A morfológiai változások
és a grammatikalizáció
ELTE BTK Általános és
Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
2006. március 24.
A morfológiai változás:
a szó szintű nyelvtani (rész)rendszernek, ill. elemének
(elsősorban alaki) megváltozása
A grammatikalizáció:
negymással kölcsönösen összefüggő funkcionális,
szemantikai, grammatikai és fonológiai változások összessége
nennek során lexikaiból grammatikai vagy
grammatikaiból még grammatikaibb egység lesz
nKuryłowicz klasszikus definíciója alapján a
grammatikalizáció egyirányú, történeti (diakrón) és elsősorban a morfológiát
érintő folyamat
A grammatikai egységek
jellemzői
Bybee – Perkins –
Pagliuca (1994: 2-3):
nzárt osztályba tartozó elemek
nosztályba tartozásukat egyedi grammatikai
viselkedésük határozza meg
nformálisan lehetnek affixumok, tőváltozások,
reduplikációk, segédelemek, partikulák vagy komplex szerkezetek
A grammatikai egységek jellemzői Heine – Claudi – Hünnemeyer (1991: 28):
nmás fogalmaknál absztraktabbak
naz alap- vagy konkrét fogalmakkal szemben
derivációs vagy relációs fogalmak
nszinszemantikusak, azaz jelentésüket más
fogalmakkal együttes kombinációkban nyerik el
na kognitív reprezentációnak nem a tartalmát, hanem
a struktúráját határozzák meg
ntopológiai struktúrák és képzetsémák terminusaiban
írhatók le
nnyelvileg általában nem lexikai formákon át
fejeződnek ki; ezek zárt osztályokat képeznek (pl. segédigék, partikulák,
klitikumok, affixumok, szupraszegmentális elemek, szórendi változások)
Morfológiai változás és grammatikalizáció viszonya
nmindkét folyamat nyelvi változás
nteljes egészében nem azonosíthatók, és nincs
közöttük egyértelmű alá-fölérendelési viszony
ninkább „közös metszet”:
a morfológiai változások egyike a grammatikalizáció egyik
típusa (morfologizáció)
A nyelvi változás
na nyelvi változás eredetileg a történeti nyelvészet fogalma
nminden nyelvállapot történeti folyamatok terméke,
de a nyelv állapota a saussure-i felfogás szerint a történetétől függetlenül
vizsgálható/vizsgálandó
na leírt nyelvállapot Saussure-nél statikus: az a
viszonylag hosszabb-rövidebb szakasz a nyelv életében, amikor a változások
minimálisak
nvalójában nyelvi változások a nyelv minden
szintjén állandóan zajlanak
Variáció és változás
naz új nem egyszerűen felcseréli a régit; a
változási folyamatban a régi és az új együttélése (nemcsak a szemantikai
oldalon) lényeges szerepet játszik
nvariáció és változás összefüggése
szociolingvisztika (Labov) ---> történeti nyelvészet (Bynon): minden
változást változatok együttélése (variáció) előz meg, de nem minden variáció
vezet változáshoz
A nyelvi változás okai: magyarázattípusok
nkülső és/vagy belső
nempirikus és/vagy elméleti jellegű
nteleologikus, általánosító, történeti és/vagy
evolutív-adaptív
na nyelvelsajátításhoz és/vagy a nyelvhasználathoz
kötődő
na szinkrónia és a diakrónia folyamatait elválasztó
vagy összekapcsoló magyarázatok
Funkcionális magyarázatok
nkiindulópont:
–a nyelvi struktúra történeti eredetű
–a nyelvi változások motiváltak: funkcionálisan
és/vagy társadalmilag hasznosak (nem minden egyéni újítás terjed el)
nkülső magyarázatkeresés: a változás
evolutív/adaptív természetű
–a nyelvhasználatra vonatkozó általános
korlátozások következménye
–feltételezi a variációt és a kiválasztódást
(Keller 1990 „láthatatlan
kéz” elve)
Funkcionális
magyarázatok
naz egyének és közösségek közötti nyelvi
kontaktusok szerepe a változási folyamatokban
na változások a felnőtt nyelvhasználatban,
megfelelő kommunikatív szituációkban, kontextusokban indulnak el ; a nyelvelsajátításban rögzülnek
na nyelvhasználók nyelvhasználati céljaival, eltérő
érdekeikkel függnek össze
nversengő motivációk:
gazdaságosság, világosság, hatékonyság, rutinizálódás
stb. --->
a beszélők és hallgatók
„egyezkedése”
A morfológiai változás
na szóalaktani (morfológiai) rendszer elemeinek,
ill. magának a szóalaktani (rész)rendszernek a megváltozása
nszabályelvűség ---> a középpontban a
morfológiai mintázatok/szabályok változása
–morfológiai
mintázatok elvesztése
–új
morfológiai mintázatok kiépülése
negy változási folyamat maga is további változási
folyamatokat válthat ki: a morfológiai (rész)rendszer átépüléséhez, sőt tipológiai változáshoz is vezethet
A) Morfológiai mintázatok elvesztése – példák a ragozási rendszerből
na számrendszer egyszerűsödése a névszóragozásban
ószláv: egyes szám – kettős szám – többes szám --->
orosz: egyes szám – többes szám
(nyomai bizonyos számneves szerkezetekben)
naz esetrendszer megváltozása
öt esetes latin (Nom., Gen., Dat., Abl., Acc.) --->
esetvégződés nélküli olasz, spanyol
(a korábbi esetvégződések funkcióit a prepozíciók, ill. szintaktikai
szerkezetek veszik át)
B) Új morfológiai mintázatok létrejötte
Típusok:
nanalógiás újítás
nújraelemzés
nelvonás
nfonológiai szabályok morfologizálódása
nkölcsönzés
nfúzió (típusai: univerbáció, ill.
grammatikalizáció)
Analógiás változások
1.
nmás szó(alak) modellje (= analógiája) alapján
1) analógiás
kiterjesztés, pl.
ang. sting : stung = dig : X; X=
dug
(az analógiás kiterjesztés esetei produktív szabályok kiépüléséhez
vezethetnek, ha a minták típusgyakorisága megnő a használatban)
Analógiás
változások 2.
2) analógiás
kiegyenlítődés: a paradigmában a
tő morfofonológiai alternációja megszűnik; pl. latin fonológiai feltétellel
összefüggő tőallomorfia:
genus, generis, generi, genere,
genus; ugyanakkor:
honor, honōris, honōri,
honōre, honōrem; de: honestus
naz analógiás újítás önmagában nem szabályos
folyamat, de működése nagyobb paradigmatikus szabályossághoz vezet
Az újraelemzés
(reanalysis)
na komplex szó(alako)t az eredetitől eltérő, új
mintázatot követő szó(alak)nak tekintik, és a továbbiakban az új mintázatot
veszik alapul, pl.
–hamburger
< Hamburg + -er
újraelemzéssel: ham + burger
az új minta alapján: chicken-burger, fish-burger
–ófelnémet boto ‘’hírvivő’,’Gen. sg.
bot-en, Nom. pl. bot-on; szóvégi -o > -e --->
középfelnémet bote, Nom. pl. bote-n; Gen. sg. újraelemzéssel:
bote-n (tőalapú ---> szóalapú ragozás)
A szóvég-megelevenedés
(secretion)
naz újraelemzés egy sajátos formája
npl. a szóvegyülés (blend) révén létrejött ang. workaholic
(< work + alcoholic)
-(a)holic részének megelevenedésével: tobaccoholic,
marihuanaholic, chocaholic
npl. a m. -da/-de és a -si képző keletkezése a csárda szó,
ill. a város-i típus alapján
Elvonás
(backformation)
npl. angol babysitter (baby + sitter) ---> to
babysit
nhasonlóképpen a magyarban -ás/-és képzős
deverbális főnévi utótagú összetételekből elvonással képzett új igék:
vízivetélkedő ---> vízivetélkedik, tömegközlekedés ---> tömegközlekedik, helyesírás ---> helyesír,
költségvetés ---> költségvet
Fonológiai szabályok morfologizálódása
Pl. a német Umlaut:
neredetileg csak meghatározott fonológiai
feltételek között fordult elő, pl. Gast : Gäste (< Gasti )
nmajd később fonológiai kötöttségét elvesztve,
analógiás kiterjesztéssel elterjedt, pl.
Baum : Baume ---> Baum : Bäume
nbizonyos morfológiai mintázatok kísérőjelenségévé,
pl. Fax ---> Fäx-chen
nvagy önálló morfológiai mintázattá vált, pl. sg.
<---> pl. Mutter : Mütter,
Tochter : Töchter
Affixumok kölcsönzése, pl. m. -izmus
Jelentése (Gyalmos 1933/Bartha 1958):
A) ’valamilyen nyelvi
sajátság, nyelvjárás és annak követése’
m. képzések a latinismus szó alapján: laconismus,
ungarismus
a 17. sz.-tól m. alapszavakon is: Felföldismus,
Erdélyismus
19. sz.: Hungarismus, Germanismus, Gallicismus
20. sz.: szegedizmus, budapestizmus
B) ’valamilyen tan,
irány, elmélet, felfogás stb. és annak követése, valamilyen mozgalom’
18. sz.: visszalatinosított fr.-ném. „vendégszók” tömege,
pl.:
egoismus, naturalismus, liberalismus,
foederalismus
m. képzések (19-20. sz.): idegen szavakból, pl. banditizmus,
ill.
személynévi alapszókból, pl. apponyizmus, bethlenizmus
-izmus: új képzések
B) jelentés (irány,
elmélet stb. követése...):
kádár-izmus, antall-izmus, horn-izmus, orbán-izmus, csurk-izmus;
lukács-izmus, tandor-izmus; döbrög-izmus, hábetler-izmus; lakitelk-izmus;
vasgárd-izmus
Új jelentés: ’egyfajta mentalitás: valamihez való erős
kötődés’ (ironikus konnotációval):
hord-izmus, család-izmus,
kutatóprogram-izmus, pógár-izmus, prol-izmus
Fúzió
nuniverbáció:
önálló egységek szintaktikai szerkezete ---> összetett
szó, pl.
Jahres Zeit, Geburts Tag ---> Jahreszeit,
Geburtstag); -(e)s: esetrag ---> interfixum
ngrammatikalizáció:
általánosodott jelentésű (segéd)elemmel alkotott szintaktikai szerkezet
---> toldalékolt (affixummal ellátott) szó, pl.
ewe ví ’gyerek’ ---> kicsinyítő képző
ŋútsu-ví (ember + gyerek) ’fiú’
kpé-ví (kő + kicsinyítő képző)
’kövecske’
A grammatikalizáció
nváltozási folyamat, amelynek során lexikaiból
grammatikai vagy grammatikaiból még grammatikaibb egység lesz
negymással kölcsönösen összefüggő funkcionális, szemantikai,
grammatikai és fonológiai változások összessége
A grammatikalizáció
kutatása
nkezdetei
a 18. századig nyúlnak vissza
na 19. században a történeti nyelvészet egyik
magyarázó elve volt
nugyanez a felfogás tükröződik a 20. századi
megközelítésekben is, egészen a 60-as évekig
A 20. századi nyelvelméletek és a grammatikalizáció
na 20. sz. első kétharmadának uralkodó nyelvészeti
irányzatai nem kedveztek a grammatikalizációs kutatásoknak
na Saussure utáni strukturalista iskolák:
–szinkrón szemléletű
rendszernyelvészeti vizsgálatok
–kiindulás:
a nyelvi rendszer autonómiája
–a
nyelvhasználat, a nyelvi kontextusok, a nyelvhasználati szituációk, a nyelvi
funkciók, a variációk és a változás vizsgálatának háttérbe szorulása (kivétel:
a prágai és a londoni iskola)
nebben a tekintetben nem különbözik a
strukturalista megközelítéstől a generatív grammatika felfogása sem
A grammatikalizációs
kutatások megújulása a 20. sz. utolsó harmadában
nnem független a nyelvtudományban a 70-es évektől
jelentkező általános útkereséstől, ill.
új perspektívák kibontakozásától
nalternatív irányzatok: a strukturalista, ill. az
újabb strukturális szemléletű (= formális) generatív nyelvszemlélet kritikája,
a strukturalista és generatív elvek megkérdőjelezése
A grammatikalizáció kutatásának fellendülése
összefügg
na funkcionális szemléletű nyelvelméletek
térnyerésével
na nyelvhasználat visszakerülésével a nyelvészeti
kutatás tematikájába:
–variációs és interakciós szociolingvisztika
–a nyelvtudomány pragmatikai fordulata, a
pragmatikai kutatások kibontakozása
–a mondat fölötti nyelvi szint (a szöveg, ill. a
diskurzus) különböző szempontú (a kontextushoz, ill. a szituációhoz kötődő)
vizsgálati módjainak kibontakozása
A funkcionális nyelvelméletek általános jellemzése (Haspelmath 2002)
nkülső, evolutív/adaptív magyarázatkeresés
na nyelvtani struktúrák történeti eredete --->
történeti érdeklődés
ntipológiai orientáció )( sok nyelvet érintő
empirikus kutatások
nérdekeltek a nyelvhasználat vizsgálatában
nnem tesznek éles különbséget a nyelvtan és a
szókincs között
nnem élnek
–univerzális
formális kategóriákkal (szemantikaiakkal igen)
–a
velünkszületettség elvével (innátizmus)
–a leírás
gazdaságosságának elvével
–kidolgozott
formalizmusokkal a leírásban
nmegengedik a kivételeket; kognitíve plauzibilis,
tesztelhető elképzelések
Néhány funkcionális szemléletű nyelvelméleti irányzat
holista kognitív
nyelvészet; nyugati parti funkcionalizmus; európai természetes nyelvelmélet; M.
Halliday szisztemikus-funkcionális nyelvtana; S. Dik funkcionális nyelvtana
stb.
A holista kognitív
nyelvészet hozadéka a grammatikalizációs kutatásokban
Hatása pl. Heine–Claudi–
Hünnemeyer 1991 elképzeléseire:
–a
grammatikalizációt nyelven kívüli folyamatok, főként a megismerés befolyásolja,
ill. motiválja
–a metafora,
a metonímia és más kreatív szemantikai műveletek szerepe a grammatikalizációban
–a
prototípus és a családi hasonlóság elve alapján történő kategorizáció )( a
kategóriahatárok elmosódottsága: a grammatikalizációs folyamatok
kontinuumjellege
(hasonló gondolatok találhatók több más szerzőnél, pl. Bybee–Perkins–Pagliuca 1994-ben is)
A nyugati parti
funkcionalizmus hozadéka
ntörténeti-tipológiai irányultság (Givón, DeLancey,
Bybee)
nBybee–Perkins–Pagliuca
1994:
–a diakrón megközelítésmód kívánatossága mellett
foglalnak állást
–a poliszémiát, ill. a (grammatikai) jelentések
rétegződését döntő fontosságúnak tartják
–a nyelvi szubsztanciát, pontosabban a szemantikai
és a fonológiai anyag dinamikus együttváltozását tartják döntőnek a
grammatikalizációban
A nyelvhasználat kutatása és a grammatikalizációs kutatások
na nyelvhasználat középpontba kerülése )( a
nyelvészeti pragmatika kibontakozása és felértékelődése
–pragmatikai
tényezők vizsgálata a grammatikalizációban (Hopper–Traugott 1993)
–diskurzus
alapú grammatikalizációs kutatások: „Emergent Grammar” (Hopper 1998 )
Új elvek a grammatikalizációs kutatásokban
na grammatikalizáció mint történeti és szinkrón
magyarázó elv:
a megismeréssel (a kognícióval) összefüggő szemantikai és
pragmatikai alapú változás
njellemzője a folytonos átmenet (gr.-ós kontinuum)
na változási folyamatokban komoly szerepet játszik
–a nyelvi és szituatív kontextusokban megvalósuló
nyelvhasználat
–a variáció, a kategóriaváltást megelőző
szemantikai változás (és az ezzel kapcsolatos poliszémia), ill. a funkcióváltás
is (vö. pl. Hopper 1991)
Forrásszerkezetek
ngyakori és általánosan használt egységek
nlexikai jelentésük általánosult
nsokszor leírhatók Eleanor Rosch alapszintű
kategorizációinak fogalmaiban
naz emberi tapasztalat legalapvetőbb részére
utalnak
ntöbbnyire olyan kifejezések, amelyek konkrét
referenciapontokat szolgáltatnak az emberi tájékozódáshoz (pl. a testrésznevek
és a térbeli orientáció kapcsolata)
na vizsgálatok szerint a forrásszerkezetek jellege
nem függ a kultúrától, ill. nyelvi vagy etnikai határoktól
A grammatikalizáció univerzális jellege
nhasonló forrásanyagból
nhasonló grammatikalizációs utak mentén
nhasonló általános mechanizmusok útján zajlik az
egyes nyelvekben
nennek alapját a nyelvhasználat mögötti közös
kognitív és kommunikatív minták képezik
na grammatikai anyag fejlődése egy kontinuum mentén
képzelhető el
(Heine – Claudi –
Hünnemeyer 1991, Bybee – Perkins – Pagliuca 1994, Heine – Kuteva 2002 stb.)
Példák
forrásszerkezetekre (Heine – Kuteva 2002)
n’csinál/tesz’ ---> műveltetés
ang. make (’csinál’ > műveltető segédige),
moru ba (ua.),
sango sâra (’csinál’ > műveltető jegy)
n’ad’ ---> datívusz
kínai (mandarin) gei
(’ad’ > datívuszi prepozíció),
ewe ná (ua.), yoruba fún (ua.)
n’megy’ ---> jövő idő
ang. be going to (’megy’ > jövő idő jelölője),
bari tu (ua.), zulu -ya (ua.)
n’föld’ ---> ’le, alá’ (határozószó, ill.
prepozíció)
bulu si (’föld’ > ’le,
alá’, (határozószó, ill. prepozíció)),
kikuyu thī (’föld’ > ’le’, (határozószó)
Testrésznevek és a térbeli orientáció (Heine – Kuteva 2002) Főnév(i szerkezet)
---> határozószó v. prepozíció
n’fej’ ---> ’elöl’, pl.
ang. head > ahead,
fr. tête > à la tête
n’fej’ ---> ’fenn’ vagy ’fel’, pl.
zande rí ’fej’ > ri ’rajta,
a tetején’ (prepozíció),
shona musoro ’fej’ > pa-msoro ’fölött’ (prepozíció)
n’hát’ ---> ’mögött’ v. ’után’, pl.
izlandi bak ’hát’ > bak(i) ’mögött v.
után’ (prepozíció)
kpelle pol ’hát’
> pol ’mögött’ (prepozíció)
Jelentésváltozási
mechanizmusok a grammatikalizációban
nszemantikai általánosulás
–Givón 1973-as "bleaching" (szemantikai
kiürülési) modellje: a jelentésspecifikációk elvesztése
–Sweetser 1988-as, ún. "loss-and-gain"
(veszteség és nyereség) modellje: a folyamat másik oldala a jelentésgazdagodás
nmetaforikus folyamatok (alapjuk az analógia és az ikonikusság)
nmetonimikus folyamatok (alapjuk az egymás mellettiség (contiguity) és a
reanalízis (újraelemzés)
ninferencia: társalgási implikatúrák („beleértések”) konvencionalizálódása (Hopper –
Traugott 1993:72-77)
Heine – Claudi – Hünnemeyer egységes modellje (1991: 98-113)
na grammatikalizációs jelentésváltozásban két erő
működik:
1) a fogalmi (konceptuális) átvitel = metafora
2) a pragmatikailag motivált kontextusfüggő
újraértelmezés (reinterpretáció)
na folyamat makrostruktúrája a metaforikus ugrás (a
fogalmi metafora alapján)
na folyamat mikrostruktúrája – a grammatikalizáció
kontinuumjellegének megfelelően – a kontextusfüggő metonimikus újraértelmezés
(köztes jelentések)
Bybee – Perkins – Pagliuca kritikája (1994: 23-27, 281-302)
na metaforizáció csak a grammatikalizáció kezdeti szakaszában játszik
központi szerepet
na grammatikalizáció további fázisaiban jóval
nagyobb jelentősége van a szemantikai általánosulásnak (a jelentésspecifikációk
elvesztésének), valamint az inferencia jelenségének, ill. – főként a
grammatikalizáció késői szakaszában – általában a kontextusnak
Egyéb vizsgálati kérdések
na grammatikalizációs folyamatok más (nem
szemantikai) oldalai és ezek viszonya a szemantikai változáshoz
na grammatikalizáció viszonya más nyelvi változási
folyamatokhoz (mint pl. a lexikalizáció, az analógia vagy a reanalízis)
nvalóban egyirányú folyamat-e a grammatikalizáció?
stb.
A modern
grammatikalizációs kutatások hasznossága
na szemantikai univerzálék és a tipológiai
általánosítások alapján új lendületet adhatnak az egyes nyelvekre vonatkozó
történeti nyelvészeti és etimológiai vizsgálatoknak
núj szempontokat adhatnak a szinkróniában
folytonosan zajló változási folyamatok, ill. jelen lévő variációk
összefüggéseinek feltárásához is
Magyar grammatikalizációs kutatások modern keretben
n
n