A Turandot karmestere: Oberfrank Péter zeneigazgató

Bár májusban, Gregor József jubileumi Don Pasquale-előadásán már hallhattuk dirigálni, igazából a Turandot október 16-i felújításán mutatkozik be karmesterként a Szegedi Nemzeti Színház új zeneigazgatója. Oberfrank Pétert nemcsak Puccini hattyúdaláról, hanem az egész évadról is kérdeztük.

– Mit láthat a szegedi operakedvelő közönség ebben a szezonban?

– A nagyszínházban október 16-án kezdjük az operaévadot Puccini Turandotjának felújításával. Ez a nagysikerű produkció volt 1995-ben Kovalik Balázs első operarendezése. Őt ugyan nem köti munkaviszony a Szegedi Nemzeti Színházhoz, jelenléte mégis meghatározó lesz a szegedi operatagozat életében. Október 12-én egy másik produkcióját már felújítottuk: a Sevilla, se borbély címmel bemutatott Rossini operát a Kamaraszínházban játszottuk. Ezt a darabot október 15-én, pénteken – a vidéki operatársulatok közül egyedül – előadjuk Budapesten is, a vidéki színházak találkozóján a Thália Színházban. Megyeri László, a Thália igazgatója még a tavasszal megkeresett bennünket, hogy szeretné, ha elvinnénk, mert már sok jót hallott erről az előadásról. A szegedi operaegyüttes számára nagyszerű lehetőség ez a pesti bemutatkozásra: Molnár László dirigálja a színház zenekarát, a főbb szerepeket Szonda Éva, Vajda Júlia, Timothy Bentch, Vághelyi Gábor, Szakály Péter és Lőrincz Zoltán éneklik.

– Most épp a Hunyadi László próbája előtt beszélgetünk, aminek majd csak novemberben lesz a premierje...

– Gyimesi Kálmán azt mondja, harmincnyolc éve, amióta ő a szegedi társulat tagja, nem szerepelt ez az opera a színházunk repertoárján. Mindig csak a szabadtérin játszották. Azt gondoltam, a Bánk bán után a másik nemzeti operánkat is műsorra kell tűznünk. A Hunyadi László volt az első igazán jó sikerült Erkel-darab, a közönség ma is nagyon szereti. Közvetlenül karácsony előtt, december 23-án újítjuk fel A varázsfuvolát. Egyrészt azért, mert a szellemisége is az ünnephez köti, másrészt, mert mindkét szegedi zenekar külföldi turnét tervez erre az időszakra, és ezt az itthonmaradó kisebb apparátussal is ki tudjuk állítani. Koczka Ferenc és Hamar Zsolt dirigálja majd. Szeretnék olyan tehetséges, fiatal karmestereket megnyerni a társulat számára, akik a jövőben színesítenék a palettát. Hamar Zsolt már bebizonyította, hogy kiváló szimfonikus karmester, talán operából még nem rendelkezik túl sok tapasztalattal, hiszen eddig csak négy-öt darabot vezényelt az Operaházban. Megpróbálunk megfelelő számú próbát biztosítani neki, remélem, a továbbiakban is szívesen hívjuk majd. Az évad legnagyobb vállalkozása Puccini Triptichonjának február eleji bemutatója lesz, amit Kovalik Balázs rendez. Bartal Lászlóval ketten dirigáljuk. Ő az Operaház kiváló korrepetitora és karmestere, akit sikerült decembertől Szegedre szerződtetni. Azért nem korábban, mert addig lekötik a Fidelio és a Tannhäuser előadásai. A Triptichonra azért esett a választásunk, mert a szegedi közönség elsősorban az olasz zenét szereti, s ezt a három darabot nagyon régóta nem játszották Szegeden, így bővíthető vele Puccini-repertoárunk, ráadásul több énekesünk számára nagyszerű szereplehetőségeket kínál. Februárban Molnár László dirigálásával reprezentatív előadásban felújítjuk a Traviatát – igyekszünk a rendezésről és a zenei megfogalmazásról is leseperni a port. A tervek szerint az operatársulat is közreműködik a Szegedi Kortárs Balett március 12-i Sztravinszkij-estjén. Juronics Tamás és Myriam Naisy koreografálásában a Menyegzőt és az Orpheust mutatjuk be élő zenével, azaz zenekarral, énekkarral és szólistákkal. Húsvétkor újítjuk fel a nagyszínházban a Szerelmi bájitalt, amelyben Dulcamarát Gregor József énekli, a fiatalokat pedig a társulat legfiatalabbjai éneklik. Utolsó premierünk május 12-én egy ritkán játszott Verdi-mű, a Simon Boccanegra lesz, amit az elmúlt évad végén a debreceni színház mutatott be Kovalik Balázs rendezésében. A Nyugaton megszokott gyakorlatot követve csak a díszletet és a jelmezeket kapjuk Debrecentől, egyébként teljesen szegedi produkció lesz.

– Az első nagyszínházi operaprodukció a Turandot felújítása lesz. Milyen érzésekkel készül rá?

– A Turandot mindig nagy megmérettetés a karmesterek számára, hiszen hatalmas apparátust kell mozgásba hozni. Az Operaházban már találkoztam ezzel a produkcióval, Rico Saccani mellett másodkarmester voltam. Ez azt jelentette, hogy én tanítottam be a darabot, majd egy idő múlva átvettem tőle a dirigálást. Érdekes dolog, hogy most szinte hazajövök vele, hiszen eredetileg a szegedi színházban született meg. A jóval nagyobb Erkel Színházban sok kompromisszumot kellett kötnünk az adaptálás során. Emlékszem az 1995-ös szegedi premierre, ahol a közönséggel együtt én is lelkesen tapsoltam. Most Fekete Veronika, Szilfai Márta, Molnár András és Bándi János éneklik a két főszerepet. Sajnos társulatunk nagy erőssége, Farkasréti Mária átmenetileg betegséggel küzd, ezért most nem tudja énekelni a címszerepet.

Hollósi Zsolt

Ez a cikk 1999. október 15. óta olvasható lapunkban.

 


1