A morfológiai esetfogalmon túl: az eset mint forma és mint funkció

(„Félúton” konferencia, 2007. április 26.)

Ladányi Mária

ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ladanyi@ludens.elte.hu

Az eset fogalmának összetettsége

nkomplex fogalom

nhagyományosan a morfológiai megközelítés jellemző: a szóalak mint esetforma (esetjelölés)

nmorfoszintaktikai kategória: szintaktikai viszonyokat fejez ki

nszintaktikai és morfológiai vonatkozásain túl szemantikai vonatkozásai is vannak

Esetviszony/esetfunkció – esetforma

naz esetjelölésben egy fejnek (alaptagnak) és módosítójának (a meghatározó tagnak) a grammatikai viszonya fejeződik ki

na fej tipikusan ige, de lehet adpozíció, melléknév és főnév is

pl. könyvet olvas, halban gazdag, széle vminek; orosz Pojd’i v magazin! ‘Menj el a boltba’, v ‘-bA’

na módosító tipikusan főnév

na fej előírhatja az esetviszonyt és ezáltal a főnév esetformáját (vonzat, komplementum)

na módosító szabad határozóként is előfordulhat a fej mellett, valamilyen körülményt, pl. időt, helyet, módot kifejezve (adjunktum)

Grammatikai/szintaktikai viszonyok

nalanyi (subj.),

ntárgyi (dir. obj.),

nrészeshatározói (indir. obj.),

nhatározói (ún. kötött, oblique) esetviszonyok

(~ esetfunkciók)

Az eset mint morfológiai kategória

naz esetviszonynak formai jegyként való megjelenése a főnéven/névszókon

nesetjelölés a hagyományos megközelítésben (görög - latin hagyomány): affixumok

–egyfunkciós affixumok, pl. török

köy, köy-ü, köy-ün, köy-e, köy-de, köy-den

‘falu, falu -t, falu -nak a…, falu-nak, falu-ban, falu-ból’

–flexiók („kumulatív exponensek”), pl. latin

dominus ‘úr’ : egyes szám, hn., nom. dominum ‘urat’ : egyes szám, hn., acc.

Esetviszony és esetforma megfeleltetése

az esetviszony és az esetforma között nincs feltétlenül egy az egyhez típusú megfelelés:

– egy esetforma több esetviszonyt is kifejezhet

pl. m. -nAk: a részeshatározói viszony és a birtokviszony kifejezésére is:

Pistának adom; Pistának a könyve

– egy esetviszony több esetformában is megjelenhet; a) orosz sg. acc.: stol-0 ‘asztal-t’, student-a ‘egyetemistá-t’, lamp-u ‘lámpá-t’ stb.; b) orosz sg. loc.: na zavod-e ‘az üzemben’, na most-u ‘a hídon’

Inflexiós paradigmák/esetrendszer

naz eseteket egymásra vonatkoztatva, egy esetrendszer tagjaiként határozzuk meg (strukturalisták: Hjelmslev, Jakobson)

naz esetformák együttese: az inflexiós paradigma (gr.-lat. leírás: W&P-modell –Hockett)

na m.-ban: ragozás és jelezés; a jel státusával kapcsolatos viták (vö. T.Somogyi 2000, Kiefer 2000)

Accusativusi és ergativusi esetrendszerek

Accusativusi esetrendszer pl. a magyar (nom. vs. acc.):

Kati fut.

Kati csokit eszik.

Ergativusi esetrendszer pl. a baszk (abs. vs. erg.)

Morroia (abs.) itzuli zen. ’A szolga visszament.’

Morroiak (erg.) heriotza (abs.) ikusi zuen. ’A szolga meglátta a halált.’

Heriotzak (erg.) morroia (abs.) ikusi zuen. ’A halál meglátta a szolgát.’

Esetrendszerek morfoszintaktikai jellemzői

Wurzel 1982 (természetes morfológiai keretben):

a) kategoriális rendszerek (szám, eset) és kategóriák (konkrét számok, esetek) előfordulása

b) szóalapú , ill. tőalapú inflexió előfordulása

c) a kategóriák elkülönített vagy vegyített szimbolizációja

!d) a formális különbségtételek száma és módja a paradigmában

e) a kategoriális rendszert tekintve a jegytípusok előfordulása (szuffixumok, umlaut, névelőragozás v. ezek kombinációja)

f) inflexiós osztályok megléte vagy hiánya

Magyar esetragok száma

nMMNYR.: 28

nMMNY.: 27

nTompa: 26

nBalázs: 20

nAntal: 17

nKiefer: 18

nMagyar grammatika: 18 + 1 melléknévi

+ 8 képzőszerű

(5 főnévi + 3 melléknévi/számnévi)

Esetek

nSzintaktikai esetek: nom.: zéró, acc.: -t, dat.: -nAk

nLexikai esetek:

–instrumentalis: -vAl

–causalis-finalis: -ért

–translativus-factivus: -vÁ

–formativus: -ként

–essivus: -Ul

–terminativus: -ig

–irány- és helyhatározók (irányhármasság)

Hol?

ninessivus: -bAn

nsuperessivus: -(V)n

nadessivus: -nÁl

Hová?

nsublativus: -rA

ndelativus: -rÓl

nillativus: -bA

Honnan?

nelativus: -bÓl

nallativus: -hVz

nablativus: -tÓl

Genitivus és dativus

(a) Pistának a/egy könyve ~ Pista könyve;

a/egy könyv Pistának, *a/egy könyv Pista

(b) egy könyv Pistának ~ egy könyv Pista számára;

*Pistának/Pista számára egy könyve

(c) Pistának adom/k [a/egy könyvet];

Pistának van [egy könyve];

Pistának a/egy könyve [Mi ez? Ez…]

(d) – Kinek adod? – Pistának/neked.

– Kinek van könyve? – Pistának/neked.

– Ez kinek a könyve? – (A) Pistáé/a tiéd.

– ??Pistának/??neked.

Szinkretizmus az esetrendszerben

na -nAk-os formák szintaktikai viselkedése eltér egymástól

noka: különböző esetviszonyokat fejeznek ki

nezek: a birtokviszony és a részeshatározói viszony

nmorfológiai kifejeződésük részben azonos (a birtokviszony nominativusi esetalakban is kifejeződhet)

nha különböző esetviszonyok egy-egy esetformában esnek egybe: szinkretizmus

A görög-latin hagyomány kritikája

nHjelmslev (1935/37): 3 ponton bírálja:

–a flexiós esetjelölés miatt az eset fogalma nem világos: pusztán a szám és a nem leválasztása utáni maradék

–az esetet az esetvégződésekkel azonosítják

–csak az ún. „normális rendszert” veszik tekintetbe (holott ún. különleges, alapvető és defektív rendszerek is vannak)

nhibás a görög-latin rendszer közvetlen vagy közvetett átvétele

naz esetrendszer struktúrája, az egyes esetek értéke az adott nyelv adott nyelvállapotán belül, intralingválisan határozandó meg (belső dependenciák, autonomitás)

naz eset viszonyfogalom --> a vocativus nem eset

naz eset absztrakt kategória --> az esetjelölés nem csak morfológiai jellegű lehet

[így pl. a m.-ban absztrakt genitivusról beszélhetünk, de önálló genitivusi esetvégződésről nem]

„Versengő mechanizmusok” az esetjelölésben (Blake 1994)

nnemcsak szintetikus (morfológiai), hanem analitikus kifejezési módok is kifejezhetnek esetviszonyt:

–pre- és posztpozíciós (elöljárós és névutós) alakok

–a puszta sorrendi hely:

a. John hit Bill. Bill hit John.

‘ John megütötte Billt. Bill megütötte Johnt.’

or. Mat’ ljubit doch. Doch ljubit mat’.

‘ Az anya szereti a lányát. A lány szereti az anyját.’

–a fejen lévő jegy (l. később)

Az esetjelölés rétegei a magyarban

naz egyes nyelvekben az esetjelölésnek több rétege is lehet; pl.:

•szintetikus/morfológiai – esetragos fn.:

A könyv az asztalon van.

•analitikus – posztpozíciós/névutós fn.:

A könyv az asztal alatt hever.

•analitikus – sorrendi hellyel:

Kezem megérinti a kezed.

•a fejen lévő jeggyel: Pista könyve.

Eddigi általánosítások

nszintaktikai viszony: esetviszony v. esetfunkció, pl. birtokviszony

naz eset absztrakt fogalma, pl. birtokos eset (gen.)

na kifejezés oldalán – esetjelölés:

– morfológiai =esetforma, pl. Pistának [a könyve]

– analitikus esetjelölés, pl. Pista könyve (sorrend, közelség, a fejen lévő jegy)

A grammatikai viszonyok - és ami mögöttük van

na nyelvben jelentéseket kódolunk

na grammatikai viszonyok/szerepek milyen szemantikai tartalmakból fakadnak?

-->a szemantikai szerepek (thematikus szerepek, théta-szerepek) elmélete

naz előzményekből:

–Tesnière valenciaelmélete (1959)

–Fillmore szemantikai (mély)eset-fogalma (1968)

Tesnière valenciaelmélete

naz igevalencia: az ige mint „horgas atom”: kapcsolóelemeinek száma meghatározza a kapcsolódási lehetőségeit (0-3)

nmiből fakad a kapcsolóelemek száma?

naz igék által megjelenített események „színházi darab” jellege: szereplők és külső körülmények --->

naktánsok (cselekvéshordozók) és körülményhatározók

Fillmore mélyeset-elmélete

naz esetek 'fogalmi keret' értelmezése: az esetek a főnéven csak megjelennek, de valójában az igét/a mondatot jellemzik

na mélyszerkezeti (szemantikai) esetek: Agentivus, Objectivus (Patient), Instrumentalis, Locativus, Benefactivus stb.

nmorfológiai és szintaktikai magyarázó értékük: az esetegyüttesek alapján igeosztályok, ill. mondattípusok állíthatók fel:

pl. open [_O (I) (A)]

John opened the door with the key.

Felszíni és mélyesetek

na mélyszerkezeti esetek viszonya az alany – tárgy felszíni szerkezeti viszonyaihoz: „normális” és jelölt alany-/tárgykiválasztás;

pl. open [_O (I) (A)]

n„normális” alanykiválasztás:

John opened the door.

John opened the door with the key.

The key opened the door.

The door opened.

njelölt alanykiválasztás:

The door was opened by John.

A szemantikai szerepek forrása

Frawley 1992:

na thematikus szerepek motivációja a predikáció: az egységek és események közötti viszony lehetősége ebből adódik

naz egységekkel szemben, amelyek független individuumok, a predikátumok (ilyen pl. a minőség, viszony, cselekvés, tulajdonság, állapot) függő jellegűek, csak predikációkban tudnak megnyilvánulni

na predikációkban az egységek a predikátumok argumentumaiként jelennek meg

Thematikus szerepek (Frawley 1992)

nrésztvevői szerepek vs. nem résztvevői szerepek

nrésztvevői szerepek: logikai aktorok, logikai recipiensek, téri szerepek (spatial roles)

–logikai aktorok: agent (cselekvő/ágens), author/effector (kezdeményező), instrument (eszköz)

–logikai recipiensek: patiens (elszenvedő), experiens (átélő), benefactive

–téri szerepek (spatial roles): theme (téma), source (kezdőpont), goal (direkcionális)

nnem résztvevői szerepek:

locative (lokális),

reason (ok),

purpose (cél)

Thematikus szerepek (Komlósy 1992)

nÁgens (cselekvő)

nExperiens (átélő)

nTermészeti erő

nInstrumentum

nJellemzett

nPatiens (elszenvedő)

nCentrum

nLokális

nKezdőpont

nDirekcionális

nEredmény

nVégpont

nPropozícionális

Szemantikai szerepek – gr. viszonyok – morfológia

na thematikus szerepek szemantikai természetűek: „Thematic roles are grammatically relevant relations of arguments to predicates, not simply the connections of entities to events.” (Frawley 1992: 198)

nezzel szemben a tipikus gr. szerepek (subj., dir. obj., indir. obj.) szintaktikai természetűek, nem a predikációk, hanem a mondatok jellemzői

na tipikus morfológiai esetek (nom., acc., dat., gen.) pedig a mondatbeli viszonyokat jelölik

negyik sem feleltethető meg egy az egyben a másiknak

Szemantikai szerepek és gr. viszonyok összefüggése

na grammatikai viszonyok lehetnek szemantikailag heterogének

(pl. a subj.-ban kifejeződhet az ágens, a páciens, az experiens, a természeti erő, az instrumentum vagy a jellemzett is)

nvagy szemantikailag homogének (ilyenek a határozói esetek)

Szemantikai szerepek hierarchiája

nszemantikai szerepek hierarchiája:

agent> patient > recipient > beneficiary > instrumental > location > temporal

(Dik 1978)

AGT > DAT/BEN > ACC > MÁS SZEREPEK

(Givón 1983; a megnevezések nála nem következetesek!))

nszorosan összefügg azzal, hogy mi lehet alany, tárgy, ill. mi lehet topik

Grammatikai viszonyok hierarchiája

1. subj., 2. dir. obj. 3. indir. obj. (tisztán szintaktikai esetviszonyok);

4. kötött (határozói) esetviszonyok

(Perlmutter, Postal, 70-es évek)

SUBJ > DO > MÁS GR. ESETEK (Givón 1983)

)( 2 univ. tendencia:

1) az ágensek általában tagmondati alanyok lesznek

2) ha van dat/benefact.: ált. dir. obj. lesz

Esetek hierarchiája

naz inflexiós esetrendszerek szokásos felépítése:

nom., acc./erg., gen., dat., loc., abl./inst., más

nha egy nyelvben előfordul egy eset, az őt megelőző esetek is előfordulnak

nhiányok magyarázata: a magasabb viszonyokat kötött névmások v. a szórend jelöli

Az esetjelölés hierarchiája

nha van morfológiailag zéró eset, accusativusi nyelvekben ez a nom., ergativusi nyelvekben ez az absolutivus

nelőfordul az acc. jelöletlensége is

nszintetikus esetjelölés ált. a tisztán gr.-i, főként centrális eseteket jellemzi

nanalitikus esetjelölés (főként adpozíciókkal) valószínűbb a nem centrális, ill. a periférikus esetviszonyokkal kapcsolatban (szemantikai esetek)

Az összefüggések elméleti magyarázata

nKitekintés: magyarázattípusok (Frawley 1992)

– lokális elmélet (a téri tapasztalatok szerepe)

– a metaszerepek elmélete

– az összekötő szabályok (linking rules) elmélete