szonba kötött gyönyörû Edgar Wallace-so-
rozatában jelent meg annak idején a A bosz-
szúálló. A mai krimik mértékével mérve is
érdekes benne maga a bûnügyi történet is.
Éveken keresztül szedi áldozatait London
környékén a "fejvadász": már vagy tucat-
nyian tûntek el, s csak a levágott fejük ke-
rült elõ. Az ügy sajátossága, hogy valami
módon mind kompromittált emberek, nap-
jaik így is, úgy is meg vannak számlálva.
A Scotland Yard tehetetlen, s amikor egy
külügyminisztériumi tisztviselõ is áldozatá-
ul esik a mániákus gyilkosnak, bekapcsoló-
dik a nyomozásba Mike Brixan kapitány.
A nyomozás szálai pedig egy filmforgatás
nyüzsgõ világába vezetnek, és valójában ez
adja a regény különleges, húszas évekbeli
báját. Tulajdonképpen filmtörténeti doku-
mentumot olvasunk, mintha múzeumban
járnánk: elragadó már maga a korabeli fil-
mes technika is, olyan, mint a szenes vasa-
ló vagy a rézmozsár. Elragadóan vetélked-
nek a sztárok, elragadóan tesz igazságot a
bölcs és jó szemû filmdirektor, elragadóan
érvényesül a tehetség, s ahogy a fõhõs ud-
varol, és ahogy a hõsnõ - a reménybeli
"moziszínésznõ - az udvarlást fogadja, az
mind-mind olyan, hogy az olvasó egyik
nosztalgiából a másikba esik.
