TARTALOMJEGYZÉK

a magyar alapszak létesítési kérelméhez

I. Adatlap	3
1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe	3
2. A kérelem tárgya	3
3. A szak megnevezése	3
4. A szakképzettség megjelölése	3
5. A továbblépésre lehetőséget nyújtó mesterszakok megnevezése	3
6. A szak javasolt képzési terület / képzési ág szerinti besorolása	4
7. A szak javasolt tudományági besorolása	4
8. A szak megfeleltetése a korábbi végzettség és szakképzettség szerint	4
9. Az intézmény(ek) felelős vezetőjének megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az együttesen benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata	4
10. Az adatlap mellékletei	5
II. A szaklétesítési kérelem indoklása	6
1. A szak létesítésének előzményei	6
2. A szakképzettség várható hasznosítási területe a munkaerő-piaci, társadalmi igény bemutatásával	6
3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában	6
4. A képzési időre vonatkozó javaslat indoklása, kamarák, a szakmai testületek állásfoglalásainak, ajánlásainak figyelembe vételével	6
5. A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek (szaktávolság) bemutatása	6
III. A szak képesítési követelményei	9
1. A képzési cél	9
2. A végzettség szintje	9
3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése	9
4. A képzési idő, megszerzendő kreditek	9
5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai	9
6. A szak törzsanyagának leírása	11
7. A szakképzettségben elvárt kompetenciák	15
8. Az elméleti és gyakorlati képzés arányai	16
9. Az ismeretek ellenőrzési rendszere	16
10. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések: a mesterszak, valamint a szakirányok leírása	17
IV. Mellékletek
1.  a) A magyar alapszak kreditstruktúrájának ábrázolása b) A képzési ág szakirányainak és szakirányú specializációinak leírása
2. Az intézményi tanácsok elfogadó nyilatkozatai Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem
3. A szakmai egyeztetések jegyzőkönyvi kivonata(i)

A kérelem címzettje: az oktatási miniszter

Véleményező: a Magyar Akkreditációs Bizottság

I.

Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Az intézmény neve	Az intézmény címe
Berzsenyi Dániel Főiskola	9700 Szombathely, Károly G. tér 4.
Debreceni Egyetem	4010 Debrecen, Egyetem tér 1.
Eötvös Loránd Tudományegyetem	1088 Budapest, Múzeum körút 4/A.
Eszterházy Károly Főiskola	3301 Eger, Eszterházy tér 1.
Károli Gáspár Református Egyetem	1091 Budapest, Kálvin tér 9.
Miskolci Egyetem	3515 Miskolc, Egyetem u.1.
Nyíregyházi Főiskola	4401 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	1088 Budapest Szentkirályi u. 28.
Pécsi Tudományegyetem	7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B.
Szegedi Tudományegyetem	6722 Szeged, Dugonics tér 13.
Veszprémi Egyetem	8201 Veszprém, Egyetem utca 10.

2. A kérelem tárgya:

Magyar alapszak (drámapedagógia / eszperantó / észt / finn / finnugor / folklorisztika / irodalomtudomány / művelődéstudomány / nyelvmentor / nyelvtechnológia / színháztörténet / ügyvitel szakirány) létesítése, képzési és kimeneti követelményeinek meghatározása

A specializációk felsorolását a kérelem III/5. pontja tartalmazza.

3. A szak megnevezése:

Magyar alapszak (drámapedagógia / eszperantó / észt / finn / finnugor / folklorisztika / irodalomtudomány / művelődéstudomány / nyelvmentor / nyelvtechnológia / színháztörténet / ügyvitel szakirány)

4. A szakképzettség megjelölése:

Magyar alapszakos bölcsész (drámapedagógia / eszperantó / észt / finn / finnugor / folklorisztika / irodalomtudomány / művelődéstudomány / nyelvmentor / nyelvtechnológia / színháztörténet / ügyvitel szakirány)

5. A továbblépésre lehetőséget nyújtó mester szakok megnevezése:

• magyar nyelv és irodalom^*

^*A mesterszakos képzések köre és felépítése a mesterszakok akkreditációjakor a helyi adottságoknak megfelelően változhat. A tanári mesterképzés a 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelettel összhangban nem egyszakos.

6. A szak javasolt képzési terület/ képzési ág szerinti besorolása:

Bölcsészettudományi képzési terület / magyar képzési ág

7. A szak javasolt tudományági besorolása;

(a 169/2000. (IX .29.) Korm. rendelet melléklete szerint)

6. Bölcsészettudományok

6.2. Irodalomtudományok

6.3. Nyelvtudományok

6.9. Multidiszciplináris bölcsészettudományok

8. A szak megfeleltetése a korábbi végzettség és szakképzettség szerint:

A főiskolai szintű végzettség alapképzésben szerzett alapfokozatnak, az egyetemi szintű végzettség mesterképzésben szerzett mesterfokozatnak feleltethető meg.

A megfeleltetés az egyes szakok esetében a 129/2001. (VI. 13.) Kormányrendelet szerint:

· az alapszak esetében: magyar nyelv és irodalom

· a szakirányok esetében: alkalmazott nyelvészet, elméleti nyelvészet, eszperantó, észt, finn nyelv és irodalom, finnugor, néprajz, magyar nyelv és irodalom, színháztörténet

9. Dátum, és az intézmény(ek) felelős vezetőjének megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az együttesen benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata.

Az intézmény neve	Az intézmény felelős vezetőjének megnevezése	Az intézmény felelős vezetőjének cégszerű aláírása
Berzsenyi Dániel Főiskola	Dr. Gadányi Károly rektor	Lásd a mellékleten!
Debreceni Egyetem	Dr. Nagy János rektor	Lásd a mellékleten!
Eötvös Loránd Tudományegyetem	Dr. Klinghammer István rektor	Lásd a mellékleten!
Eszterházy Károly Főiskola	Dr. Hauser Zoltán rektor	Lásd a mellékleten!
Károli Gáspár Református Egyetem	Dr. Szűcs Ferenc rektor	Lásd a mellékleten!
Miskolci Egyetem	Dr. Besenyei Lajos rektor	Lásd a mellékleten!
Nyíregyházi Főiskola	Dr. Balogh Árpád rektor	Lásd a mellékleten!
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	Dr. Fodor György rektor	Lásd a mellékleten!
Pécsi Tudományegyetem	Dr. Lénárd László rektor	Lásd a mellékleten!
Szegedi Tudományegyetem	Dr. Szabó Gábor rektor	Lásd a mellékleten!
Veszprémi Egyetem	Dr. Gaál Zoltán rektor	Lásd a mellékleten!

Budapest, 2004. november 15.

10. Az adatlap mellékletei;

- az intézményi tanácsnak/tanácsoknak a szak létesítését kezdeményező határozata

- ágazati feladatok ellátását érintő szak létesítése esetén az érdekelt szaktárca (pedagógus szak létesítésénél az OM közoktatási felügyeleti területének) véleménye

- szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata

II.

 A szaklétesítési kérelem indoklása

(Legfeljebb 2-3 oldal terjedelemben)

1. A szak létesítésének előzményei

A szak a XIX. század közepe óta része a hazai felsőoktatásnak és tudománynak. Az általa gondozott diszciplínák fontosságát és úttörő szerepét mutatja az MTA-n belüli alapító szerepe. A 381/2004. (XII. 28.) Kormányrendeletben a szakhoz rendelt szakirányok önállóan vagy más szakok meghatározó részeként szintén több évtizedes képzési múltra tekintenek vissza.

2. A szakképzettség várható hasznosítási területe a munkaerő-piaci, társadalmi igény a bemutatásával

A szakképzettségnek megfelelő elhelyezkedést biztosítja az, hogy általában a nemzeti kulturális örökség egyik legfontosabb részét, valamint az anyanyelvet kutató szakról van szó. A helyes, világos és választékos stílus a társadalom és a gazdaság valamennyi területén a sikeres kommunikáció alapfeltétele.

3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre

Az Európai Felsőoktatási Térség sajátossága más nagy integrációkkal szemben, hogy képzésében a prioritás nem a nyelvi és kulturális homogenizáció, hanem az egyes tagállamok, régiók e hagyományainak megőrzése, és ezek által az egész térség gazdagítása. A szak azáltal, hogy a magyar és a világirodalmat, az általános és a magyar nyelvészetet, illetve a magyar kultúra meghatározó részterületeinek kutatását egyaránt műveli, e sajátosság megtartását szolgálja, ugyanakkor alkalmas e sajátosságoknak az Európai Felsőoktatási Térség felé való közvetítésére.

4. A képzési időre vonatkozó javaslat indoklása, kamarák, a szakmai testületek állásfoglalásainak, ajánlásainak figyelembe vételével

A szak képzési időre vonatkozó kereteit 6 félévben a 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet kötelezően 6 félévben írja elő. Az előírt képzési idő elegendő arra, hogy az intézmények alapvető ismereteket adjanak át a szakot végző hallgatók számára, és előkészítsék a mesterképzés nagyobb specializációt lehetővé tevő szakaszára. A képzési időre vonatkozó javaslatot a Bölcsész Dékáni Kollégium megfelelőnek találta.

5. A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek (szaktávolság) bemutatása

Mivel a képzési ág és az alapszak azonos, a szaktávolság problémája a képzési ágon belül nem merül fel.

A fenti azonosság egyedi helyzetet teremt. Az új struktúrában a magyar mellett a matematika az egyetlen képzési ág, amely egyben alapszak, de a magyar ettől is különbözik, mivel olyan szakirányai vannak (például eszperantó, folklorisztika), amelyek semmilyen korábbi felosztásban nem képezték a magyar szak elődjének részét.

Ebben a helyzetben indokolt, hogy a magyar alapszakon viszonylag korán, 10 kredit szakmai alapozó tárgy oktatása után elkezdődhessék a szakirányok szerinti szétválás.

A magyar szak szerkezetében a modern filológia szakjaival rokon, de mivel ilyen fontos szerepe egyedül Magyarországon van (amint például az anglisztikának Nagy-Britanniában), valamint a magyar nyelvi és irodalmi képzés alapjait a középfokú oktatás hivatott lefektetni, a szak felépítése a hazai modern filológia szakokénál differenciáltabb.

Az alapszak e sajátosságaiból, a 381/2004. (XII. 28.) Kormányrendeletből, a MAB és a Bölcsész Dékáni Kollégium mint szakmai szervezet, illetve az Oktatási Minisztérium egyeztetett döntéséből az alábbi karakterisztikus szerkezet következik.

Alapozó ismeretek (15—20 kredit).

Filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés az irodalomtudományba és a nyelvtudományba, irodalomtudományi proszeminárium, nyelvészeti filológia). A nem szakterületi alapozó ismereteket a szakindítás során a képzési helyek a tantárgyi hálóban és a tantárgyleírásokban külön megjelölik.

Szakmai törzsanyag (140—160 kredit).

A magyar alapszak általános és differenciált szakmai ismeretei összességükben.

Szakirányok (50 kredit)

A szakbizottság a 381/2004. (XII. 28.) Korm. rend. 1. sz. mellékletében a magyar képzési ágban példaként felsorolt szakirányokat vette alapul. A nyelvtechnológia szakirányt két szakirányra, az alkalmazott nyelvészet mesterszakot előkészítő nyelvmentor, illetve az elméleti nyelvészetet előkészítő nyelvtechnológia szakirányra választotta szét. A rendeletben szereplő szakirányok mellé felvette a művelődéstudomány (cultural studies), idegen nyelven is folyó, külföldi hallgatók számára is indítható szakirányt. A szakirányok mint specializációk a 381/2004. (XII. 28.) Korm. rend. 7.§. (3). pontjában meghatározottak szerint előkészítik a második tanárszak tanulmányait. Az alapszak mint szakirány (alapszakos szakirány) a szakmai alapozó ismeretek kurzusaiból, valamint az alapszak általános szakterületi ismereteinek legáltalánosabb kurzusaiból létrehozott, struktúrájában és kreditarányaiban az az alapszak ismeretköreihez kapcsolódó képzés, amelyet a szak kizárólag más képzési ágak hallgatói számára ajánl fel.

Az alapszak szakterületi ismeretei (szakterületi specializációk — 50 kredit).

Ezek a specializációk az alapszak valamely ismeretkörét, vagy azok sajátos, az intézmény képzésében karakterisztikus szeletét foglalják magukba. A szakterületi specializációkat elsősorban az alapszakot végző hallgatók választhatják.

III.

A szak képesítési követelményei

(Legfeljebb 4-5 oldal terjedelemben)

1. A képzési cél

Magyar alapszak

A magyar szakos alapképzés célja, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a magyar és a világirodalom, valamint a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatairól, az azokból levezethető sajátosságokról. Megismertet a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető elméleti eljárásokkal. Alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy értelmezzék a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait, és ezen ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan tudjanak megnyilatkozni. Az alapszak által nyújtott bevezető kurzusok a szakirányokban elmélyíthető általános tudást adnak az irodalom- és a nyelvtudományról.

Az alapszak szakirányainak és szakirányú specializációinak képzési céljai a III. 10. pontnál olvashatók.

2. A végzettség szintje:

Felsőfokú alapszak (BA).

3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (ha szükséges, a szakirányok megjelölésével):

Magyar alapszakos bölcsész (drámapedagógia / eszperantó / észt / finn / finnugor / folklorisztika / irodalomtudomány / művelődéstudomány / nyelvmentor / nyelvtechnológia / színháztörténet / ügyvitel szakirány, … specializáció)

A specializációk felsorolását a kérelem III/5. pontja tartalmazza.

4.  A képzési idő, megszerzendő kreditek:

- félévek száma: 6

- a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: min. 1500

- az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai:

az egyes tanulmányi területekhez rendelt kredithatárok megadásával (tól – ig) az alábbi bontásban:

Törzsanyag (kötelező ismeretkörök):

Alapozó ismeretek: 15—20 kredit, ezen belül 2—2 kreditben a következő, az egyes további ismeretkörökhöz nem köthető képzési ági közös tárgy, illetve szakmai alapozó tárgyak:

Szakmai alapozó tárgyak	Kredit (kreditarány)
Filozófiatörténet^*	2 (1%)
Bevezetés az irodalomtudományba előadás	2 (1%)
Irodalomtudományi proszeminárium	2 (1%)
Bevezetés a nyelvtudományba előadás	2 (1%)
Nyelvészeti filológia      szeminárium	2 (1%)
Összesen	10 (6%)

^* A filozófia alapvető kérdéseit filozófiatörténeti megközelítésben tárgyaló kurzus.

A nem szakterületi alapozó ismeretek megjelölése a szakindítás során a képzési helyek a tantárgyi hálóban és a tantárgyleírásokban történik meg  (5—10 kredit).

Szakmai törzsanyag: 140—160 kredit

Általános szakterületi ismeretek: 90—110 kredit

Differenciált szakmai ismeretek

Szakirányok (50 kredit). A szakindítási tervben ezek mint szakirányok akkreditáció alá esnek.

· Drámapedagógia

· Eszperantó

· Észt

· Finn

· Finnugor

· Folklorisztika

· Irodalomtudomány

· Magyar alapszak mint szakirány (más képzési ágak hallgatói számára)

· Művelődéstudomány (cultural studies)

· Nyelvmentor

· Nyelvtechnológia

· Színháztörténet

· Ügyvitel

Szakterületi specializációk (50 kredit) az alapszak következő részterületein. Ezek nem tekinthetők szakiránynak, az indításban csak tájékoztató céllal felsorolva jelennek meg.

· Alkalmazott irodalomtudomány

· Alkalmazott nyelvészet

· Antropológiai nyelvészet

· Anyanyelvi asszisztens

· Beszédtudomány

· Elméleti nyelvészet

· Felvilágosodás- és romantikakutatás

· Fonológia

· Informatikai irodalomtudomány

· Az irodalom mint média a kultúra rendszerében

· Irodalmi muzeológia

· Irodalmi szerkesztő

· Irodalomelmélet

· Jelnyelvi szakértő

· Kiadványszerkesztő

· Klasszikus magyar irodalom

· Középkorkutatás

· Kreatív írás

· Lexikológia és lexikográfia

· Líratörténet

· Magyar mint idegen nyelv (hungarológia)

· Magyar anyanyelvi nevelés

· Magyar nyelvhasználat az Európai Unióban

· Modern magyar irodalom

· Műfordítás-elmélet

· Neolatin irodalom

· Neurolingvisztika

· Népszerű kultúra

· Népszerű irodalom

· Nyelvtudomány

· Nyelvtörténet

· Nyelvváltozatok

· Vallási irodalmi és kulturális hagyományok Magyarországon és Európában

· Régi magyarországi irodalom

· Reneszánsz- és barokk-kutatás

· Retorika- és eszmetörténet

· Számítógépes nyelvészet

· Szintaxis

· Szemantika

· Textológia

· Világirodalom és összehasonlító irodalomtudomány

· A világirodalom és a képzőművészet fázisai

A tanári képesítéshez előírt pedagógiai-pszichológiai modul: 10 kredit

Szakdolgozat: 4 kredit

6. A szakmai törzsanyag leírása

Az alábbi megszorításokon túl az elvégzendő ismeretkörök kényszerrendezésének mértékéről és formájáról, az ismeretkörökben tartott kurzusok felvételének előfeltételeiről, azok tantárgyösszetételéről, kreditstruktúrájáról, az előadás-, illetve  a szeminárium forma választásáról, valamint a kontaktóra-kredit arányról mind az alapszak, mind a szakirányok esetében a képzési helyek önállóan fogalmazzák meg terveiket a szakindítás alkalmával. A törzsanyag leírása az alapszak és a szakirányok esetében tartalmazza a szakmai alapozó képzés, valamint a szakdolgozat kreditszámát is.

Általános szakterületi ismeretek

Az alapszak általános szakterületi ismereteinek két egyenrangú része az irodalomtudomány és a nyelvtudomány. Mindkét rész további ismeretkörökre oszlik.

Az irodalomtudomány ismeretkörei: világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet.

A nyelvtudomány ismeretkörei: nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan (szófajtan, alaktan, szintagmatan, mondattan), jelentéstan, szövegtan, stilisztika.

Az alapszak mint szakirány anyaga

Az alapszak mint szakirány az elvégzendő 50 kredit anyaga az alapképzés két egyenrangú része, az irodalomtudomány és a nyelvtudomány ismeretanyagából alakul ki a szakmai alapozó kurzusok beszámításával, valamint elsősorban az ismeretkörök előadásai meghagyásával.

A szak törzsanyagára jellemző ismeretkörök (alapozó modulok, szakmai törzsmodulok) összefoglaló kibontása a kredithatárok megadásával

A magyar alapszak általános szakterületi ismeretei

Az irodalomtudomány és a nyelvtudomány között 96 kötelező kredit 48—48 kreditre oszlik. A szabadon választható szakmai ismeretek 10 kreditje a képzési helyek döntése szerinti arányban oszlik meg e két terület között, amelyek aránya ekképpen legfeljebb 45—55 %-ra (48—58 kredit) változhat.

Az irodalomtudomány az előző pontban említett öt ismeretkörre oszlik.

A világirodalom, a régi magyarországi irodalom, a klasszikus magyar irodalom és a modern magyar irodalom ismeretkörökben a hallgatók megismerkednek az egyes korok irodalmi intézményeivel, az irodalom történetileg változó társadalmi környezetével és helyével a tudományok rendszerében, illetve a szövegek magyarázatához szükséges korabeli elméleti hagyománnyal.

Az irodalomelmélet ismeretkörben az irodalmi jelenség általános összefüggéseinek tárgyalása történik.

A fenti öt ismeretkörben a képzési helyek egyenként kötelezően felveendő 6—6 kredit erejéig hirdetnek meg kurzusokat. A képzési hely összesen 18 kredit értékben az ismeretkörök közül szabadon választható kurzusokat hirdet meg. Legfeljebb 6 kreditet a képzési helyek saját hatáskörükben felhasználhatnak e szabadon választható kurzusok 18 kreditjéből úgy, hogy ezek közül legalább 2 kreditnek a modern magyar irodalom és legalább 2 kreditnek a világirodalom ismeretkörből kell kikerülnie. Az ismeretkörök kényszerrendezéséről, egyes ismeretkörök elvégzésének előfeltételeiről a képzési hely dönt.

A nyelvtudományi rész ismeretköreiben a képzési hely minimum—maximum kreditszámmal hirdet meg kurzusokat. Ezek mellett speciális kollégiumokat vagy intézményspecifikusan meghirdetett kurzusokat tart legalább 2, legfeljebb 9 kredit erejéig. E kurzusok tartalmát, kötelező vagy választható voltát a képzési hely maga határozza meg.

A magyar szakos alapképzés ismeretkörei és kreditarányai ezek szerint:

Ismeretkör	Kredit (kreditarány)
Irodalomtudomány
Világirodalom	6 (3%)
Régi magyarországi irodalom	6 (3%)
Klasszikus magyar irodalom	6 (3%)
Modern magyar irodalom	6 (3%)
Irodalomelmélet	6 (3%)
Szabadon választható ismeretek irodalomtudományból	18 (10%)
Irodalomtudomány összesen	48 (27%)
Nyelvtudomány
Nyelvtörténet	4—9 (2—5%)
Finnugrisztika	2—6 (1—3%)
Nyelv és társadalom	3—9  (2—5%)
Kommunikáció szóban és írásban	4—6 (2—3%)
Helyesírás	2—3 (1—2%)
Fonetika	2—6 (1—3%)
Leíró magyar nyelvtan (Szófajtan, alaktan; Szintagmatan, mondattan)	8—15 (4—8%)
Jelentéstan	2—3 (1—2%)
Szövegtan	2—6 (1—3%)
Stilisztika	2—6 (1—3%)
Nyelvtudományi speciális kollégiumok	2—9 (1—5%)
Nyelvtudomány összesen	48 (27%)
Szabadon választható alapszakos tárgyak	10 (6%)
Szakdolgozat	4 (2%)
Összesen	110 (67%)

Az alapszak mint szakirány ismeretkörei és kreditarányai

Ismeretkör	Kredit (kreditarány)
Irodalomtudomány
Világirodalom	4 (2%)
Régi magyarországi irodalom	4 (2%)
Klasszikus magyar irodalom	4 (2%)
Modern magyar irodalom	4 (2%)
Irodalomelmélet	4 (2%)
Irodalomtudomány összesen	20 (11%)
Nyelvtudomány
Nyelvtörténet	2—4 (1—2%)
Finnugrisztika	2—4 (1—2%)
Nyelv és társadalom	2—4 (1—2%)
Kommunikáció szóban és írásban	2—4 (1—2%)
Helyesírás	2—4 (1—2%)
Fonetika	2—4 (1—2%)
Leíró magyar nyelvtan (Szófajtan, alaktan; Szintagmatan, mondattan)	2—6 (1—3%)
Nyelvtudomány összesen	20 (11%)
Szabadon választható tárgyak	10 (6%)
Összesen	50 (28%)

A várható főbb szakirányú modulok rövid leírása;

A szakirányok leírásait az 1. számú melléklet tartalmazza.

 (a tanári modul leírásait is kérjük csatolni);

Az alapszak nem tanári szak.

7. A szakképzettségben elvárt kompetenciák; (kapcsolódva a szakirányokhoz)

Az alapfokozat birtokában a magyar alapszakon végzettek

képesek:

– értelmezni a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait;

– megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan megnyilatkozni;

– az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott szakirány tanulmányaira vonatkozó ismeretszerzés általános módjainak és annak fő kutatási módszereinek elsajátítására;

– hatékonyan kommunikálni a magyar nyelv és irodalom, illetve a választott szakirány kérdéseiben a kor igényeinek megfelelően, önállóan véleményt alkotni idegen nyelven is, továbbá különböző szempontok szerint bemutatni információkat, érveket és elemzéseket;

alkalmasak:

– megszerzett ismereteik birtokában a magyar nyelvvel és irodalommal, valamint egy-egy szakiránnyal összefüggő ismereteket igénylő munkakör betöltésére;

– kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátására művelődési intézményekben, kutatóintézetekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült szakembereket igénylő társadalmi szervezetekben;

– általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére;

rendelkeznek:

– a magyar nyelvhez és irodalomhoz, illetve a választott szakirány területéhez kapcsolódó problémák felismerési és kreatív kezelési képességével;

– jó problémamegoldó és kommunikációs képességgel;

– kritikai szemlélettel;

–  a választott alapszak iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel.

8. Az elméleti és gyakorlati képzés arányai:

Az összes kreditmennyiségen belül a gyakorlati képzés aránya az alapszakon és a szakirányokban egyaránt 36—49%, a vonatkozó rendeletnek megfelelően.

9. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, ezen belül kiemelten;

a) a vizsga-előírások megadása (77/2002 Kormányrendeletnek megfelelően, illetve az intézményi TVSZ szerint. A követelmények teljesítésének módját (kollokvium, gyakorlati jegy) az intézmények helyi tanterve határozza meg.

b) a szakdolgozat követelményei és a hozzá rendelt kreditek száma:

A szakdolgozat témáját az alapszakon és a szakirányokon oktatott témakörökből kell választani. A hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint a választott témakörű értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására. Jellegét tekintve a dolgozat témája lehet elméleti, illetve – ahol kísérletezésre, megfigyelésre lehetőség van (pl. nyelvészet, alkalmazott nyelvészet) – gyakorlati. Kívánatos, hogy a dolgozat építsen a téma újabb (és ha indokolt, régebbi) irodalmára. A dolgozatokat nyomtatva kell benyújtani a képzési hely által megkívánt terjedelemben. A szakdolgozat elfogadása feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. A dolgozat követelményeit az intézményi TVSZ határozza meg. A hozzárendelt kreditek száma: 4.

c) a záróvizsgára bocsátás feltételei (az Ftv. 95. § (3) szerint) a tantervben meghatározott követelmények teljesítése, a szakdolgozat elkészítése és bírálattal ellátott, legalább elégséges szintű értékelése.

A záróvizsga: szigorlat jellegű számonkérés a képzési a helyi TVSZ előírásai szerint.

10. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések;

A mesterszak leírása

A Kormány 381/2004. (XII. 28.) rendelete 8. § (2) pontja értelmében a szaklétesítési kérelemben be kell mutatni az alapszakra épülő legalább egy tervezett mesterszak szakspecifikus kimeneti követelményeit, valamint ennek során figyelembe kell venni a mesterfokozatot nyújtó végzettségi szintnek a rendelet 3. számú mellékletében foglalt jellemzőit és szerkezetét.

Ennek megfelelően a magyar mesterszakon felsőfokú bölcsész mesterfokozatot olyan hallgatók kaphatnak, akik:

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy:

· tanulmányi területükön a magyar nyelv és irodalom ismereteinek rendszerezett megértését és elsajátítását, illetve felkészültségüket a nyelvhasználat és az irodalom történetileg változó társadalmi feltételei mellett a nyelv- és irodalomtudomány ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;

· a saját kutatásaikhoz vagy tudományos munkáikhoz szükséges, a nyelvi és irodalmi jelenségeket magyarázó és az azokkal kapcsolatos problémákat megoldó filológiai, retorikai, verstani, poétikai, hermeneutikai, nyelvelméleti eljárások, a nyelvtudomány rész-diszciplínáiban kidolgozott technikák  alapos megismerését;

· eredeti látás- és gondolkodásmódjukat a nyelvi és irodalmi jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazásában, továbbá a magyar nyelv és irodalom résztudományai mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésének eljárásaiban;

· a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi a végzettet az irodalomtudományban és a nyelvtudományban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;

· idegen nyelv ismeretüket, rendelkeznek egy élő idegen nyelv középfokú komplex vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgájával.

b) ismereteik alkalmazását illetően képesek:

· rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatoknak a történeti okokból bekövetkezett hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni;

· a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére;

· szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;

· saját tudásukat magasabb szintre emelni, képzési területük belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek:

· olyan munkakörökhöz szükséges tulajdonságokkal és más területekre is átvihető ismeretekkel, valamint együttműködési készséggel, melyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását,  a döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, valamint a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket;

· saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

A tervezett mesterszakon az alapszak ismeretköreinek oktatása folyik, az ismeretkörök közötti szakosodás nagyobb lehetőségének biztosításával. A mesterszakon végzett hallgatóknak összefoglalóan rendelkeznie kell azon képességek és jártasságok együttesével, amelyek segítségével az arra legalkalmasabbak a képzési területen folyó doktori képzésbe léphetnek.

A létesítendő mesterszakok köre és szerkezete a későbbiekben változhat és bővülhet.