Hargita megye műemlékei

Hargita megye műemlékei

Vissza a főoldalra 

 

 

 

Csíkszék műemlékei:

Csíkszereda műemlékei

 

A Dózsa György utcában, az Egykori vármegyeháza:

1886-ban épült ehlektikus stílusban, ma a polgármesteri hivatalnak ad helyet. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Törvényszék épülete:

1892-ben épült ehlektikus stílusban. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Az egykori Főtörvényszék épülete:

1786-ban épült, klasszicizáló stílusban. Ebbe az épületbe költözött Csíksomlyóról a megye vezetése. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Ortodox templom:

A vártér közelében épült fel, 1929-1935 között, neobizánci stílusban. 1994-től ortodox egyházkerületi székhely. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Dózsa György u. 1, 3, 5:

Szám alatti épületeket Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

A Petőfi Sándor utcában nevezetes házak:

1, 2, 3, 12, 19, 25, 29, 31, 33, 35, 36, 37, 39, amely házak Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) ezek képzőművészeti műemlékekként szerepelnek.

A Virág utcában: Római katolikus plébániatemplom:

Csíkszereda legrégebbi egyházi épülete, 1758-ban épült barokk stílusban. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Nemzeti bank:

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. 1930-ban épült.

Tanulók háza:

Szecessziós stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Csíksomlyó:

 

Csíksomlyói kegytemplom és zárda:

Várdotfalva és Csobotfalva határán épült fel. Erdély egyik legjelentősebb műemlékegyüttese.

Mária kegytemplom:

Erdély egyik leghíresebb műemléke. Románia egyik leghíresebb szentélyei, közé tartozik. 1804-1834 között épült, barokk stílusban. Az építkezés 22 évig tartott. 1876-ban fejezték be, 1876 augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. Ma a kegytemplom legnagyobb értéke a főoltáron látható, hársfából faragott kegyszobor: a Szűz Anya kisded Jézussal, aranyozott, festett XVI. Századi szobor a világon ismert szobrok közül a legmagasabb (227 cm.).

Szenvedő Jézus kápolna:

XV.-XVI században épült. Belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. 1750-1773 között épült gróf Hallerhői Haller Krisztina költségén. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja.

Szent Antal kápolna:

Kis Somlyó hegy déli oldalában láthatjuk. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. 1750-1773 között épült gróf Hallerhői Haller Krisztina költségén. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja.

Kalot ház:

A katolikus Legények Olvasó Társasága épülete, 1930-ban épült Kós Károly tervei alapján. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. Az épülete fedett 1997-ben folyosóval kötötték össze az újabban épült Jakab Antal Tanulmányi házzal.

Mikes kúria:

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Gyermekotthon épülete:

Az egykori római katolikus gimnázium főépülete. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. A XVIII. század végén, barokk stílusban, majd 1838-ig többször átépítették. Ebben az iskolában tanult az ágyúöntő Gábor Áron, a kökösi csata tragikus hőse.

 

Csíkcsobotfalva:

 

Csobotfalvi római katolikus plébániatemplom:

A pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás. Szent Péter és Pál tiszteletére volt szentelve és az egyházközség ma is Szent Péter egyháza néven ismeretes. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Csíktaploca:

 

Lázár kúria:

1829-ben épült, klasszicista stílusban. A volt községháza Lázár családé volt. Lázár Dénes adományozta a falunak, most kultúrház, északi oldala óvoda.

 

Csíkzsögöd:

 

Zsögödi római katolikus plébániatemplom:

XV. században épült, gótikus stílusban majd a XVIII. századi barokk korszak átalakulását őrzi.

Mikó udvarház:

A XIX. Század elején épült, a gótikus templommal szemben, neoklasszikus-empire stílusban. Utolsó lakója Mikó Bálint, országgyűlési képviselő, Csíkmegye főispánja volt.

 

Csíkcsicsó:

 

Római katolikus templom:

1738-ban szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A búcsú június 3-án van. Oltára 1800-ban készült. A paplakot Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Madéfalva:

 

A Siculicidium emlékmű:

Az emlékmű az 1764 január 7-i császári katonaság által védtelenül lekaszabolt Csík és Háromszék 200 székely vértanúnak állít emléket.

 

Csíkrákos:

 

Római katolikus vártemplom:

Göröcsfalva határában épült. Csíkszék egyik legrégebbi, Árpád kori eredetű műemléke. A köd hegy déli lábánál látható. Védművekkel ellátott banderiális templom.

Cserei kúria:

1667-1674 között épült nemesi ház volt. Ebben a házban született 1668 október 31-én Cserei Mihály jeles történész és emlékíró.

Bogáthegyi kápolna:

Az Olt jobb partja fölé magasodó 787 m. magas dombon a régészeti kutatások bronzkori, Lateve-kori és középkori település nyomai tárták föl.

 

Csíkdánfalva:

 

Római katolikus templom:

A templom neogótikus stílusban épült, 1935 december 8-án szentelték fel.

 

Csíkszentdomokos:

 

Római katolikus templom:

A templom 1795-ben épült a Sándor birtokon, Szent Domokos tiszteletére A templom külső falán a falu nagy szülöttének Márton Áron erdélyi boldog emlékű püspöknek arcmását ábrázoló kovácsolt reliefje látható. Márton Áron püspök emléktábláját 1950 szeptember 29-én leplezték le a szülőháza helyén álló épületen.

 

Csíkpálfalva-Csíkdelne:

 

Római katolikus Szent János kápolna:

Egész Székelyföld egyik legértékesebb egyházi műemléke. Csíkszereda központjától alig 8 km.-re található 1500 között épült, késő gótikus stílusban. A templom hossza 30 m.

 

Borzsova-Csíkszentmiklós:

 

Római katolikus templom:

A XV. Században épülhetett. Ma a templom egészen barokk stílusban jelentkezik. Ez a barokk rokokó átalakítás 1777-1784 között történt.

Plébánia épülete:

Rákos utcában 70 szám alatt lévő bennvalón van Gergely Imre faháza.

 

Göröcsfalva-Csíkvacsárcsi:

 

Sándor kúria:

Maradványait (XVI. század) szintén a faluból említik. A kúria romjai a műemlékek Hargita megyei hivatalos jegyzékében régészeti rezervátumként szerepel.

 

Csíkszentmihály:

 

Római katolikus plébánia:

Jelenlegi formájában 1448-tól látható, 1552-ben javításra szorult.

 

Csíkkarcfalva:

 

Római katolikus vártemplom:

Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma. Védőszentje Nagyboldogasszony. A XV. században gótikus stílusban épült 8m. magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró vagy vívófolyosó. A kaputorony és a várfalak építése a XV.-XVI. századra tehető. A templom körül több régi sírkő látható. A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek.

 

Csíkjenőfalva:

 

A faluban néhány régi ház és gazdasági épület tekinthető meg. Az 1874-ből való parasztházat Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Csíkszenttamás:

 

Csonkatorony:

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. Csíkszenttamás érdekes építészeti emléke, 11 m. magas Csonkatorony, a falu középkori templomának maradványa. A faluban figyelemre érdemes még a Sándor-ház, Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Csíkszentkirály:

 

Római katolikus templom:

Több kor stílusjegyeit őrzi. A XV. század második felében épült.

Temető kápolna vagy Úr kápolna:

Barokk stílusban épült.

 

Csíkszentmárton:

 

Római katolikus templom:

1802-1817 között barokk stílusban épült templomot lőréses kőkerítés övezi. A templomban lévő Mária szobor 1525-ből való.

Vásárhely nevű helyen, látható Kis kápolna XVIII. századi barokk építkezés.

 

Csíkkozmás:

 

Római katolikus plébániatemplom:

XVII. században, 1653-1670 között épült. A templomot lőréses támfal övezi.

Papilak és Szőcs Lajos faház:

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván. A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) képzőművészeti műemlékként tartja nyilván.

 

Tusnád:

 

Régi útmenti kőkereszt:

1651-ből való, Boldizsár István kozmási plébános állította. 1743-ból a faluból délre, a műút mellett, az akkori járvány emlékére állíttatta Beteg Ferenc vámigazgató.

A 139. számú ház:

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Csíkszentlélek:

 

Római katolikus templom:

Gótikus templom, amely a XV. században épülhetett.

 

Csíkmindszent:

 

Római katolikus templom:

Középkori templom, XIII. századi.

 

Csíkszentimre:

 

Római katolikus templom:
1776-ban épült. Egy régi templom gótikus elemei beépültek az új többnyire barokk templomba.

Szent Margit kápolna:

Építkezési ideje ismeretlen, Köpeczi István XV. századinak vélte.

Henter kúria:

Barokk reneszánsz épület. Henter bárók építették. Napjainkban barokk zsindelyes tetőszerkezettel látható.

 

Csíkszentsimon:

 

Endes Miklós kúria: XIX. században épült.

Darvas Ferenc faháza: XV. században épült.

 

Csatószeg:

 

Római katolikus templom:

Késő gótikus épület. Temetőjét és egyik kőoszlopát Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Csíkszentgyörgy:

 

Római katolikus plébániatemplom:

Alcsík egyik legszebb és méreteiben is legnagyobb és egyik legrégebbi gótikus temploma.

Nevezetes épületek:

-68. szám alatti paraszti gazdaság

-Vitos János háza: 1683-1801

-Albert József háza: XIX. században

-Czitco Regina kapuja: 1812-ben készült

-Gáll Endre kapuja: 1824-ből

-Gáll József háza: 1822-ből

 

Csíkmenaság:

 

Római katolikus templom:

Az erődtemplom románkori alapokra épült a XV. században késő gótikus stílusban. A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke.

Adorján ház:

A lófő székely udvarháza a népi építkezés szép tárgyi emléke.

Szervátiusz Jenő szobra:

Az első világháború hőseinek emlékét idézi.

 

Potyond:

 

A falu északi részén a XIX. században épült római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Lázárfalva:

 

Római katolikus templom:

1883-ban épült, 75 család adakozásából.

Görög katolikus templom:

1742-ben épült.

 

Kászon vidéke:

 

Nyergestetői emlékmű:

Kétszáz honvéd 1849. Augusztus 1-jén élet-halál harcot vívott az orosz és az osztrák csapatok ellen. Évente kétszer tartanak koszorúzási ünnepségeket: március 15-én és augusztus 1-jén.

 

Kászonaltíz:

 

Római katolikus templom

Tamás Ágnes faháza: a XIX. században épült

Borbáth András fakapuja: 1886-ban készült

 

Kászonimpér:

 

Balassi kúria:

Balassi József csíkszéki királybíró (1842-1848) háza, későbarokk stílusban épült udvarház. Ma múzeum működik benne. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

 

Vasláb:

 

Első templomuk fából épült 1714-ben, Sava moldvai püspök avatta fel. Az új templom már kőből épült fel 1864-ben. A faharang láb 1880-ban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Vízfűrész:

A Heveder patak völgyében látható, a központtól 3 km-re. A XIX. század végéről való ipartörténeti műemlék.

 

Tekerőpatak:

 

Római katolikus templom:

1734-ből épült és többnyire népi barokk jegyeket hordoz.

 

Gyegyószentmiklós:

 

Nevezetes épületek a Szabadság téren:

1-11, 13, 15, 17-19, 22, 23, 16, 30 szám alatti házak Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

Római katolikus templom:

1753-1757 között épült a régi gót templom helyén, melyet 1629-ben bővítettek ki. A mai templom barokk jegyeit hordozva. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke.

A Márton Áron utca:

10, 12, 14 házszámok alatti barokk épületek az örmény családok gazdagságát és szépérzékét igazolják.

Kopacz ház:

A Kopacz család építette az 1800-as évek elején, barokk stílusjegyeit hordozva.

Bocsánczy ház:

1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve.

Kövér család háza:

Az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedelemmel foglalkoztak, a kapun címerük is volt.

Czárán ház:

A XVII.-XVIII. században épült. A fenti négy épület Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületnek tartja nyilván.

A Rákóczi Ferenc utcában:

A Tarisznyás Márton Múzeum épülete 1770-1778 között épült, barokk stílusban.

Salamon Ernő líceum épülete:

1913-1915 között épült.

Ortodox templom:

1929-1937 között épült.

Görög katolikus templom:

Az örmény templom közelében, a Gyilkostó sugárút jobboldalán áll.

Alszegi csengettyű:

A Békény utca nyugati szegletében látható fedett harangtorony. A XIX. században építették újjá, előtte zsindelyezett feszület áll.

Vízmalom:

1868-ban épült, tulajdonosa Timka Péter.

A felszegi csengettyű, harangláb:

Várhegy előtt látható az 1950-es években faragták újra.

 

Szárhegy:

 

Gyergyószárhegy négy más-más korból származó műemléket mondhat magáénak. Valamennyi egyedi és egyedi érték, sajátos szinte legkeletibb építményei a korabeli nyugat európai stílusirányzatokban. Érdekes látványt nyújt a művésztelep szoborparkja is.

Római katolikus plébániatemplom és erődítménye:

A román kor és a késő gótika egyik szép emléke. 1235 körül épült.

Szent Antal kápolna:

XV. századból való egykori gyergyói zarándokhely, a késő gótika jegyei hordozza.

Ferencrendi kolostor és templom:

1669 és 1752 között épült. Barokk stílusú templom.

Lázár család ősi kastélya:

Lázár kastély az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása.

A háborús hősök emlékoszlopa:

A központban látható. A II világháborúban elesett 70 szárhegyi hős emlékére állították.

Az 1596-os "véres farsang" emlékoszlop a falu központjában áll. A gyergyói megtorlás során 500 közszékelyt végeztek ki.

 

Ditró:

 

Római katolikus templom:

Építési ideje 1746-1757

 

Galócás:

 

Ortodox templom:

1791-ben épült és Maroshévízről szállították mai helyére 1903-ban.

 

Maroshévíz:

 

Sf. Ilie ortodox templom

Mogláni fatemplom:

A város legrégibb építészeti műemléke.

Ortodox templom:

1867-ben épült fatemplom.

 

Gyergyóújfalú:

 

Katorzsai emlékoszlop:

Az emlékművet Bajkó Péter százados, teológiát végzett falusi bíró állítatta.

Vízimalom:

1875-ben épült

Római katolikus templom:

Románstílus jegyeit őrzi. A XV. században a templomot gótikus stílusban átépítették. 1766-1776 között a templomot barokk stílusban átalakították.

 Szerző:

Szabó Erzsébet

1