Hermann Paul: A nyelvtörténet elvei (részletek)

(Telegdi-szgy., bev.: 21–26, szövegek: 27–47)

1) Miért a történeti szemlélet a nyelv egyetlen tudományos szemlélete H. P. szerint?

2) Az összehasonlító és a történeti nyelvészet viszonya

3) A nyelv létezésmódja, változékonysága, történeti fejlődésének hordozói (a nyelv pszichikai és fizikai oldalának viszonya)

4) Módszertani követelmények a nyelvállapot leírásában

5) A nyelvszokás (úzus) és az egyéni nyelvhasználat; a nyelvszokás változásának okai

6) A nyelvszokás változásainak osztályozása

7) A nyelvteremtés mint a nyelvfejlődés kezdete

8) Logika és grammatika, ill. pszichológia és grammatika viszonya

9) Szokásos és alkalmi jelentés

10) Többjelentésű szavak

11) A konkrétra vonatkoztatásnak, ill. a jelentés specializálásának eszközei

12) A jelentés elemekre bonthatósága

13) Az alkalmi és a szokásos jelentés eltérésének esetei, ill. az eltérés szerepe a jelentésváltozásban

A "tertium comparationis" szerepe a képes kifejezésekben

A térbeli, időbeli, oksági érintkezés szerepe az alkalmi használatban

Jelentésbeli össze nem illés és a jelentés alkalmi értelmezése

14) Az egyén és a nyelvközösség szerepe a jelentésváltozásban

15) A nyelvelsajátítás és a generációk szerepe a jelentésváltozásban