1999.07.23 , Petőfi Csarnok

 

Mikor délelőtt 10-kor elindultunk Pest felé, még semmit sem tudtam, inkább csak sejtettem a rám váró nagy kalandból. Délután fél 2-re értünk a Csarnok elé, aminek környékén több méteres sorokban kígyózott a rengeteg rajongó. Nagy számban akadtak külföldiek közöttük, (mellettünk egy nagyobbacska lengyel csoport várta a kapunyitást), de az emberek nagy többsége kis hazánkból zarándokolt ide. Olyan is volt, aki már 3. (!) napja várt arra, hogy láthassa kedvenceit. Mivel még tengernyi időnk volt a koncert kezdetéig, elhatároztuk, kicsit körülnézünk. Séta közben figyel- mesek lettünk kisebb zajokra, tőlünk nem is olyan messze. Először azt hittem, hogy a zenekar próbál, de mint kiderült, tévedtem. Néhány rajongó a hangulatkeltés érdekében magával hozta gitárját, és belekezdett a "First Time" első taktusaiba, természetesen énekkel kisérve. Úgy látszik azonban, hogy mások jobban szeretik, mikor Patricia énekli ezt a gyönyörű dalt, mert nem követték az amatőr muzsikusok példáját. Később a zenésznek felcsapó lányok ismét próbálkoztak, ezúttal a család világsikert hozó slágerét játszották fáradhatatlanul.  Kettő óra tájban a főbejárat elé mentünk, mert nagy mozgolódást láttunk arrafelé, s ebből arra következtettünk, hogy Kellyék itt osonnak majd az épületbe. Sejtesünk be is igazolódott, mert a legtöbb rajongót elküldték a másik bejárathoz, s hamarosan a környéket is lezárták. Kicsit azonban hamar, mert a kedvencek csak 2 órával később érkeztek meg. Azonnal testőrök és rajongók hada lépte el a busz környékét. Angelo szorgalmasan integetett a járműből, a többieket nem engedte látni a koromfekete ablaküveg. Közben szorgalmasan kattogtak a fényképezőgépek, bár csak a buszt láthatta mindenki. Én kicsit szerencsésebb voltam, mert elől álltam, s így láthattam Johnnyt, amint ki akar szállni a buszból, visszafordul valamiért, kicsit a buszban marad, újra kilép, s eltünik az épületben. Maite-t is láthattam egy pillanatra, mikor csavarókkal a fején leszállt.  Mikor már minden Kelly az épületben volt, azt hittem, itt véget is ér a szerencsém, mert ilyen közelről még sosem láttam a családot ...

A java azonban még hátra volt! Úgy fél órával a kapuk kinyitása előtt - közben már megérkezett barátnőm, Anikó is - éppen arra vártunk, hogy minket, mozgássérülteket még a tömeg előtt beengedjenek, mikor egyszer csak egy alkalmazott kiséretében megjelent JOEY!!!!!!!! Először szólni sem tudtam a döbbenettől, aztán sírtam. Ekkor odalépett hozzá újdonsült ismerősöm, Erzsi, s egy ismert magyar fanclub nevében átadott neki, több más ajándék kiséretében, egy "aranykupát". Anikó tolmácsolásában Joey azt is megértette, azt szeretnénk, ha a színpadon, show közben is megmutatnák, mit kaptak a magyaroktól. :) Joey, erre azt felelte, elmondja Paddynek, s mivel ő a főnök, majd eldönti, hogy lehet-e, vagy sem. (Sajnos, mint utóbb kiderült, Paddy úgy döntött, nem mutatják meg a nagyközönségnek a becses ajándékot.) :( Mielőtt elment volna, még odamentem hozzá, s átöleltem egy fotó erejéig (legnagyobb örömömre ő is ezt tette velem). Az autogrammkérés ezúttal sajnos elmaradt, ugyanis senkinél nem volt toll. :( Miután Joey az ajándékokkal együtt visszavonult a buszba, mi az épület felé vettük az irányt, hogy elfoglalhassuk a számunkra kijelölt helyet -- ahonnan csodával határos módon remek kilátás nyílt --, hogy mi is biztonságban élvezhessük a koncertet. (Ezúton is köszönjük a szervezőknek a segítséget!)

Kis késéssel, háromnegyed nyolc tájékán végre színpadra lépett a család. Kicsit csalódtunk, mert ezúttal Jimmy mellett Kathy és Patricia sem jött el. Mégsem ért teljesen váratlanul, mert a turné előző koncertjeit figyelemmel kísérve, számítottunk is erre. Emiatt kevesebb volt a lassú dal, s több a "bulizós" nóta, s a játszott dalok is egy kicsit átalakított formában lettek tálalva, -- mind zeneileg, mind a dalok szövegét tekintve.  Az első nóta az "I Feel Love" volt, melyben kedvünkre csodálhattuk Paddy skótszoknyája és fantasztikus hangja mellett Maite fekete nadrágját a virágmintás felsővel, hogy Joey gitárszólójáról ne is beszéljünk. Persze Angeloról se feledkezzünk meg, aki az egész koncert alatt óriási hatást gyakorolt a közönség hölgy tagjaira, s a dobokat is szenzációsan verte. Mivel leginkább hátul volt, így csak fehér ingjét láthattam belőle.  A show a "You Got Me Rockin"-nal folytatódott, majd következett Paddy és Barby duettje, a "Hooks". Barby a szólószámait kivéve nem nagyon jött előre bolondozni a közönséggel, inkább hátul maradt a conga és szinti közelében, hogy megadja a zenei aláfestést a daloknak. (Paddy is elég sokat volt a szintetizátor mögött). Ezután Maite robbant be a színpadra "Roses of Red"-del, amit bátyja jelentett be előzetesen. Azt hiszem, aki látta már Maitet akár csak egyszer is élőben énekelni, az egyet ért velem: ez a lány nagyon is rászolgált a "Powergirl" becenévre! :) A "Powergirl" után a "Powerduó" következett, az "I'll swim, I'll swim"-mel, a közönség legnagyobb örömére. Ez volt a koncert egyik legjobb dala. A duó helyét Joey wette át, hogy kicsit keményebb rockkal bombázza közönséget. A sportos fiú népszerűségét igazolja, hogy a rajongók (köztük még szüleim is!) egyöntetű "Joey! Joey! Joey!" kiáltásokkal köszöntötték. Megállás nélkül énekelte 2 dalát, az "Another World"-öt és a "Why, Why, Why"-t. Ekkor ismét Barby állt a színpad szélére, s elénekelte első slágerét, a "Break Free"-t. (Lila szoknyát viselt, sötét felsőrésszel). Barbyt az itt megjelent legidősebb Kelly, Johnny váltotta fel, hogy megörvendeztessen minket a "Piros cipőkkel" (Red Shoes). A rajongók népes tábora őt is óriási ovációval fogadta. A hangszeres szólót most Joey gitárjátéka adta. Johnny egyébként ugyanazt a szerelést viselte, amit egy hónappal korábban Szlovéniában.  A gyönyörű ballada után lélekben kicsit nyugatabbra utazhattunk, "haza", Irországba, mert következett néhány tradicionális nóta, így a "Wearing Of The Green", amit ezúttal Paddy énekelt Kathy helyett, ráadásnak pedig ismét Joey gitárjának hangjait hallottuk. Ezt követte a Barby által Papa Dannek komponált dal, a "Papa Cool". Maite ekkor ismét berobbant a színpadra - ezúttal bordó felsőben -, hogy tovább fűtse a hangulatot Paddy segítségével. A hangulatteremtésbe aztán Paddy annyira belefeledkezett, hogy még a szövegét is elfelejtette, ugyanúgy, mint közel másfél éve a BS-ben. Mint akkor, most is mindenkit nevetésre és tapsra késztetett. Angelo közben "megunhatta" a dobolást, mert előre jött, s belekezdett az "I Will Be Your Bride"-ba, ami sok lánynak (köztünk nekem is) könnyet csalt a szemébe. Mint minden Kelly-ballada, ez is gyönyörű volt. Ezután kicsit rock 'n' roll-osabb vizekre eveztünk, mert következett a "Dance To The Rock 'n' Roll" Paddy és Maite duettjével, amibe a közönség is be-bekapcsolódott, csak úgy, mint jónéhány előző dalba. Miután "táncoltunk a rock 'n' roll-ra", következett a koncert első feldolgozás dala, a "Proud Mary", amit ezúttal Maite strófája is gazdagított.  Majd következett a Tom története, a "Rock 'n' Roll Stole My Soul", amit a tömeg az csapattal együtt énekelt, tovább forrósítva a hangulatot. Pihenésképpen a soron- következő szám előtt Maite így szólt hozzánk: "Most következzen egy olyan dal, ami fontos részét képezi életemnek, amit Édesapámnak és Édesanyámnak írtam, de különösen azoknak a gyerekeknek, akik szülők nélkül kénytelenek felnőni, például a koszovói árvák! Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen szerető családba születtem! Következzen most az 'Every Baby'." Mondanom se kell, Maite óriási tapsot kapott. Őt Joey váltotta fel --hogy maradjunk a szülőknek írt daloknál -- ezúttal a "Halleluja"-val. A közönség ezúttal is bekapcsolódott - most "a capella". Ezután ismét Barby következett a "Baby Smile"-lal. A dal alatt végre Adam is megmutatta magát, s egy kis fenékrázással örvendeztette meg a közönséget, melynek óriási sikítás volt az eredménye. A dal végén Barby megköszönte az eddigieket: "Thank you! Thank you very much Hungary!" Nővérét leváltva Paddy jött előre, hogy elénekelje egyik legjobb dalát, a "Fell In Love With An Alien"-t, amit ezúttal Maite hangja tett különlegessé.  Ekkor ismét Johnny lépett a közönség elé, álmodozásra késztetve rajongóit az "I Really Love You" című dallal. A közönség ezúttal is óriási hangzavarral jutalmazta. Johnnyra, úgy látszik, hatott a biztatás, mert újabb spanyol dalt adott elő, ezúttal Maiteval közösen, a "When The Boys Come Into Town"-t, amiből a közönség is jócskán kivette a részét. Maite behozott a színpadra egy óriási legyezőt, azzal hűsítve magát a temperamentumos dal alatt. A spanyol részleget a "Peces" zárta, melyből az összes jelenlévő testvér és Adam is énekelt egy-egy részt. Adamnek kellemesen mély hangja van, talán leginkább Angeloéhoz hasonlítható. Ezt követően Paddy bekonferálta a UNICEF támogatásával létrehozott dalt, a "Children Of Kosovot", amiben Kathy részét most Maite vette át. Ezután Angelo vette át a főszerepet, mert Maite, és később a rajongók "Angelo! Angelo! Angelo!" kiáltásainak engedelmeskedve fergeteges dobszólót mutatott be. A végén aztán még ütőitől is megvált, bedobta őket a tömegbe. :) Míg a rajongók a "kicsire" figyeltek, a többiek szép csendben visszavonultak. A néhány perces pihenő után Joey újult erővel vetette be magát a "Wolf"-fal, az egyik legrockosabb Kelly-nótával, amit folyamatos sikítás kisért a rajongók részéről. A rocker ezután kicsit megszelidült, s elénekelte balladáját, az "Angels Flying"-ot, ezúttal is kissé eltérően az eredetitől, néhol Maite kiséretében. A koncert betetetőzéseként Paddy foglalkozott egy kicsit a közönséggel. Először megszámolt minket --fiúkat és lányokat külön-külön -- s mivel az erősebb nem képviselői lényegesen kevesebben voltak, Maite csipkelődését is el kellett viselnie, amit a közönség jókedvűen díjazott. Mikor a két testvér kibolondozta magát, Paddy először meccshangulatot varázsolt, majd elénekeltette velünk a "Good Neighboor" egy részletét, csupán Angelo dobjának kiséretével. Ezután következett egy kis "Irish folkmusik" a "Hey Diddle Diddle" tolmácsolásában. A "Powergirl" annyira jól érezte magát, hogy egy fiút fel is hívott a színpadra! :) Táncoltak néhány lépést, majd a fiú megmutatta milyen is az énekhangja!  A koncert utolsó részét a "Let My People Go"-val nyitották, melyben Angelo, megmutatva régi énjét, ismét a közönség elé ugrott - és ezúttal kibontott hajjal, bőrkabátban énekelt egy részletet. Ezután már szinte megállás nélkül jöttek a  jobbnál jobb dalok: a "One More Freakin' Dollar", melyben a "Powertrio" kápráztatta el a közönséget. Paddy még négy cigánykereket is hányt, ami nem kis teljesítmény tőle így, skótszoknyában! :-) Jó dolguk lehetett azoknak, akik az első sorban álltak! :) Kellyék egyik legjobb dala hirtelen csapott át a "We Will Rock You" című Queen feldolgozásba, aminél ismét megmutathattuk mire is vagyunk képesek, ha énekelni kell.  A fergeteges koncert záróakkorjaként az "I Can't Help Myself" Paddy--Angelo álomduettje következett, legutolsóként pedig a "We Are The World" szólt. Mindkét dalból jócskán kivettük a részünket. 

Azt hiszem, mindazok a rajongók, akik voltak olyan szerencsések, hogy ezen a koncerten résztvehettek, egy újabb életreszóló élménnyel lettek gazdagabbak!  

* * *

Köszönet Gabynak, aki lejegyezte számunkra e fantasztikus koncert eseményeit!     

Joey és Gaby  

Kérlek, ezt a képet ne másold le, és NE közöld más honlapokon!!!

This photo belongs to Gaby, so please DON'T copy it!!! It's NOT allowed to use it anywhere else! 

* * *  

Vissza