Szia Sany!

Végre valaki küldött viccet (méghozzá milyen remekeket)!
Köszönet érte Marika1-nek, aki anyósvicceket írt le nekünk Murphy könyvéből és megjegyezte, hogy nem árt, ha mi is szokjuk a hasonló csipkelődéseket, hiszen
egyszer eljön az idő.....

Tehát írom a vicceket:

Mi a bizonyítéka, hogy Ádám a paradicsomban élt?
Nem volt anyósa...

Ha jól belegondolok, nem is biztos, hogy az anyósomnak nagy a szája, de tény, hogy amikor elmosolyodik, akkor mindkét füle rúzsos lesz. Ő az egyetlen olyan nő
ismerősöm, aki széltében is meg tudja enni a banánt.

Az anyósomnak mindenről tiszta elképzelése van. Nem csoda, hiszen tízpercenként váltogatja őket.

Az anyósom az orrán át beszél, ami abszolút érthető, hiszen a szája már teljesen elkopott.

Egyszer az egyik barátom kirándult egy gyönyörű kis hegyi faluban. Ott az egyik házon látott egy kiírást: Őrizd meg szépnek hazádat! Megfogadta a tanácsot, fogta
magát, hazament, és lelőtte az anyósát.

Az anyósom imád énekelni. A hangja elbűvöli és előcsalja az erdő madarait: a varjakat, az ölyveket, a keselyűket...

Az anyósomnak mindene megvan, amire egy férfinek szüksége lehet: hatalmas izmai, szőrös melle és kackiás bajsza.

Az anyósom elment egy számítógépes társkereső céghez. Közölték vele, hogy a hozzá illő eszményi társ négymillió éve kihalt.

Ha létezik egyáltalán valami, amit egy anyós nem tud, nincs semmi baj, mert elképzeli.

A monológ, az például egy beszélgetés egy férfi és az anyósa között.

Éppen most jöttem vissza egy kéjutazásról: az anyósomat vittem ki a repülőtérre.

és mégegy tőlem:

Én igazán jól kijövök az anyósommal!
Igen? és hogyan?
Úgy, hogy ő Ausztráliában él.


Üdv.: Böbe
Főoldalra vissza