A morfológiai esetfogalmon túl: az eset mint forma
és mint funkció
(„Félúton” konferencia, 2007. április 26.)
Ladányi
Mária
ELTE
BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
Az eset fogalmának összetettsége
nkomplex fogalom
nhagyományosan a morfológiai megközelítés jellemző:
a szóalak mint esetforma (esetjelölés)
nmorfoszintaktikai kategória: szintaktikai
viszonyokat fejez ki
nszintaktikai és morfológiai vonatkozásain túl
szemantikai vonatkozásai is vannak
Esetviszony/esetfunkció – esetforma
naz esetjelölésben egy fejnek (alaptagnak) és
módosítójának (a meghatározó tagnak) a grammatikai viszonya fejeződik ki
na fej tipikusan ige, de lehet adpozíció, melléknév
és főnév is
pl. könyvet olvas, halban gazdag,
széle vminek; orosz Pojd’i v
magazin! ‘Menj el a boltba’, v ‘-bA’
na módosító tipikusan
főnév
na fej előírhatja az
esetviszonyt és ezáltal a főnév esetformáját (vonzat, komplementum)
na módosító szabad
határozóként is előfordulhat a fej mellett, valamilyen körülményt, pl. időt,
helyet, módot kifejezve (adjunktum)
Grammatikai/szintaktikai viszonyok
nalanyi (subj.),
ntárgyi (dir. obj.),
nrészeshatározói (indir. obj.),
nhatározói (ún. kötött, oblique) esetviszonyok
(~ esetfunkciók)
Az eset mint morfológiai kategória
naz esetviszonynak formai jegyként való megjelenése
a főnéven/névszókon
nesetjelölés a hagyományos megközelítésben (görög -
latin hagyomány): affixumok
–egyfunkciós
affixumok, pl. török
köy,
köy-ü, köy-ün, köy-e, köy-de, köy-den
‘falu, falu -t, falu -nak a…, falu-nak, falu-ban,
falu-ból’
–flexiók
(„kumulatív exponensek”), pl. latin
dominus ‘úr’ : egyes szám, hn., nom. dominum ‘urat’
: egyes szám, hn., acc.
Esetviszony és esetforma megfeleltetése
az
esetviszony és az esetforma között nincs feltétlenül egy az egyhez típusú megfelelés:
– egy esetforma több
esetviszonyt is kifejezhet
pl.
m. -nAk: a részeshatározói viszony és a birtokviszony kifejezésére is:
Pistának
adom; Pistának a könyve
– egy esetviszony több esetformában is
megjelenhet; a) orosz sg. acc.: stol-0 ‘asztal-t’, student-a
‘egyetemistá-t’, lamp-u ‘lámpá-t’ stb.; b) orosz sg. loc.: na zavod-e
‘az üzemben’, na most-u ‘a
hídon’
Inflexiós paradigmák/esetrendszer
naz eseteket egymásra vonatkoztatva, egy
esetrendszer tagjaiként határozzuk meg (strukturalisták: Hjelmslev, Jakobson)
naz esetformák együttese: az inflexiós paradigma
(gr.-lat. leírás: W&P-modell –Hockett)
na m.-ban: ragozás és jelezés; a jel státusával
kapcsolatos viták (vö. T.Somogyi 2000, Kiefer 2000)
Accusativusi és ergativusi esetrendszerek
Accusativusi
esetrendszer pl. a magyar (nom.
vs. acc.):
Kati fut.
Kati csokit eszik.
Ergativusi
esetrendszer pl. a baszk (abs. vs. erg.)
Morroia (abs.) itzuli zen. ’A
szolga visszament.’
Morroiak (erg.) heriotza (abs.) ikusi zuen. ’A szolga meglátta a halált.’
Heriotzak (erg.) morroia (abs.) ikusi zuen. ’A halál meglátta a szolgát.’
Esetrendszerek morfoszintaktikai
jellemzői
Wurzel 1982 (természetes morfológiai keretben):
a) kategoriális
rendszerek (szám, eset) és kategóriák (konkrét számok, esetek) előfordulása
b) szóalapú , ill.
tőalapú inflexió előfordulása
c) a kategóriák elkülönített
vagy vegyített szimbolizációja
!d)
a formális különbségtételek száma és módja a paradigmában
e) a kategoriális
rendszert tekintve a jegytípusok előfordulása (szuffixumok, umlaut,
névelőragozás v. ezek kombinációja)
f) inflexiós osztályok
megléte vagy hiánya
Magyar esetragok száma
nMMNYR.: 28
nMMNY.: 27
nTompa: 26
nBalázs: 20
nAntal: 17
nKiefer: 18
nMagyar grammatika: 18 + 1 melléknévi
+
8 képzőszerű
(5 főnévi + 3 melléknévi/számnévi)
Esetek
nSzintaktikai esetek:
nom.: zéró, acc.: -t, dat.: -nAk
nLexikai esetek:
–instrumentalis: -vAl
–causalis-finalis: -ért
–translativus-factivus:
-vÁ
–formativus: -ként
–essivus: -Ul
–terminativus: -ig
–irány- és helyhatározók (irányhármasság)
Hol?
ninessivus: -bAn
nsuperessivus: -(V)n
nadessivus: -nÁl
Hová?
nsublativus: -rA
ndelativus: -rÓl
nillativus: -bA
Honnan?
nelativus: -bÓl
nallativus: -hVz
nablativus: -tÓl
Genitivus és dativus
(a) Pistának a/egy könyve ~ Pista könyve;
a/egy
könyv Pistának, *a/egy könyv Pista
(b) egy
könyv Pistának ~ egy könyv Pista számára;
*Pistának/Pista számára egy könyve
(c) Pistának adom/k [a/egy
könyvet];
Pistának
van [egy könyve];
Pistának
a/egy könyve [Mi ez? Ez…]
(d) – Kinek adod? –
Pistának/neked.
– Kinek van könyve? – Pistának/neked.
–
Ez kinek a könyve? – (A) Pistáé/a tiéd.
–
??Pistának/??neked.
Szinkretizmus az esetrendszerben
na -nAk-os formák szintaktikai viselkedése
eltér egymástól
noka: különböző esetviszonyokat fejeznek ki
nezek: a birtokviszony és a részeshatározói viszony
nmorfológiai kifejeződésük részben azonos (a
birtokviszony nominativusi esetalakban is kifejeződhet)
nha különböző esetviszonyok egy-egy esetformában
esnek egybe: szinkretizmus
A görög-latin hagyomány kritikája
nHjelmslev (1935/37): 3
ponton bírálja:
–a flexiós esetjelölés
miatt az eset fogalma nem világos: pusztán a szám és a nem leválasztása utáni
maradék
–az esetet az
esetvégződésekkel azonosítják
–csak az ún. „normális
rendszert” veszik tekintetbe (holott ún. különleges, alapvető és defektív
rendszerek is vannak)
nhibás a görög-latin rendszer közvetlen vagy közvetett átvétele
naz esetrendszer struktúrája, az egyes esetek
értéke az adott nyelv adott nyelvállapotán belül, intralingválisan
határozandó meg (belső dependenciák, autonomitás)
naz eset viszonyfogalom --> a vocativus
nem eset
naz eset absztrakt kategória --> az
esetjelölés nem csak morfológiai jellegű lehet
[így pl. a m.-ban
absztrakt genitivusról beszélhetünk, de önálló genitivusi esetvégződésről nem]
„Versengő
mechanizmusok” az esetjelölésben (Blake 1994)
nnemcsak szintetikus
(morfológiai), hanem analitikus kifejezési módok is kifejezhetnek esetviszonyt:
–pre- és posztpozíciós
(elöljárós és névutós) alakok
–a puszta sorrendi hely:
a. John hit Bill. Bill hit John.
‘ John megütötte Billt.
Bill megütötte Johnt.’
or. Mat’ ljubit doch.
Doch ljubit mat’.
‘ Az anya szereti a
lányát. A lány szereti az anyját.’
–a fejen lévő jegy (l.
később)
Az esetjelölés rétegei a magyarban
naz egyes nyelvekben az esetjelölésnek több rétege
is lehet; pl.:
•szintetikus/morfológiai – esetragos fn.:
A könyv az asztalon
van.
•analitikus – posztpozíciós/névutós fn.:
A könyv az asztal alatt
hever.
•analitikus
– sorrendi hellyel:
Kezem megérinti a kezed.
•a fejen
lévő jeggyel: Pista könyve.
Eddigi általánosítások
nszintaktikai viszony: esetviszony v. esetfunkció,
pl. birtokviszony
naz eset absztrakt fogalma, pl. birtokos eset
(gen.)
na kifejezés oldalán – esetjelölés:
– morfológiai =esetforma,
pl. Pistának [a könyve]
– analitikus esetjelölés,
pl. Pista könyve (sorrend, közelség, a fejen lévő jegy)
A grammatikai viszonyok - és ami mögöttük van
na nyelvben jelentéseket
kódolunk
na grammatikai
viszonyok/szerepek milyen szemantikai tartalmakból fakadnak?
-->a
szemantikai szerepek (thematikus szerepek, théta-szerepek) elmélete
naz előzményekből:
–Tesnière
valenciaelmélete (1959)
–Fillmore szemantikai
(mély)eset-fogalma (1968)
Tesnière
valenciaelmélete
naz igevalencia: az ige mint „horgas atom”:
kapcsolóelemeinek száma meghatározza a kapcsolódási lehetőségeit (0-3)
nmiből fakad a kapcsolóelemek száma?
naz igék által megjelenített események „színházi
darab” jellege: szereplők és külső körülmények --->
naktánsok (cselekvéshordozók) és körülményhatározók
Fillmore mélyeset-elmélete
naz esetek 'fogalmi keret' értelmezése: az
esetek a főnéven csak megjelennek, de valójában az igét/a mondatot jellemzik
na mélyszerkezeti
(szemantikai) esetek: Agentivus,
Objectivus (Patient), Instrumentalis, Locativus, Benefactivus stb.
nmorfológiai és szintaktikai magyarázó értékük: az esetegyüttesek alapján igeosztályok, ill.
mondattípusok állíthatók fel:
pl. open [_O (I) (A)]
John opened the door with the key.
Felszíni és mélyesetek
na mélyszerkezeti esetek
viszonya az alany – tárgy felszíni szerkezeti viszonyaihoz: „normális” és
jelölt alany-/tárgykiválasztás;
pl. open [_O (I) (A)]
n„normális” alanykiválasztás:
John opened the door.
John opened the door
with the key.
The key opened the door.
The door opened.
njelölt alanykiválasztás:
The door was opened by John.
A szemantikai szerepek
forrása
Frawley 1992:
na thematikus szerepek
motivációja a predikáció: az egységek és események közötti viszony
lehetősége ebből adódik
naz egységekkel szemben,
amelyek független individuumok, a predikátumok (ilyen pl. a minőség,
viszony, cselekvés, tulajdonság, állapot) függő jellegűek, csak
predikációkban tudnak megnyilvánulni
na predikációkban az
egységek a predikátumok argumentumaiként jelennek meg
Thematikus szerepek (Frawley 1992)
nrésztvevői szerepek vs. nem résztvevői szerepek
nrésztvevői szerepek: logikai aktorok, logikai recipiensek, téri
szerepek (spatial roles)
–logikai aktorok: agent (cselekvő/ágens), author/effector (kezdeményező), instrument
(eszköz)
–logikai recipiensek: patiens (elszenvedő), experiens (átélő),
benefactive
–téri szerepek (spatial roles): theme (téma), source (kezdőpont), goal (direkcionális)
nnem résztvevői szerepek:
locative (lokális),
reason (ok),
purpose (cél)
Thematikus szerepek (Komlósy 1992)
nÁgens (cselekvő)
nExperiens (átélő)
nTermészeti erő
nInstrumentum
nJellemzett
nPatiens (elszenvedő)
nCentrum
nLokális
nKezdőpont
nDirekcionális
nEredmény
nVégpont
nPropozícionális
Szemantikai szerepek – gr. viszonyok – morfológia
na thematikus szerepek szemantikai természetűek:
„Thematic roles are grammatically relevant relations of arguments to
predicates, not simply the connections of entities to events.” (Frawley 1992:
198)
nezzel szemben a tipikus gr. szerepek (subj., dir.
obj., indir. obj.) szintaktikai természetűek, nem a predikációk, hanem a
mondatok jellemzői
na tipikus morfológiai esetek (nom., acc., dat.,
gen.) pedig a mondatbeli viszonyokat jelölik
negyik sem feleltethető meg egy az egyben a
másiknak
Szemantikai szerepek és gr. viszonyok összefüggése
na grammatikai viszonyok lehetnek szemantikailag
heterogének
(pl. a subj.-ban kifejeződhet az ágens, a páciens, az
experiens, a természeti erő, az instrumentum vagy a jellemzett is)
nvagy szemantikailag homogének (ilyenek a határozói
esetek)
Szemantikai szerepek
hierarchiája
nszemantikai szerepek hierarchiája:
agent> patient > recipient > beneficiary >
instrumental > location > temporal
(Dik 1978)
AGT > DAT/BEN > ACC > MÁS SZEREPEK
(Givón 1983; a megnevezések nála nem
következetesek!))
nszorosan összefügg azzal, hogy mi lehet alany,
tárgy, ill. mi lehet topik
Grammatikai viszonyok hierarchiája
1. subj., 2. dir. obj. 3.
indir. obj. (tisztán szintaktikai esetviszonyok);
4. kötött (határozói) esetviszonyok
(Perlmutter,
Postal, 70-es évek)
SUBJ > DO > MÁS GR. ESETEK (Givón 1983)
)( 2
univ. tendencia:
1) az ágensek általában tagmondati alanyok
lesznek
2) ha van dat/benefact.: ált. dir. obj. lesz
Esetek hierarchiája
naz inflexiós esetrendszerek szokásos felépítése:
nom., acc./erg., gen., dat., loc., abl./inst., más
nha egy nyelvben előfordul egy eset, az őt megelőző
esetek is előfordulnak
nhiányok magyarázata: a magasabb viszonyokat kötött
névmások v. a szórend jelöli
Az esetjelölés hierarchiája
nha van morfológiailag zéró eset, accusativusi
nyelvekben ez a nom., ergativusi nyelvekben ez az absolutivus
nelőfordul az acc. jelöletlensége is
nszintetikus esetjelölés ált. a tisztán gr.-i,
főként centrális eseteket jellemzi
nanalitikus esetjelölés (főként adpozíciókkal)
valószínűbb a nem centrális, ill. a periférikus esetviszonyokkal kapcsolatban
(szemantikai esetek)
Az összefüggések elméleti magyarázata
nKitekintés: magyarázattípusok (Frawley 1992)
– lokális
elmélet (a téri tapasztalatok szerepe)
– a
metaszerepek elmélete
– az
összekötő szabályok (linking rules) elmélete