IV. Mellékletek

1. melléklet:
a) A magyar alapszak kreditstruktúrájának ábrázolása
b) A képzési ág szakirányainak és szakirányú specializációinak leírása

1. a) melléklet

A magyar alapszak kreditstruktúrájának grafikus ábrázolása

Ábramagyarázat:

(Minden oszlop egy lehetséges kreditstruktúra.)

1:         a bölcsész képzési terület valamennyi képzési ágában közös stúdium (filozófiatörténet 2 kredit)

2: magyar alapszak (118 kredit)

3: alapszakos specializáció (a magyar alapszak elemeiből felépülő, 50 kredit, nem magyar alapszakos hallgatók részére a kétszakosságot biztosító minor)

4: szakterületi specializáció (elsősorban magyar alapszakosok vehetik fel, 50 kredit):

alkalmazott irodalomtudomány, alkalmazott nyelvészet, anyanyelvi asszisztens, beszédtechnika, elméleti nyelvészet, felvilágosodás- és romantikakutatás, fonológia

informatikai irodalomtudomány, az irodalom mint média a kultúra rendszerében, irodalmi múzeológia, irodalmi szerkesztő, irodalomelmélet, jelnyelvi szakértő, kiadványszerkesztő, klasszikus magyar irodalom, középkorkutatás, kreatív írás, lexikológia, lexikográfia, líratörténet, magyar mint idegen nyelv , hungarológia), magyar anyanyelvi nevelés, magyar nyelvhasználat az Európai Unióban, modern , magyar irodalom, műfordítás-elmélet, neurolingvisztika, népszerű kultúra, népszerű irodalom, nyelvtudomány, nyelvtörténet, nyelvváltozatok, református irodalmi és kulturális hagyományok Magyarországon és Európában, régi magyarországi irodalom, reneszánsz- és barokk-kutatás, retorika- és eszmetörténet, számítógépes nyelvészet, szintaxis, szemantika, textológia, világirodalom és összehasonlító irodalomtudomány, a világirodalom és a képzőművészet fázisai

5: szakirányú specializáció (magyar alapszakos hallgatók mellett bármely alapszakos hallgató által felvehető, 50 kredit, minor):

drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány (cultural studies), nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel

6: más alapszakok által biztosított alapszakos specializáció, illetve szakirányú specializáció (kétszakosságot előkészítő 50 kredit, más alapszakok minorjai)

7: szakirány (csak magyar alapszakos hallgató által felvehető, 120 kredit)

drámapedagógia, eszperantó, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány (cultural studies), nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel

8: szabadon választható stúdiumok (10 kredit)

9:         szabadon választható, a tanárképzést előkészítő pedagógiai és pszichológiai stúdiumok (10 kredit)

1. b) melléklet
A képzési ág szakirányainak és szakirányú specializációinak leírása

Drámapedagógia szakirány

Képzési cél

A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik speciális elméleti és gyakorlati felkészültség révén képesek az oktatás, a nevelés és a művelődés különböző színterein képességfejlesztő és nevelő hatású foglalkozások megtartására, a színjáték gyakorlati elemei, az egyszerűbb koreográfiák tanítására, darabok rendezésére, műsorok szerkesztésére, s ezek mellett tisztában vannak a színielőadások alapvető dramaturgiai és esztétikai szabályaival, illetve ezek pedagógiai és pszichológiai hatásaival.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Kredit (kreditarány)
Kommunikációelmélet	2 (1%)
Játékpszichológia, csoportlélektan	2 (1%)
Dráma- és színháztörténet	4 (2%)
Ünnepek, folklór	2 (1%)
A hagyomány játékai	10 (6%)
Színjáték- és bábdramaturgia	8 (4%)
Alapozó drámajátékok	10 (6%)
Bábjátékos ismeretek	6 (3%)
Módszertan	6 (3%)
Összesen	50 (28%)

Eszperantó szakirány

Képzési cél. A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik az eszperantót magas szinten elsajátították, nyelvészetében, irodalmában, kultúrájában, történetében jártasak, rendelkeznek alapvető általános és alkalmazott nyelvészeti, interlingvisztikai elméleti tudással, ismerik a hazai társadalmi-gazdasági helyzet és a nemzetközi kapcsolatok nyelvi problémáit, valamint ismereteiket képesek hatékonyan közvetíteni, a mesterszak elvégzése után oktatni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
Bevezetés az eszperantológiába	2 (1%)
Alapfokú nyelvtanfolyam	4 (2%)
Interkulturális tanulmányok	2 (1%)
Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe	2 (1%)
Eszperantó leíró nyelvészet	4 (2%)
Eszperantó nyelvgyakorlat	8 (4%)
A világ nyelvei	2 (1%)
Eszperantó irodalom	4 (2%)
Interlingvisztika	4 (2%)
Eszperantó kultúra	4 (2%)
Az eszperantó mozgalom története	4 (2%)
Nemzeti témák a nemzetközi kultúrákban	2 (1%)
Az Internet és a multimédia az eszperantó nyelv terjesztésében	4 (2%)
Szabadon választható tárgyak	4 (2%)
Összesen	50 (28%)

Észt szakirány

Képzési cél

A képzés célja, hogy a hallgatók egyrészt magas szinten sajátítsák el az észt nyelvet, másrészt megismerjék az észt nyelv történetét, szerkezetét, kultúráját és irodalmát. A képzés során a hallgatóknak meg kell ismerniük a nyelvi, irodalmi és más kulturális jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető elméleti eljárásokat. A képzés alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy értelmezzék a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait, és ezen ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan tudjanak megnyilatkozni.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Kredit (kreditarány)
Észt nyelv	20–24 (11—13%)
Észt nyelvészeti stúdiumok	8–14 (4—8%)
Balti finn stúdiumok	2–4 (1—2%)
Észt művelődéstörténeti stúdiumok	10–18 (6—10%)
Észt irodalmi stúdiumok	6–14 (3—8%)
Összesen	50 (28%)

Finn szakirány

Képzési cél

A szakirány célja, hogy a hallgatók egyrészt magas szinten sajátítsák el a finn nyelvet, másrészt megismerjék a finn nyelv történetét, szerkezetét, kultúráját és irodalmát. A képzés során a hallgatóknak meg kell ismerniük a nyelvi, irodalmi és más kulturális jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető elméleti eljárásokat. A képzés alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy értelmezzék a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait, és ezen ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan tudjanak megnyilatkozni.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Kredit (kreditarány)
Finn nyelv	20–24 (11—13%)
Finn nyelvészeti stúdiumok	8–14 (4—8%)
Balti finn stúdiumok	2–4 (1—2%)
Finn művelődéstörténeti stúdiumok	10–18 (6—10%)
Finn irodalmi stúdiumok	6–14 (3—8%)
Összesen	50 (28%)

Finnugor szakirány

Képzési cél

A képzés célja, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a finnugor (uráli) nyelvek sajátosságairól, fejlődéséről, továbbá a finnugor népek történetéről, népi kultúrájáról és irodalmáról. Megismertet a nyelvi, irodalmi és más kulturális jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető elméleti eljárásokkal, különös tekintettel az összehasonlító nyelvtudomány módszereire. Alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy szakmailag megalapozottan  és meggyőző módon érveljenek a magyar nyelv eredetével kapcsolatos tudományos eredmények mellett.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
1. Bevezető tárgyak	6–10 (3—6%)
2. Finn vagy észt nyelv	12–16 (7—9%)
3. Finnugor nyelvészet	12–20 (7—11%)
4. Egy kisebb uráli nyelv és története	4–8 (2—4%)
5. Finnugor irodalmi stúdiumok	2–10 (1—6%)
6. Választható kurzusok a törzsképzés 3—5. ismeretköréből	0—6 (0—3%)
Összesen	50 (28%)

Folklorisztika szakirány

Képzési cél

A képzés célja alapvető ismeretek átadása az európai és magyar folklór tárgyköreiről és történetéről, valamint mindezek elméleti hátteréről, emellett az alapszakos hallgatók felkészítése arra, hogy módszertani tudatossággal, az információs társadalom eszközeit felhasználva működjenek közre a különböző forrásokban és a terepen található folklór-információk gyűjtésében, feldolgozásában és a társadalom különböző területein történő közlésében.

Ismeretkörök és kreditarányok

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
Bevezetés a folklorisztikába (alapfogalmak, módszerek, kutatástörténet)	4—6 (2—3%)
Bevezetés a néprajztudományba	2—4 (1—2%)
A folklorisztika tárgykörei és történeti korszakai, elméleti áttekintéssel	18—24 (10—13%)
Európai, uráli, finnugor népi kultúrák és folklór	2—4 (1—2%)
A mai magyar népi kultúra tájai, etnikai csoportjai	0—2 (0—1%)
A magyar népi társadalom	0—2 (0—1%)
Magyar néphit, népi vallásosság	2—4 (1—2%)
Magyar népköltészet	2—4 (1—2%)
A folklór szemiotikája, etnoszemiotika	0—2 (0—1%)
Az informatika szerepe a folklorisztikában	0—2 (0—1%)
Muzeológiai szakoktatás	0—2 (0—1%)
Archivális szakoktatás	0—2 (0—1%)
Néprajz	6—10 (3—6%)
Szabadon választható tárgyak	2—4 (1—2%)
Összesen	50 (28%)

Irodalomtudomány szakirány

Képzési cél

A szakirány célja, hogy áttekintést nyújtson az irodalom társadalmi környezetének, intézményi felépítésének, értelmezési eljárásainak legfontosabb kérdéseiről, azok egyes korszakairól, az irodalmi szövegek típusairól, az irodalom és a társművészetek kapcsolatairól, és kialakítsa a készséget különböző korszakok irodalmi műalkotásainak adekvát értelmezésére, a szövegek és az értelmezések összehasonlítására. 

A szakirány ismeretkörei és az ahhoz tartozó részterületek:

Általános ismeretek (az irodalom a művészetek és a tudományok rendszerében; az irodalmi intézmény felépítése és története; az irodalmi és művészeti korszakolás típusai; az intertextualitás felfogásai és eljárásai az elméleti hagyományban; értelmezési stratégiák és az összehasonlítás műveletei; irodalom és medialitás; filológia és textológia; az irodalomtörténet-írás koncepciói; a kánonképzés típusai).

Tudományos iskolák (antik, középkori és reneszánsz retorikák és poétikák; a felvilágosodás és a romantika esztétikái; XIX—XX. századi irodalomtudományi iskolák (szellemtörténet; pozitivizmus; strukturalizmus és posztstrukturalizmus; hermeneutika és befogadáselmélet, narratológia, dekonstrukció, társadalmi nemek tanulmányai, irodalmi antropológia)

            Interpretációs gyakorlatok (az elméleti hagyomány egyes korszakaiban és elméleti iskoláinak interpretációiban kiemelkedő irodalmi alkotások értelmezése; műfordítás)

            Műfaj- és stíluselmélet

            Társtudományok, társművészetek (intermedialitás, művészeti ágak közötti összehasonlítás, a társművészetek története; az irodalom kapcsolata a szóbeli és a vizuális kultúrával)

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
Általános ismeretek	10—20 (6—11%)
Tudományos iskolák	10—20 (6—11%)
Interpretációs gyakorlatok	10—20 (6—11%)
Műfaj- és stíluselmélet	4—10 (2—6%)
Társtudományok, társművészetek	8—12 (4—7%)
Szabadon választható tárgyak	0—5 (0—3%)
Összesen	50 (28%)

Művelődéstudomány (cultural studies) szakirány

Képzési cél

A képzés célja a művelődés különböző területeinek együttes vizsgálatához szükséges tudás átadása, az ismeretközlő közegek válfajai, sajátosságai és egymáshoz való viszonyuk megismertetése, valamint felkészítés a művelődés rétegeinek, intézményes és kánonalkotó tényezőinek kutatására. Az idegen nyelven folyó képzés ismereteket nyújt a közép-európai és a magyar művelődés sajátosságairól is.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
A médiumok válfajai	4—6 (2—3%)
A művészetek válfajai és azok kapcsolatai	6—8 (3—4%)
Művelődéstörténet	4—6 (2—3%)
Műalkotások értelmezése	2—4 (1—2%)
Multi- és intermedialitás	2—4 (1—2%)
Szóbeliség és írásbeliség, a kultúra rétegei	4—6 (2—3%)
Kulturális kánonok és intézmények	4—6 (2—3%)
Informatikai művelődéstudomány	8—10 (4—6%)
Szabadon választható tárgyak	0—5 (0—3%)
Összesen	50 (28%)

Nyelvmentor szakirány

Képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek kiművelése, akik az alkalmazott nyelvészet területén megalapozott nyelvészeti, módszertani és fordítói ismeretekkel rendelkeznek, képesek szakmájuk inter- és multidiszciplináris művelésére, kreatív alkalmazására az iskolai, kulturális és politikai életben. A szakirány lehetővé teszi, hogy a nyelvtanári képesítéssel rendelkező tanárok annak tudományterületein magasabb szintű ismereteket szerezzenek, amelyek birtokában munkájukat igényesebben és színvonalasabban tudják végezni.

Ismeretkörök és kreditarányaik

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
Általános és történeti bevezetés	4 (2%)
Pszicholingvisztika, neurolingvisztika	4—8 (2—4%)
Szociolingvisztika	4—8 (2—4%)
Fordítás és tolmácsolás	4—8 (2—4%)
Két- és többnyelvűség	2—4 (1—2%)
Alkalmazott nyelvészet és kommunikációelmélet	2—4 (1—2%)
Szaknyelvek, speciális nyelvek	4—8 (2—4%)
A magyar mint idegen nyelv	4—8 (2—4%)
Nyelvpolitika, nyelvi jogok és a nyelvoktatás	2—4 (1—2%)
A nyelvészeti kutatás módszerei	4—8 (2—4%)
Alkalmazott nyelvészet és nyelvtudományi részdiszciplínák	6—8 (3—4%)
Szabadon választható tárgyak	0—5 (0—3%)
Összesen	50 (28%)

Nyelvtechnológia szakirány

Képzési cél

A szakirány célja olyan elméletek és módszertanok megismertetése, melyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák egyes természetes nyelvek struktúrájának szabályszerűségeit, illetve az emberi nyelv szerkezetének általános törvényeit. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, s a nyelvészeti és nyelvészettel kapcsolatos kutatások, fejlesztések bármely területének műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek.

A szakirány ismeretköreiben az alább felsorolandó ismeretkörök mellett a képzési hely profiljának megfelelően szabadon választható szakmai ismeretek: fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika/formális szemantika, fonetika, valamely nyelv története, valamely nyelv szerkezete, történeti nyelvészet, számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, szociolingvisztika, diskurzuselemzés, nyelvelsajátítás, pragmatika, tipológia, nyelvfilozófia, a nyelvtudomány története.

Ismeretkörök és kreditarányok

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
Nyelvészeti alapfogalmak (nyelvleírás)	8 (4%)
Matematikai és logikai alapismeretek	6—10 (3—6%)
Fonológia	6—10 (3—6%)
Szintaxis	6—10 (3—6%)
A formális szemantika logikai alapjai	2—6 (1—3%)
Szemantika/Pragmatika	2—6 (1—3%)
Szabadon választható tárgyak	10—12 (6—7%)
Összesen	50 (28%)

Színháztörténet szakirány

Képzési cél

A képzés célja, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a színház történetileg és szociológiailag változó formáiról és azok művelődés-, művészet- és eszmetörténeti kontextusáról.  A képzés megismertet a színházi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető elméleti eljárásokkal, és fejleszti a színházi előadások elemzéséhez szükséges készségeket. Alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy sokoldalúan értelmezzék a színházi kommunikáció sajátosságait, és ezen ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan tudjanak megnyilatkozni.

Ismeretkörök és kreditarányok

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
A dráma és a színház kapcsolata	2—4 (1—2%)
A rendezés alaptípusai	2—4 (1—2%)
A színházi látvány szerepe az előadásban	2—4 (1—2%)
A színészi játék szerepe az előadásban	2—4 (1—2%)
Színjátéktípusok	4—6 (2—3%)
Társművészetek, társtudományok	4—6 (2—3%)
Magyar és európai drámatörténet	8—20 (4—11%)
Magyar és európai színháztörténet	8—20 (4—11%)
Kortárs színház és dráma	4—8 (2—4%)
Szcenográfia	0—4 (0—2%)
A színháztörténetírás elmélete és gyakorlata	0—4 (0—2%)
Színházelmélet	0—4 (0—2%)
Kreatív írásgyakorlat	0—4 (0—2%)
Színházi gyakorlat	0—4 (0—2%)
Összesen	50 (28%)

Ügyvitel szakirány

Képzési cél

A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik többféle szakterület ügyviteli munkafolyamataiban képesek önálló munkát végezni, felhasználva magyar nyelvi és irodalmi, valamint kulturális ismereteiket, általános, szakmai és idegen nyelvi kommunikációs képességüket, korszerű ügyviteltechnikai és ügyvitelszervezési, valamint  írás- és szerkesztéstechnikai ismereteiket. Cél továbbá, hogy a szakon végzett hallgatók alkalmasak legyenek különböző szervezetek ügyviteli munkafolyamatainak megszervezésére, irányítására, munkatevékenységek összehangolására, illetőleg tevékenyen és kreatívan legyenek képesek részt venni a döntéselőkészítési  és lebonyolítási munkálatokban.

A szakirány alapvető ismeretkörei, amelyek további rész-ismeretkörökre oszlanak: írott nyelvi kommunikáció; személyközi kommunikáció; irodakommunikáció.

Ismeretkörök és kreditarányok

Ismeretkör	Szakirány kreditszáma és kreditaránya
Írott nyelvi kommunikáció
Elektronikus írástechnika	6—10 (3—6%)
Információtechnológia és információkezelés	2—4 (1—2%)
Dokumentumszerkesztés	4—6 (2—3%)
Levelezési és jegyzőkönyv-vezetési ismeretek	4—6 (2—3%)
Idegen nyelvű írásbeli kommunikáció	2—4 (1—2%)
Írott nyelvi kommunikáció összesen	25 (14%)
Személyközi kommunikáció
Általános üzleti, titkári kommunikáció	4—6 (2—3%)
Emberismeret, önismeretfejlesztés	2—4 (1—2%)
Konfliktuskezelés és tárgyalástechnika	2 (1%)
Személyközi kommunikáció összesen	10 (6%)

Irodakommunikáció
Ügyviteli és irodaszervezési ismeretek és gyakorlat	4—6 (4—6%)
Vezetési, szervezési, irányítási ismeretek	2 (1%)
Idő- és projektmenedzsment	2—4 (1—2%)
Rendezvényszervezés	2 (1%)
Médiaismeret	1 (1%)
Irodakommunikáció összesen	15 (8%)
Összesen	50 (28%)