HÍREK

2001. április

ÁPRILIS

Februárban újabb pénzügyi válságba került Törökország . Ezt a kapitalizmus próbálja csak török sajátosságnak beállítani (elavult bankrendszer), de valójában ebben az évben számos prosperáló gazdaság válságos napokat él át (lásd USA recesszió). A válságon a szokásos IMF segítséggel próbálnak segíteni. A proletárok az újabb megszorító intézkedések ellen természetesen harcolnak. Március 31-én több nagy városban több százezres tüntetések, összecsapásokkal. Fõleg a bérek megadóztatása ellen és az egyenlõ közteherviselést követelve (ez persze csak a szakszervezetek követelése lehet).

Április 5. Konya városában voltak összecsapások.

Április 11. 5OOOO proletár a parlamentet akarta megrohanni, újabb összecsapások. És persze a harcok mindennaposak de sajnos több konkrétumot nem árul el a média. Csak egy kis "mellék" hír még 1O-kei info. Emlékezhetünk rá, hogy tavaly év végén az egész országban börtönlázadás volt, és többen éhségsztrájkba kezdtek. A napokban halt meg 165 nap után két politikai fogoly, és még 25O-en sztrájkolnak.

2-ka, Nepálban egy maoista gerilla szervezet támadott meg két rendõrõrsöt, és megöltek 35 rendõrt. Így harcolnak az alkotmányos monarchia ellen. Az újságok szerint a szervezet nagyon hasonlít a Fényes Ösvényekhez.

4-ke Hollandiában több napos vasutassztrájk kezdete.

5-ke Bukarestben a pilótajáték kárvallottjai tüntettek. Ugyancsak ebben a cikkben írják, hogy Bukarest csatornarendszerében a hajléktalan proletárok tömegei élnek egyfajta tulajdonnélküli közösségi életet. Ezek a kommunalakók egyrészt bérmunkát végeznek a felszínen, de inkább koldulásból és lopásból élnek. És bár nem élnek luxus körülmények között, sõt, de kifejezetten hangsúlyozzák, hogy így is sokkal jobban megvannak, mintha u.n. normális körülmények között élnének.

8-ka Peru elnökválasztás. Az indián származású Toledo lett az elnök. Ez mondjuk nem érdekel minket. A választások alatt zavargások voltak, a Fényes Ösvények nevû bolsevik gerilla szervezet támadott meg egy õrállomást, és a Tupak Amaru nevû ugyancsak balos szervezet próbálkozott bombamerénylettel.

1O-ke egy olaszországi baloldali terrorista csoport robbantotta fel Rómában a Külügyi Intézet kapuját. Ekképp tiltakozva a globalizáció ellen.

12-kei hír. USA-ban Cincinnatiban a média szerint gettó lázadás tõrt ki, miután a rendõrök lelõttek egy 19 éves fekete fiút. Állítólag mostanában nem ez volt az egyetlen eset (tavaly novemberben 4 feketét öltek meg). A proletárok fõleg fosztogattak, de rendõrõrsöket is megtámadtak . Hogy mennyire nem pusztán a feketék lázadoztak arról a saját szemünkkel is meggyõzõdhettünk, a híradókban egyértelmûen lehetett látni, hogy mindenféle színû proletár harcolt.

13-kai hír. Párizsban a Danone munkásai tüntettek a leépítések miatt. A Danone számos gyárát leakarja építeni, így a gyõri gyárat is, ahol ugyancsak készülnek egy tüntetésre.

13-ka A pakisztáni Karacsiban voltak zavargások, ahol 238 proletárt letartóztattak. Közben több intézmény elõtt robbantások voltak A zavargások közvetlen okáról nem tudunk.

15-kei hír. Két brazil börtönben is fellázadtak a rabok a körülmények ellen. Sao Paulo egyik börtönébõl a lázadás során 123-an megszöktek. Cuiaba városában a rabok 15O tússzal barikádozták el magukat, és 4 napi tartották magukat. A lázadás alatt a rabok lemészárolták "vezetõiket" mivel azok csak addig akartak lázadni, amíg felhívásukat közzé nem teszik.

15-én Kolumbiában az ELN-Nemzeti Felszabadító Hadsereg, bolsevik gerilla szervezet elrabolta az ccidental Petroleum olajvállalat 92 alkalmazottját. A gerillák rendõröknek öltöztek.

17-kén Athénban egy anarchista szervezet, a Forradalmi Erõszak Egységei a thaiföldi nagykövetség elõtt felrobbantott 2 kocsit.

17-kei hír Törökországban hivatalos tilalom ellenére több városban is tüntettek a proletárok a kormány leváltását és több munkahelyet követeltek.

17-kei hír Kolumbiában a FARC megtámadta Taraza falvát 3O halott.

2O-án figyelmeztetõ sztrájkot tartottak az újvidéki (Jugoszlávia) RTS állami TV mûszaki alkalmazottai. Béremelést követeltek. A végrehajtásra 26-ig adtak haladékot.

21-én egy Algír börtönben az õrök megöltek egy berber fiút. Ezt a tettet számítják a berber lázadás kiindulópontjának. És bár a média szeretné úgy beállítani az eseményeket mint egy kisebbség jogaiért való harcot (berber nyelv használata), de valójában egyértelmû, hogy a hátérben szociális okok állnak, amelyek a kapitalizmus mûködésébõl következnek: munkanélküliség, lakáshiány és fõleg a karhatalom brutalitása. 21-ke óta nincs olyan nap, hogy valamelyik városban ne lennének tüntetések, sztrájkok, de leginkább a Kabíl területeteken (Tizi Ouzou, Annaba, Bedzsja). A harcok során épületeket, gyárakat gyújtanak fel, üzleteket fosztanak ki, a rendõrséggel való összecsapások során mintegy 8O halott volt. A legnagyobb megmozdulás június 16-án Algírban volt , ahol mintegy 1 millióan tüntetek majd kezdtek el gyújtogatni, fosztogatni. Az összecsapás 6 halottat produkált, a rendõrség még a kórházakba is utána ment a tüntetõknek és lõtt rájuk. Nem szabad elfelejtenünk nekünk még durvábban kell bánunk a hatalommal!! Természetese már itt is történtek kezdeményezések a befogásra, hogy a harcot békés tiltakozássá változtassák. A különbözõ berber szervezetek és az ellenzéki pártok jelszavakat próbálnak gyártani, amelyek az elnök (Boutefilka) és a katonai rezsim és annak csendõrsége ellen lépnek fel, szabadságot a berber nyelvnek és más demokratikus követelések. A lázadások leverésére az elnök is illúziókkal próbálkozik, leváltat pár minisztert, felülvizsgálja a börtönbeli gyilkosságot. De a proletárok már ezeken rég túl vannak és más jelszók alatt lázadnak: Elég az elnyomásból", Katonák, gyilkosok !, Nincs megbocsátás! stb. De már a forradalmi hullám enyhülésére is felkészültek és számos gerilla csapatot szerveztek, amelyek a hegyekben szervezõdnek a harcra. Hát várjuk a fejleményeket, és proletárszolidaritás alapján mi is harcolunk.

21-ke A Franciaországi Calais városában 15OOO tüntettek a Francia Kommunista Párt szervezésében, a tüntetésen több trockista szervezet is részt vett (Munkásharc-LO, Forradalmi Kommunista Liga-LCR és a lambertisták. A hírek nem szólnak arról, hogy megzavarták volna a békés ellenforradalmi demot.

21-22-ke Quebec "jóakarat és szabadkereskedelem" találkozója. Újabb gazdasági találkozó az amerikai eknök vezetésével. Természetesen antiglobalizációs tüntetések kísérték, amelyet azért sikerült megzavarni némi törés-zúzással, 12 rendõr megsebesült.

24-én Brüsszelben 9OOO egészségügyi munkás tüntetet jobb munkahelyi körülményekért. Tojással és paradicsommal dobálták meg a szociális ügyek minisztériumát. Egyszer majd elõ kerülnek a fegyverek is.

26-kán leállt az állam mûködése Görögországban, mivel a proletárok általános sztrájkot tartottak, mivel a kormány nyugdíjreformot vezetett be, amely hihetetlen mértékben csökkentené a nyugdíjkorhatárt. A sztrájkot fõleg a szakszervezetek szervezték, és fogták be. A kormány visszakozott.

28-29-ke Zavargások alakultak ki Bosznia Hercegovina horvátok lakta területein (fõleg Mostar). A lázadás elsõsorban az SFOR az ENSZ béke-hadserege ellen kezdõdõdött el. Az állítólagos ok, hogy Petritsch a nagyhatalmak boszniai fõképviselõje nemzetközi ellenõrzés alá helyezte a Hercegovacka Banka összes fiókját, s elrendelte az iratok átvizsgálását. Állítólag ez a bank irányítja az elszakadni kívánó horvátok szervezeteinek pénzügyeit. De a valós ok inkább az, hogy mint azt az egész háború során láthattuk a nagyhatalmak profitérdekének megvédésérõl volna szó. Mint minden háború ennek is nem vallási, nemzeti okai hanem gazdasági okai voltak, és ez nem szûnik. Ez ellen volt számos proletár ellenállási kísérlet (forradalmi defetizmus), és lehet, hogy ez is az, csak a média nacionalista fellépésnek akarja beállítani.