N. Chomsky: Szintaktikai struktúrák

(Modern nyelvelméleti szgy. VI./1 11–59)

mondattan:

a nyelvi szerkezet formalizált, általános elmélete (elvek&folyamatok a mondatlétrehozásra);

leíró eszközök, absztrakt módon;

)( Mit értünk a nyelvtan autonomitásán? (<---> szemantika, <---> morfemika, fonemika)

a nyelvelmélet és feladata:

ált. módszer az egyes nyelvek nyelvtanának kiválasztására egy korpusz alapján (a „sikeres nyelvtanok” tulajdonságai); L nyelvtana = L elmélete;

nyelvtan = készülék (létrehozza L valamennyi nyelvtani szekvenciáját), egyszerű&feltáró;

)( Milyen viszony van a nyelvi rendszer és az elméleti modell között?

(közléselméleti v. véges állapotú modell, közvetlen összetevős elemzés; a nyelvi szerkezet transzformációs modellje: 3 nyelvleírási modell)

nyelvi szint (a nyelvelmélet központi fogalma): leíró eszközök halmaza – fonológia, morfológia, szintaxis;

)( A nyelvi szintek közötti kölcsönös függőség kérdése.

nyelv (L): nyelvtani mondatok véges vagy végtelen halmaza; a mondat véges hossúságú, elemek véges halmazából épül fel;

egy nyelv definiálása: ábécéjének (szimbólumok véges halmaza) és nyelvtani mondatainak (utasításokkal való) megadásával; (S, F) halmaz; utasítások = újraírási szabályok, pl. Z bevezetése: S: Z

F: Z ---> ab

Z ---> aZb

)( Mit értünk egy nyelv generálásán? Nem puszta létrehozás! Szerkezeti leírást adni a nyelvtani mondataihoz!

)( Mik a grammatikalitás kritériumai; hogyan választjuk el a nyelvtani és nem nyelvtani szekvenciákat?

Mivel a nyelvtan autonóm, nem lehet azonosítania nyelvtani szerkezeteket a) bármely adott korpusz szerkezeteivel, b) a jelentéses szerkezetekkel, c) a statisztikailag gyakori szerkezetekkel.

A grammatikalitás kritériumai: egy szerkezet nyelvtaniságát a beszélők viselkedése, az intuíció vagy maga a nyelvtan határozhatja meg – ez utóbbi esetben ez a nyelvtan elégségességének erős próbája.

szintaktikai frázisszerkezet (~ közvetlen összetevős elemzés):

a nyelvtan szintaktikai viszonyainak formális, absztrakt ábrázolása újraírási szabályok (X ---> Y szabályok) segítségével; a szintaktikai frázisszerkezet szintjén minden mondat láncok egy halmazaként ábrázolható, a láncok között nincs hierarchia (sorrendjük nincs meghatározva);

)( A szintaktikai frázisszerkezet ábrázolása; a használt jelek értelmezése (S, V, N, A, Det, NP, VP stb.)

)( Milyen nyelvleírási problémák kapcsán mutatja be Chomsky a frázisstruktúra-nyelvtan korlátait? (konjunkció, passzivizáció, segédigés szerkezetek)

)( Mit értünk az összetevők derivációs (levezetési) történetén; miért fontos ez?

)( Milyen koncepcióhoz vezet a nyelvi leírás nehézkességének kiküszöbölésére irányuló erőfeszítés?

levezetés: láncok véges szekvenciája, S-val indul, mindig az előző sorból egy elem újraírásával, F alkalmazásával; ekvivalens és nem ekvivalens levezetések – szerkezeti homonímia;

)( Az X ---> Y szabályok és a morfofonemikai szabályok viszonya:

ez utóbbiakban a) nemcsak egy elem írható újra egyszerre, b) sorrendjük meghatározott, c) egy mondathoz egy morfofonemikai lánc tartozik.

ágrajz ~ levezetés; az újraírás sorrendje nélkül, a hierarchikus struktúra közvetlen ábrázolásával (pl. összetevők);

összetevő: ha van közös fölérendelt csomópont;

preterminális és terminális sor )( lexikai behelyettesítés;

transzformáció: szerkezetátalakítás (pl. kérdő, tagadó, passzív)

elemi (mag/kernel) és levezetett mondatok )( transzformációtípusok;

)( A frázisstruktúra-nyelvtan és a transzformációs nyelvtan viszonya.

felfedező, döntési és értékelő eljárások három feladata: az elégségesség külső feltételeinek meghatározása, a nyelvtanok formájának általános és explicit jellemzése, az egyszerűség fogalmának definiálása;

az elégségesség, az egyszerűség és az általánosság feltétele )( a modell célja (az egyszerűség rendszertani mérték!) – vö. Aspects: a leíró és a magyarázó adekvátság (=helytállóság) fogalma.