Szempontok az
olvasmányok feldolgozásához
a
Szociolingvisztika c. tárgyból
az
„Uráli nyelvészet és nyelvek” c. doktori program hallgatói számára
(2007/2008-as tanév
tavaszi félév)
1. Rendszernyelvészet és társadalmi szempontú nyelvészet
Sándor Klára: Szociolingvisztikai
alapismeretek. In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. JGYTF Kiadó, Szeged, 1999,
135–171 / In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv
és hatalom, nyelvi jogok és oktatás. Tanulmányok a Bolyai Nyári Akadémia
előadásaiból. „Apáczai Csere János” Pedagógusok Háza Kiadója, Csíkszereda, 2000
/ In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv,
nyelvi jogok, oktatás. JGYTF, Szeged, 2001, 7–18 http://nevarchivum.klte.hu/tananyag/szociolingvisztika/sk_szla.pdf
2
.
– a
szociolingvisztika mint társas szemléletű, társadalmi v. szekuláris nyelvészet
– a
szociolingvisztikai kutatás mint empirikus, ill. mint
elméleti és alkalmazott nyelvészet
– a társas
jelentés
– a
természetes nyelvek funkcionális sajátosságai a szociolingvisztika
megfogalmazásában: a nyelv folytonos változása, a beágyazottság és a
változatosság (heterogenitás)
– a
szociolingvisztika módszertani alaptételei (gyűjtés, mintavétel, beszédhelyzet,
megfigyelői paradoxon, etikai felelősség, statisztikai értelmezhetőség stb.)
– a
szociolingvisztikai vizsgálat alapkategóriái (nyelvváltozat, nyelv, idiolektus,
belső változatosság, rendezett változatosság, stílusváltozatok stb.)
– a
nyelvváltozatok azonos értékűsége
–
szociolingvisztika és nyelvművelés
2. A
szociolingvisztika elvei és módszertana
Labov, W.: A nyelvi változás és változatok. Egy kutatási program
terepmunka módszerei. Szociológiai
Figyelő 1988/4, 22–48
– az
alapnyelv (vernacular)
– a
megfigyelői paradoxon
– axiómák a
stílusváltozatokkal kapcsolatban
– a résztvevő
megfigyelés és a survey-módszer
– demográfiai
adatok a felmérésben; a reprezentatív mintavétel (az adatok mennyiségének és
minőségének kérdése); becslési és véletlenszerű minta
– a
szociolingvisztikai interjú céljai
– a személyes
interjú és a csoportülések; a szociometrikus diagram
– a modulok
és a beszélgetési háló a személyes interjúkban; az érintőleges témaváltás
–
adatgyűjtési módszerek és értékelésük
3. A
szociolingvisztika és a rokon diszciplínák (pragmatika, diskurzuselemzés,
konverzációelemzés)
Iványi
Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr, 125 (2001), 74–93
– a
konverzációelemzés meghatározása; felfogásmódja
– az
etnometodológia meghatározása; etnometodológiai konverzációelemzés
– a
konverzációelemzés vizsgálati tárgya (a beszélőváltás mechanizmusa, ennek
szabályai, a társalgás szekvenciális rendezettsége, a hibajavítások szerkezete)
– a
konverzációelemzés módszerei (anyaggyűjtés, átírás, elemzés)
Labov, W. –
D. Fanshel: Beszélgetési szabályok. In: Pléh – Síklaki – Terestyéni (vál. és
szerk.) 1988, II., 9–60
– a beszélők
milyen konkrét közös tudására épülnek a beszélgetési szabályok?
– a
beszélgetés két fő síkja;
ezzel összefüggő szabálytípusok
– a
beszélgetési szabályok és a szintaktikai szabályok viszonya
– a
beszélgetési szabályok főbb típusai
– koherencia,
narráció és sorbarendezés a beszélgetésben
– enyhítő és
súlyosbító formák a beszélgetésben
– az
események osztályozása
4. Variációs
szociolingvisztika (Labov). A nyelvi változó; változatvizsgálatok. Változat és
változás; a nyelvi változás labovi modellje.
Bynon, T.: A nyelvi változás társadalmi okai. In: Uő: Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest,
1997. Ötödik fejezet: 184–200
– a
beszédbeli variációk és a társadalmi tényezők, ill. a stílus rendszerszerű
összefüggése (vizsgálattípusok és szabályok)
– a közösség
egységes érték- és normarendszere, presztízsjegyek, stigmatizáció
– a történeti
változás és szinkrón lecsapódása a látszólagos időben
– a
folyamatban lévő változás mutatói
– a változás
bizonyítéka: a korábbi adatokkal való összevetés (Labov New York-i és Martha’s
Vineyard-i vizsgálata)
– a variánsok
eloszlása és a változószabályok
– a változási
folyamat és a nyelvi változó megvalósulásaira vonatkozó társadalmi értékelés
– a történeti
szociolingvisztika lehetősége
– a nyelvi sokféleség mint a változás állandó forrása
– az újítások
terjedési folyamata
Labov, W.: A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária és Szépe György (vál. és
szerk.): Társadalom és nyelv.
Szociolingvisztikai írások. Gondolat, 1975, 255–285
– a
látszólagos idő fogalma
– az
egységességi elv
– az átmenet,
a beágyazás és az értékelés kérdése
– a
stilisztikai variációk problémája
– a
hiperkorrekció, a presztizsmodell és a megbélyegzés fogalma
5. Nyelv és
társadalmi osztály. Nyelv és hátrányos helyzet (Bernstein). Nyelvelsajátítás és
szocializáció (Heath).
Bernstein,
B.: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Pap Mária és Szépe György (vál. és
szerk.): Társadalom és nyelv.
Szociolingvisztikai írások. Gondolat, 1975, 393–435
– korlátozott
és kidolgozott kód
– nyílt és
zárt szereprendszerek
–
pozicionális és személyi orientációjú családok
– a kódváltás
problematikája
Réger Zita:
Nyelvi szocializáció és hátrányos helyzet: a nyelvi hátrány problémája az
iskolában. In: Uő: Utak a nyelvhez.
Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990,
89–154 (Elektronikus változata elérhető az MTA Nyelvtudományi Intézetének
honlapján: http://www.nytud.hu/utak_a_nyelvhez/index.html
)
– Bernstein elméletének bírálata
– hátrányos helyzet és nyelvi
szocializáció: Réger Zita magyarországi kutatása
– a nyelvi hátrány a beszélés
etnográfiája szempontjából (Heath vizsgálatai)
6. Nyelv és etnikum. Két- és
többnyelvűség. Kódválasztás, kódváltás.
Borbély Anna:
Kétnyelvűség és többnyelvűség. In: A magyar nyelv kézikönyve. Szerk. Kiefer
Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 361–380 / In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest,
2006, 595–627
(feldolgozás az alfejezetcímekben és
a kiemeléssel megjelölt fogalmak szerint)
Gal, S.: Mi
a nyelvcsere és hogyan történik? In: Kontra Miklós (szerk.): Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. Magyarságkutató
Intézet, 1992, 47–59 / Szociolingvisztikai
szgy. 165–173
– egy nyelvcsoport kiterjeszkedésének
lehetséges következményei
– a nyelvcsere szociológiai és
nyelvészeti szempontból
– a nyelvcsere külső és belső
tényezői (társadalmi tényezők vs értékrendszerek, attitűdök)
– Felsőőr esete (a társadalmi helyzet
és a nyelvszokások változása; a nyelvi funkciók és a nyelvi szerkezetek
változásának összefüggése)
7. Nyelvhasználat és nem, nyelvhasználat
és kor, nyelvhasználat és iskolázottság stb.
Kontra Miklós: A
vizsgálat keretei. In: uő: (szerk.): Nyelv
és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest,
2003, 41–84
– a vizsgálat céljai
– mintavétel más vizsgálatokban és az
MNSZ-ben
– az MNSZ-minta szociológiai
jellemzői
– az összeállított kérdőív
feladattípusai
– a vizsgált független változók
– a vizsgált nyelvi (függő) változók
8.
Beszélőközösségek, társadalmi hálózat. Interakciós szociolingvisztika.
Wardhaugh,
R.: Szociolingvisztika (Osiris – Századvég, Budapest, 1. kiadás: 1995), 5.
fejezet: Beszélőközösségek, 102–114
(feldolgozás az alfejezetek szerint)
[A
társadalmi hálózathoz a tankönyv Hálók és
repertoárok c. alfejezetéhez kiegészítésképpen, az Interakciós szociolingvisztikához pedig alapvetően lásd az
előadáson elhangzottakat!]
9.
Nyelvpolitika és nyelvtervezés. Nyelvi jogok.
Sándor Klára:
Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: A magyar nyelv kézikönyve.
Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 381–409 / In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest,
2006, 958–995
(feldolgozás az alfejezetcímekben és
a kiemeléssel megjelölt fogalmak szerint)
A nyelvi jogok egyetemes
nyilatkozata. In: A. Jászó Anna – Bódi Zoltán (szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Tinta Könyvkiadó, Budapest,
2002, 280–291
10.
Presztízs, norma, túlhelyesbítés.
Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelvi
norma. In: A magyar nyelv kézikönyve.
Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 410–421
(feldolgozás a kiemeléssel megjelölt
fogalmak szerint)
Pléh Csaba:
Stigmatizáció és nyelvi tudat. In: Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris
Kiadó, Budapest, 2003, 256–277
(feldolgozás az alfejezetcímek
szerint)