Az előadáson érintett lényegesebb témák, fogalmak, ill. nevek

 

a nyelvleírás és a nyelvelmélet különbsége: a magyarázat fogalma

strukturális és funkcionális felfogás/magyarázatok

F. de Saussure:

            nyelvezet, nyelv, beszéd

belső nyelvészet – külső nyelvészet

a nyelv mint rendszer

oppozíció

szintagmatikus és asszociatív viszonyok

a nyelv társadalmi jellege

a nyelvi jel két oldala (fogalom/jelölt és hangkép/jelölő)

a gondolatfolyam és a hangfolyam mint szubsztanciák (anyagok),

a nyelv mint tiszta forma

szinkrónia és diakrónia viszonya

a nyelv állapota, statikusság

a nyelvi struktúra mint magyarázóelv

strukturalista irányzatok:

a prágai fonológiai/funkcionális iskola (Jakobson, Trubetzkoy),

az amerikai deskriptív (leíró) iskola (Bloomfield),

a dán glosszematikus iskola (Hjelmslev)

prágai fonológiai iskola – Trubetzkoy fonológiája: oppozíciótípusok

az amerikai deskriptív nyelvészet

            Bloomfield:

közvetlen összetevős elemzés: a komplex formák lebontása a részleges jelentésbeli és hangalakbeli hasonlóságok alapján

komplex forma – egyszerű forma,

a morféma mint az elemzés végeredménye: végső összetevő, egyszerű forma

            disztribúciós elemzés:

komplementáris disztribúció (kiegészítő eloszlás)

kontrasztív disztribúció (szembeállító eloszlás)

nem kontrasztív disztibúció (szabad alternáció)

N. Chomsky

            a kognitív fordulat: a nyelv mint tudásfajta

            nyelvi kompetencia (<---> performancia)

            mélyszerkezet és felszíni szerkezet

            univerzális nyelvtan

innátizmus

fonetika (hangtan) és fonológia

a fonológia mint funkcionális hangtan

hangok mint a fonetika és a fonémák mint a fonológia egységei (az elemzési szintekhez, ill. egymáshoz való viszonyuk)

a hangok mint allofónok

disztinktív (megkülönböztető) jegyek

oppozíciók, oppozíció- és disztribúciótípusok

morfológia

            a morfológia mint a grammatika része  

a morfológia részterületei

a különböző szófogalmak (lexéma/lexikai szó, fonológiai szó, szintaktikai szó, morfológiai szó

szó (lexéma), szóalak (a paradigma egy alakja), szóelőfordulás/szópéldány

            a közvetlen összetevős elemzés és Bloomfield morfémameghatározása

morfémák és morfémaalternánsok

nyelvi funkciók

a nyelv két legfontosabb funkciója: a kommunikatív és a kognitív funkció

modellek a nyelv funkcióiról:

Bühler Organon-modellje,

Sapir antropológiai nyelvészeti elképzelése,

Jakobson kommunikációelméleti elképzelése

egyéb nevek és fogalmak:

            kommunikatív kompetencia – Hymes

fatikus funkció – Malinowski

a nyelvi elemzés etic és emic szintje – Pike