra nem kapunk választ. Tény, hogy 1901-ben már Párizsban van, ahol Maurice Barrès író és politikus (aki 1906-ban lesz akadémiai tag) titkára lesz, és az irodalomnak szenteli magát.

Jean
(1877-1952)

Tharaud
fivérek


Jerôme
(1874-1953)

A Tharaud testvéreket foglalkoztatta a zsidók történelme és élete, ezért gyakran írtak róluk. Nagyon korán, amikor még a kelet-európai gettók ún. kazár zsidóit tanulmányozták (L'ombre de la croix - A kereszt árnyékában, 1917), de későbbi műveikben is (L'an prochain a Jérusalem - Jövőre Jeruzsálemben, 1924; Quand Israël est roi - Amikor Izrael a király, 1921; de főleg a Quand Israël n'est plus roi - Amikor Izrael már nem király, 1933) olyan gondolatokat is megfogalmaztak, amelyek miatt antiszemitizmussal vádolták őket, de ezen ők mindig nevettek. A Tharaud fivéreket a Francia Akadémia tagjai közé fogadta, és megbecsült helyet élveztek a francia szellemi életben.

Az idősebb Jérômeot 1938. december 1-én választották a Francia Akadémia tagjává (19 szavazattal, 11 ellenében), az elhunyt Joseph Bédier 31-es számú székébe. Jérôme Tharaud jelölése hosszas töprengést okozott az akadémikusok között, hisz egy szerzőpárosról volt szó, amely műveit közösen írta, azonban egyetlen megüresedett akadémiai szék volt, és ebbe csak egy új tagot lehetett választani. Jean Tharaud végülis 1946-ban lépett be a "halhatatlanok" közé, vagyis ekkor választották akadémiai taggá (13 szavazattal, 7 ellenében). Az 1902-ben (természetesen Jeannal közösen írt) Dingley, l’illustre écrivain (Dingley, az illusztris író) c. könyv, amely Kipling és az angol imperializmus kritikája, 1906-ban már Goncourt díjat kap.

Utolsó közös művük (La Double Confidence) 1951-ben jelent meg.

Az itt bemutatott könyv eredeti címe: Quand Israël est roi, és 1921-ben jelent meg a párizsi Plon kiadónál, 291 oldalon. Angol fordítása 1924-ben jelent meg New Yorkban, a Lady Whitehead kiadásában, "When Israel is King" címen, 144 oldalon.

Az itt olvasható magyar fordítás Victor Régnier munkáján alapul, de néhány helyesírási hibát és elavult szóhasználatot kijavítottam.

Victor Régnierről még azt érdemes tudni, hogy ő fordította franciára Daday Loránd (Székely Mózes, 1893-1954) "A Zátony" c. művét, amely 1935-ben jelent meg Párizsban, a La Revue Mondiale kiadásában (francia cím: "L'écueil").

Victor Régnier (vagy Régnier Viktor) fordítását a Tormay Cécile által szerkesztett Napkelet c. lap 1924-ben folytatásokban közölte "Ha Izrael a király" c. alatt, a következő rövid bevezetővel:

"Készséggel közöljük a Tharaud testvéreknek, e kitűnő francia íróknak a bolsevizmus alatti Magyarországról szóló művét, mint művészi értékű korképet, magyar fordításban. Hazánk iránti meleg rokonszenvük némi viszonzásaként is szívesen tesszük ezt. Csak azt jegyezzük meg, hogy politikai nézeteikkel - szépirodalmi folyóirat lévén - sem szolidaritást nem vállalunk, sem nem vitatkozunk. Némely téves adataikat, mik idegen írók részéről nem lephetnek meg, szintén szükségtelennek látjuk kiigazítani. Elvégezheti azt a magyar olvasó magában. (Szerk.)"

A könyv tartalmára az érintett személyek közül Károlyi Mihály önéletrajzi írásában ("Hit, illúziók nélkül", Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982), célozva az 1920-as évekbeli emigrációja során tapasztaltakra, reagált és mindjárt ellentámadott. A következőket írja idézett műve 235. oldalán:

"Nagyon kevés együttérzésre és rokonszenvre találtam a franciák körében. Éppen akkoriban jelent meg a Tharaud testvérek Quand Israël est roi című könyve, amelyet Horthyék finanszíroztak, és amely csak úgy hemzsegett a rám és követőimre szórt rágalmaktól. Pedig a háború idején mindannyian nagy kockázatot vállaltunk azzal, hogy franciabarátok voltunk. Mivel Franciaországban nincs sajtótörvény, amely tiltja a rágalmazást, képtelen voltam megvédeni magam e támadásokkal szemben."

Károlyi nem részletezi, hogy melyek voltak a rája szórt rágalmak. Arra sem ad bizonyítékot, hogy a Horthy kormány esetleg pénzügyileg támogatta volna a könyv párizsi megjelentetését.

Tény, hogy a Tharaud fivérek itt közölt könyvét keményen bírálták, mindjárt az eredeti francia kiadás megjelenése után.

A vádakra reagál többek között Georges Sorel, aki 1922. október 12-én a következőt írja:

"A Débats 1921. augusztus 20.-i száma azt állítja, hogy nem kell túl nagy figyelmet szentelni a Tharaud fivérek könyveinek, és nem szabad elfelejteni Aéneas Sylvius Piccolomini egyik levelét, amelyben már ő is hazugsággal vádolta a magyarokat. Meg kell azonban jegyeznem, hogy azokról a személyekről, akiket a Débats csehszlovák és jugoszláv barátainknak nevez, mindenki jól tudja Párizsban, hogy lepénzelték a francia sajtót. Ha hivatkozás történik Aénéas Sylviusra, nem szabad elfelejteni a ferencesrendi szerzetes Kapisztrán János vallomását sem. Ez utóbbi mondotta a magyar kormányzó [Hunyadi János] holtteste felett a következőket:"Üdv néked, égi csillag! Már nem vagy a királyság koronája! Kialudt a keresztény világ fénye. Te egy igazi hős voltál! Itt hagytál minket a siralom völgyében! Ó, hős János, Isten veled! Isten veled!" (Charles Louis Chassin - La Hongrie, son Génie et sa mission). Ezeket a szavakat a derék Kapisztrán János, Abruzzo-i ferences szerzetes mondta, akit az egyház szentté avatott, és nem olyan ember hírében állott, akit meg lehetett volna vásárolni."

A könyvről elismerően szól Alexandru Vaida Voevod, ez a ravasz erdélyi román politikus, aki a párizsi béketárgyalások idején tagja volt a román delegációnak, és 1918 őszéig - amikor a magyar parlament megszűnt létezni, és helyét az önjelölt Magyar Nemzeti Tanács vette át - az erdélyi románok egyik parlamenti képviselőjeként tevékenykedett Budapesten. Íme hogyan vall A.V. Voevod:

"A témával kapcsolatos, kortársaktól származó sok könyv közül a legszemléltetőbb a Tharaud-fivéreké, akik alaposan ismerték a magyarországi állapotokat, ezért a Quand Israël est roi, illetôleg a Quand Israël n'est plus roi című művekben kezük alól nem pusztán történelmi képek kerültek ki, hanem ennél több, a való élet fotográfiái."

Azt hiszem ehhez nem kell különösebb kommentárt fűzni. (Talán annyit mégis, hogy Alexandru Vaida Voevod párizsi kiküldetése idején, 1919. augusztus 4-én, belépett az Ernest Renan szabadkőműves páholyba, amely a Grand Orient Nagypáholy része volt, és az első világháború után háromszor is Románia miniszterelnöke lett: 1920-ban, 1932-ben, és 1933-ban, illetve a külügyminiszteri tárcát is birtokolta: 1920-ban, és 1933-ban. Igaz azonban, hogy az 1945. után Romániában is berendezkedő kommunisták eszén ő sem tudott túljárni: 1945-ben letartóztatták, és háziőrizetben halt meg 1950-ben.)

Jean és Jérôme Tharaudról a franciaországi Versailleban, nem messze Trianontól, elemi iskolát neveztek el, amely ma is működik (École primaire mixte Jérôme et Jean Tharaud ).

Az itt közölt könyv nem tárgyalja minden részletet kimerítően a Trianont megelőző eseményeket, de azok megértéséhez nagy segítséget nyújt.

A szöveg értelmezését helyenként számozott lábjegyzetek segítik. A lábjegyzet szövegéhez a számra kattintva tudunk eljutni. A lábjegyzetben, az ott szereplő számra kattintva visszajutunk az eredeti szövegrészhez.

Remény Csaba


A szerzőpáros műveinek (valószínűleg) teljes listája: 

Jean Jerôme
1898  La reine de Palmyre
1898  Le Coltineur débile
1900  La lumiere
1902  Dingley, l'illustre écrivain (Goncourt díj, 1906)
1902  Contes de la Vierge, 1ere série
1904  Contes de la Vierge, 2e série
1904  Les Hobereaux 
1905  L'ami de l'ordre 
1906  Les freres ennemis
1907  La ville et les champs (1870-1871)
1907  Bar-Cochebas
1909  Déroulede
1911  La maîtresse servante  
1912  La fete arabe  
1913  La bataille a Scutari d'Albanie  
1913  La tragédie de Ravaillac  
1914  La mort de Déroulede. Paul Déroulede. La vie et la mort de Paul Déroulede  
1917  L'ombre de la croix  
1918  Rabat, ou les heures marocaines  
1919  Une releve  
1920  Un royaume de Dieu  
1920  Marrakech ou les seigneurs de l'Atlas  
1921  Quand Israël est roi
1922  L'invitation au voyage  
1922  La randonnée de Samba Diouf  
1923  La maison de Mirabeau  
1923  Le Chemin de Damas  
1923  Un drame de l'automne  
1924  Au mur des pleurs  
1924  Un grand maître n'est plus  
1924  L'an prochain a Jérusalem  
1925  Rendez-vous espagnols  
1925  Monsieur France, Bergeret et Frere Léon  
1926  Causerie sur Israël  
1926  Notre cher Péguy  
1927  Petite histoire des Juifs  
1927  L'âme de Péguy. Pour les fideles de Péguy  
1927  En Bretagne  
1927  Noël au Deux-Magots  
1927  La Semaine Sainte a Séville  
1927  La rose de Sâron  
1928  Mes années chez Barres  
1928  La promenade de Sion-Vaudémont  
1928  La séduction provençale  
1929  La chronique des freres ennemis  
1930  L'Empereur, le Philosophe et l'Éveque  
1930  Fes ou les bourgeois de l'Islam. La nuit de Fes  
1931  L'oiseau d'or  
1932  Les bien-aimées
1932  Paris-Saigon dans l'azur  
1933  Histoires vraies  
1933  La fin des Habsbourg  
1933  La jument errante 
1933  Quand Israël n'est plus roi  
1934  Versailles  
1934  Vienne la Rouge  
1935  Les mille et un jours de l'Islam I : Les cavaliers d'Allah  
1936  Le passant d'Éthiopie  
1937  Cruelle Espagne  
1937  Alerte en Syrie  
1938  Les mille et un jours de l'Islam II : Les grains de la grenade  
1939  L'envoyé de l'Archange  
1940  Les contes de la Vierge  
1941  Les mille et un jour de l'Islam III : Le rayon vert  
1943  Contes de Notre-Dame 
1944  Il était un petit navire  
1944  Pour les fideles de Barres
1945  Vers d'almanach 
1945  Le miracle de Théophile  
1946  Fumées de Paris et d'ailleurs  
1947  Vieille Perse et jeune Iran  
1948  Le chemin d'Israël 
1948  Les enfants perdus 
1949  Pour les fideles de Péguy
1950  Les mille et un jours de l'Islam IV : La chaîne d'or 
1951  La double confidence
1899  Le coltineur débile  
1900  La Lumiere  
1902  Contes de la Vierge, le série  
1902  Dingley, l'illustre écrivain   (Goncourt díj, 1906)
1904  Contes de la Vierge, 2e série  
1904  Les Hobereaux  
1905  L'ami de l'ordre  
1906  Les freres ennemis  
1907  Bar-Cochebas  
1909  Déroulede  
1911  La maîtresse servante  
1912  La fete arabe  
1913  La bataille a Scutari d'Albanie  
1913  La tragédie de Ravaillac  
1914  La mort de Déroulede  
1914  Paul Déroulede  
1914  La vie et la mort de Déroulede  
1917  L'ombre de la croix  
1918  Rabat, ou les heures marocaines  
1919  Une releve  
1920  Marrakech ou les seigneurs de l'Atlas  
1920  Un royaume de Dieu  
1921  Quand Israël est roi  
1922  L'invitation au voyage  
1922  La randonnée de Samba Diouf  
1923  La maison des Mirabeau  
1923  Le chemin de Damas  
1923  Un drame de l'automne  
1924  L'an prochain a Jérusalem  
1924  Au mur des pleurs  
1924  Un grand maître n'est plus  
1925  Monsieur France, Bergeret et Frere Léon  
1925  Rendez-vous espagnols  
1926  Causerie sur Israël  
1926  Notre cher Péguy  
1927  La Semaine Sainte a Séville  
1927  L’âme de Péguy  
1927  En Bretagne  
1927  Noël aux Deux-Magots  
1927  Petite histoire des Juifs  
1927  La rose de Sâron  
1927  Pour les fideles de Péguy  
1928  Mes années chez Barres  
1928  La promenade de Sion-Vaudémont  
1928  La reine de Palmyre  
1928  La séduction provençale  
1929  La chronique des freres ennemis  
1930  Fes ou les bourgeois de l'Islam  
1930  La nuit de Fes  
1930  L'empereur, le philosophe et l'éveque  
1931  L'oiseau d'or  
1932  Les bien-aimées  
1932  Paris-Saigon dans l'azur  
1933  La fin des Habsbourg  
1933  Histoires vraies  
1933  La jument errante  
1933  Quand Israël n'est plus roi  
1934  Versailles  
1934  Vienne la Rouge  
1935  Les mille et un jours de l'Islam I : Les cavaliers d'Allah  
1936  Le passant d’Éthiopie  
1937  Cruelle Espagne  
1937  Alerte en Syrie  
1938  Les mille et un jours de l'Islam II: Les grains de la grenade  
1939  L'envoyé de l'Archange  
1940  Les contes de la Vierge  
1941  Les mille et un jours de l'Islam III: Le rayon vert  
1943  Contes de Notre Dame  
1944  Il était un petit navire
1944  Pour les fideles de Barres  
1945  Vers d'almanach  
1945  Le miracle de Théophile  
1946  Fumées de Paris et d'ailleurs  
1947  Vieille Perse et jeune Iran  
1948  Le chemin d’Israël  
1948  Les enfants perdus  
1949  Pour les fideles de Péguy  
1950  Les mille et un jours de l'Islam IV : La chaîne d'or  
1951  La double confidence.  

Forrás: http://www.academie-francaise.fr/immortels/base/publications/oeuvres.asp?param=586

A könyv letöltése .zip formátumban:

Keresés a könyvben:

Vendégkönyv:

Látogatók száma:


kb. 1,25 MB
Keressen e könyvben és a lábjegyzetekben vagy a weben. Szolgáltató: FreeFind


Keresés itt Keresés a weben

Vendégkönyv olvasása

DreamBook

Beírás a vendégkönyvbe

Site Meter