Petőfi Sándor életének fontosabb állomásai

1823. január elsején Kiskörösön született.
Anyja Hrúz Mária, aki cselédlányként dolgozott.
Apja Petrovics István, mészáros volt.
Iskoláit Félegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson és Sárszentlőrincen végezte.
1833-34 Pesten, majd 1835-38 Aszódon járt gimnáziumban.
Közben apja tönkrement.
Petőfi 1838 őszén Selmecre ment tanulni. Itt a Nemes Magyar Társaságban többször szerepelt. Ellentétbe került a pánszláv eszméket hírdető Lichardus professzorral, aki magyar töténelemből megbuktatta.
Otthagyta Selmecet, s pesti, székesfehérvári és ostffyasszonyfai tartózkodás után Sopronba ment, ahol 1839 szeptember 6-án katonának állt.
1841 februárjában betegsége miatt leszerelték, vándorszínésznek állt, majd 1841 őszétől egy évet Pápán tölt hetedikes diákként.
1842 május 22-én jelent meg első költeménye: A borozó, az Athenaeumban. Ismét színész lett.
1842-43 áprilisáig huzamosabb ideig Kecskeméten tartózkodik, majd májustól júniusig Pozsonyban lakott, ahol az Országgyűlési Tudósítások másolatából élt.
Júliustól szeptemberig Pesten és Gödöllőn élt, ekkor fordította le Ch. Bernard: A koros hölgy és James: Robin Hood című regényét. Újra színésznek állt.
1843 decemberétől 1844 februárjáig Debrecenben nyomorgott. Pestre ér és Vörösmarty segítségével sajtó alá rendezi verseit a Nemzeti Kör égisze alatt. Az irodalmi élet központjába került.
1844 július elsejétől Vahot Imre Peti Divatlapjánál segédszerkesztő.
1844 október 27-én megjelent: A helység kalapácsa, november 10-én a Versek első kötete. Csapó Etelka, Vachott Sándor költő barátjának fiatal sógórnője ihlette a Czipruslombok Etelka sírjáról ciklus megírását. Egyre többet támadták.
1845 mácius elején megjelent a János Vitéz. Április elsején elindult a Felvidékre. Eperjesen Kerényi és Tompa társaságában megvívják költői versenyüket Erdei lak címen. 1845 nyarán ihlette Mednyánszki Berta a Szerelem Gyöngyei ciklust. Radikális politikai nézetei miatt mind többen fordultak ellene.
Élete válságos pillanatait éli meg: barátai elfordultak tőle, szülei nehéz anyagi helyzetbe kerültek, szerelmi csalódás érte. Mindezek hatása érezhető a Felhők ciklusában, ami 1846 áprilisában látott napvilágot. Átfűti a forradalmi tettvágy. Alapító tagja a Tízek Társaságának, a Fiatal Magyarországnak. Májusban Dömsödben Pálffy Alberttel olvassák a francia forradalomról szóló műveket. Augusztusban Obernyik Károllyal Szatmárba utazik. Szeptember 8-án Nagykárolyban megkéri Szendrei Júlia kezét. November 20-án Debrecenen keresztül visszatér Pestre. Frankenburg felszólítja a Tízeket, hogy legyenek az Életképek munkatársai.

1847 februárjában olvassa a Toldit és meleg barátságot köt Arany Jánossal.

Petöfi levele Aranynak

Március 15-én megjelenik Összes költeménye. Májusban Juliája igent mond. Szeptember 8-án Erdődön összeházasodnak. Nászútra Koltóra mennek, majd Kolozsvárra. November 4-től Petőfi és Júlia, Jókai lakásába költöznek, a Dohány utcába.
1848 februárban megjelenik Petőfi Összes költeményének második kötete. Majd Shakespeare Coriolanusának a fordításába kezd. Márciusban meglátogatja István öccsét Veszprémben. A párizsi forradalom hírére Pestre megy, vezető egyénisége a 1848/49-es forradalomnak. Megírja a Nemzeti Dalt, tagja lesz a Nemzetőrségnek. Honvédnek áll, de csak Erdődig jut. Decemberben megszületik fia, Zoltán. A kicsi egy hónapos, amikor apja Bem seregéhez csatlakozik Erdélyben. Résztvesz az erdélyi téli/tavaszi hadjáratokban, őrnagyként.
1849 március 21-én meghal édesapja. Futárként jár Debrecenben, majd lemond tiszti rangjáról. Debrecenből Szalontára, majd Pestre megy. Kossuthtal toboroz Mezőberényben július 3-án. Július 17-én visszatér Bem seregébe Erdélybe. 1849 július 31-én a segesvári csatában veszti életét.