Szept. 8 
       Népszavazás Egerben a város függetlenségérõl. A magyar kormány elõzetesen hivatalos közleményben alkotmányellenesnek nyilvánította a szavazást és bejelentette, hogy az eredményt nem fogja elfogadni. A magyar kisebbség tagjai, politikai pártjuk, az Egri Magyarok Demokratikus Közössége (EMDK) felhívására bojkottálták a szavazást. (Az 1998-as népszámlálás szerint a városban 55 százalék egri, 30 százalék magyar és 15 százalék cigány él)

Szept. 9
     Meglepõ gyorsasággal nyilvánosságra hozták a választási eredményeket. Eszerint a választásra jogosultak 69 százaléka vett részt a szavazáson. A szavazók 96.7 százaléka a függetlenség mellett voksolt. A belvárost elözönlötte az ünneplõ tömeg. Este nyolc órakor Simon István polgármester kikiáltotta az Egri Köztársaságot. "Ezennel õsi városunk lakóinak akaratából kikiáltom új államunkat, a független, demokratikus és szabad Egri Köztársaságot!" - mondta elcsukló hangon a város központi terén összegyûlt több tízezer egri örömujjongása közepette. A tömeg közfelkiáltással megválasztotta Simont az Egri Köztársaság elnökévé.

Szept. 10
     A hajnali órákban bomba robbant a Kazamata diszkóban, az államalkotó egri népcsoport vallási központjában. Nyolc ember meghalt, harmincan megsebesültek. Valkay Emil egri belügyminiszter szerint a magyarok felelõsek a merényletért, akik valószínûleg "az EMDK nevû terrorista szervezet ösztönzésére követték el ezt a felháborító bûncselekményt." Észak-Korea, Csecsenföld és a Kelet-Szibéria Királyság elismeri Eger Köztársaságot.

Szept. 11
     Az EMDK nyilatkozatban határolta el magát a merénylettõl. A város központjában tüntetõ egriek az EMDK betiltását és a bûnösök felelõsségre vonását követelték. Simon István elnök határozott intézkedéseket ígért.

Szept. 12
     Csák György, az EMDK elnöke szerint hangulatkeltés folyik a párt és a helyi magyarság ellen.

Szept. 13
     Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevetséges pojácáknak nevezte az "Egri Köztársaság névvel hivalkodó tákolmány" vezetõit. Leszögezte, hogy Magyarország kész a legkeményebb intézkedésekre a helyi magyar kisebbség érdekeinek megvédésére. Simon István az egri nemzet nevében elégtételt követelt a " a nemzetközi diplomáciában példátlan hangvételû kijelentésekért" a magyar kormánytól.

Szept. 14
     Budapesten Sneider Tamás vezetésével megalakult az egri emigráns kormány. Horn Gyula magyar külügyminiszter nyilatkozatban közölte, hogy az emigráns kormányt ismerik el az egri nép egyedüli törvényes képviselõjének.

Szept. 15
     Az éjjeli órákban lövöldözés robbant ki a magyar-egri határon, Kerecsend közelében, az egri és a magyar határõrök között. Senki sem sérült meg. A magyar kormány tájékoztatása szerint az incidens oka, hogy az egri paramilitáris egységek néhány tagja tüzet nyitott egy csoport magyar menekültre, akik az éj leplét kihasználva szerettek volna átjutni magyar területre. Az egri kormány szerint a magyar kormány provokációjáról van szó.

Szept. 16
     Orbán magyar miniszterelnök szerint "Simon egri miniszterelnök egy mulatságosan idétlen figura, akit cirkuszban kellene mutogatni az úgynevezett egri kormánnyal együtt". Simon egri miniszterelnök válasznyilatkozatában kijelentette, hogy Orbán magyar miniszterelnök édesanyja prostituált. Mindennapossá vállnak a tüntetések Eger belvárosában. Ismeretlen tettesek súlyosan bántalmazták Csák Györgyöt, az EMDK vezetõjét. Az EMDK nyilatkozatában aggodalmának adott hangot az elharapódzó nacionalista indulatok miatt. Az ENSZ a magyar kormány kérésére Radovan Karadzic személyében különmegbízottat küldött ki az egri emberi jogi helyzet megvizsgálására.

Szept. 17
     Zobolyák Tamás, az Egri Véderõ helyettes parancsnoka halálos ítéletet mondott ki Csurka István magyarországi íróra, aki az "Ördögi tanulmányok" címmel a napokban megjelentetett regényében szõlõagyúaknak nevezte az egrieket. Zobolyák kinyilatkoztatása szerint Csurka a "Sátán leghûségesebb seggnyalója, az egri nemzet halálos ellensége és az ilyen nem méltó az életre". Simon miniszterelnök elhatárolta magát Zobolyák nyilatkozatától és a feszültség csillapítására kérte "Eger minden becsületes lakóját, nemzetiségre való tekintet nélkül". Zobolyák az egri televízió éjféli híradójában magyarbérencnek, az egri nemzetet eláruló elvtelen pragmatistának" nevezte Simon miniszterelnököt. Rámutatott arra az ez idáig titkolt tényre, hogy Simon miniszterelnök édesapja "szöröstalpú magyar" származású volt.

Szept. 18
     Simon egri miniszterelnök az egri televízió reggeli híradójában cáfolta Zobolyák vádjait és "a magyar kormány provokatõrének" nevezte õt. Nemzeti összefogásra szólított fel a magyar veszély ellen. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint az Egri Köztársaságban folyamatosan megsértik a magyarok, és kisebb mértékben a cigányok jogait. Nem biztosítják a magyar nyelvû oktatás lehetõségét, betiltják a magyar nyelvû könyveket, a magyarokat az Egri Véderõ félkatonai alakulat tagjai rendszeresen bántalmazzák az utcán. Az egri kormány elfogultsággal vádolta Radovan Karadzicot, a bizottság vezetõjét.

Szept. 19
     Magyarország gazdasági embargót léptet életbe az Egri Köztársaság ellen. Az Egri Köztársaság a Biztonsági Tanácshoz fordul, de az érdemben nem foglalkozik az üggyel, mondván, hogy az Magyarország belügye. A délutáni órákban hatalmas tömegtüntetésen adnak felháborodásuknak hangot az egriek.

Szept. 20
     Zavargások Eger Lajosváros nevû - fõleg magyarok lakta - lakótelepén. Öt ember életét vesztette, ötvenen megsebesültek, több tucat lakás és gépkocsi teljesen kiégett. A rendõrség teljesen tehetetlennek bizonyult a randalírozok megfékezésében. A magyar kormány az Egri Véderõ "fasiszta csoportosulást" vádolta a "magyarellenes pogromért". Az egri kormány alaptalan vádaskodásnak minõsítette a magyar kormány nyilatkozatát és a helyzet normalizálására szólította fel a lakosságot. A CNN által sugárzott beszámoló szerint a Lajosvárosban randalírozó fiatalok "Magyarok, takarodjatok haza" jelszót kiabálták és közülük számosan az Egri Véderõ egyenruháját viselték. Az éjszakai órákban a CNN helyi tudósítóját ismeretlen tettes géppisztolyával halálosan megsebesítette.

Szept. 21
     Orbán Viktor a magyar parlamentben rendkívül éles hangon ítélte el az elõzõ népi eseményeket. Közölte, hogy a magyar kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte. "A magyar hadsereg lábhoz tett fegyverrel várja a további fejleményeket" - jelentette ki. Egerben rövid lövöldözést követõen letartoztatták Zobolyák Tamást, az Egri Véderõ félkatonai szervezet vezetõjét. A lövöldözésben 17-en megsebesültek.

Szept. 22
     Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben elítélte, hogy az Egri Köztársaság területén a hatóságok hallgatólagos jóváhagyásával szélsõséges alakulatok atrocitásokat követtek el a magyar kisebbséggel szemben. Felszólította az egri kormányt, hogy tegyen meg mindent a helyi magyarok védelmében. A határozat nyugalomra inti a Magyar Köztársaságot, mondván, hogy a helyzet rendezése csak a nemzetközi jogi normák alapján lehetséges. Simon egri kormányfõ a magyar lobby mesterkedésének minõsítette a határozatot és pártatlan szakértõk kiküldését követelte. Kijelentette, hogy "Egerben teljes nyugalom van, a kormány ura a helyzetnek. Népünk testvéri egyetértésben építi az egri demokráciát. Ezen még bizonyos külföldi erõk aknamunkája sem képes változtatni." Rapy Tamás Botond, a betiltott Egri Véderõ nevû félkatonai szervezet helyettes vezetõje az egri televízió híradójának különkiadásában követelte a letartoztatott Zobolyák Tamás szabadon bocsátását és Simon István egri miniszterelnök menesztését. Továbbá kijelentette: "Nem tudok rendesen aludni, míg magyarszagot érzek a városban."

Szept. 23
     Tarnóczi Zoltán, az ellenzéki Egri Szabadság Párt (ESZP) vezetõje szerint "a kormány lepaktált a Zobolyák-féle fasisztákkal és magyarellenes hangulatot szít annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet a gazdasági problémákról." Tarnóczi elmondta, hogy az egyre inkább elszabaduló infláció veszélye fenyeget, növekszik a munkanélküliség, az ipari termelés csökken. "És mindez az Egri Hazafias Front (EHF - Simon elnök pártja) politikájának következménye" - tette hozzá. A kormányp&aaacute;rti képviselõk "Magyarbérenc!", "Hazaáruló!" közbekiáltásokkal félbeszakították a beszédét. Érsek Ildikó, az EHF frakcióvezetõje válaszában visszautasította az állításokat és kijelentette: "Nem tudom, hogy mit keresnek az ilyen nemzetárulók az egri parlamentben." Tiltakozásul az ESZP hét képviselõje kivonult a terembõl. (A választásokon az Egri Hazafias Front 150, az Egri Szabadság Párt 7, az Egri Front - az Egri Véderõ politikai szárnya - 30, az Egri Cigányok Egyesülete 10, az Borisszák Pártja 3 mandátumot szerzett. Az EHF a Borisszák Pártjával koalícióban kormányoz.)

Szept. 24
     Megtartották a Szüreti Napot, az Egri Köztársaság hivatalos ünnepét. Volt tûzijáték és ingyen bor. Szüret Szépének a több tízezer résztvevõ Simon Istvánnét választotta. Harminc embert a korházba szállítottak alkoholmérgezéssel.

Szept. 25
     A hatóságok letartoztatták az ESZP teljes vezetõségét. Seenger Pál, az Egri Köztársaság legfõbb ügyészének közlése szerint az ESZP Tarnóczi vezetésével államcsínyt szervezett a nép által szabadon választott törvényes kormány megdöntésére és a magyar hadsereg behívását tervezte. A belvárosban tüntetõ egriek a kormányt éltetik. Rapy Tamás a tévének nyilatkozva kijelentette: "Végre a hatalom is tesz valamit az egri nép érdekei védelmében."

Szept. 26
     A magyar hadsereg szárazföldi és légi blokádja az Egri Köztársaság körül. A feketepiacon egy amerikai dollár árfolyama 800 egri tallérra szökik.

Szept. 27
     Hídi Pál, az ESZP egyetlen szabadlábon maradt vezetõje Magyarországra disszidált. Mint mondotta, tettét a jelenlegi egri rezsim diktatorikus törekvései motíválták. Sürgette a történelmi magyar-egri kiegyezést, majd magyar menekültekkel találkozott, akiknek szabad visszatérést igért hazájukba. Éjszaka rövid csatározások a Sneider vezette emigráns kormány szabadcsapatai és az Egri Véderõ alakulatai között. A frissen felállított egri reguláris haderõ és a magyar kormány csapatai is bekapcsolódtak a lövöldözésbe. Nincs sebesült.

Szept. 28
     Az Egyesült Államok visszahívta különmegbízottját, Michael Jordant. Ross Perot amerikai elnök indoklásként az Egri Köztársaságban tapasztalható emberi és nemzetiségi jogok megsértését említette. Kiengedik a házi örizetbõl Zobolyák Tamást, az Egri Véderõ parancsnokát. Az egri kormány rövid kommünikében kijelenti, hogy a magyar haderõ blokádjának további fenntartását casus bellinek tekinti.

Szept. 29
     3.40 - kor az Egri Köztársaság alakulatai Andornaktálya térségében átlépték az egri - magyar határt. A magyar hadsereg egységei felvették a harcot. 9 - kor Simon István elnök televiziós beszédet mondott. Közölte az ország népével, hogy a blokád megtörése indokolta a megkezdett hadmûveletet. "Bornemissza Gergely, nemzeti hõsünk réánk veti szemét az égbõl" - mondotta pátosszal telített beszédében. "Csak azt szabadítjuk fel, ami õsidõk óta egri föld"- tette hozzá. 10 - kor Orbán Viktor a magyar parlament rendkivüli ülésén bejelentette, hogy a Magyarország területi integritása ellen indított támadást visszaverték. "Itt az ideje, hogy végleg felszámoljuk a szakadárok tûzfészkét" - jelentette ki. Az esti órá;kban Kiss Attila, az egri hadsereg vezérkari fönöke bejelentette: Andornaktálya felszabadult a magyar megszállás alól, sõt egyes alakulatok már Nagytálya és Maklár felé törnek elõre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, egri idõ szerint késõ éjszaka megtartott ülésén elítélte az Egri Köztársaság agresszióját. Felhívta a harcban álló feleket az azonnali tûzszünetre és a felmerült problemák tárgyalásos úton való rendezésére. A nyilvánosságra hozott határozat szerint az ENSZ kész arra, hogy az esetleges tûzszüneti egyezményt békefenntartók kiküldésével betartassa.

Szept. 30
     A magyar hadsereg vitorlázógépei Molotov-koktéllal bombázzák Eger történelmi belvárosát. A budapesti kormány közleménye szerint csak katonai létesítményeket támadtak. Csutorás Csaba egri belügyminiszter-helyettes szerint a bombázásnak több tucat civil háztetõ is áldozatul esett.