Részletes tájékoztató a státusztörvényről

Részletes tájékoztató

a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásáról

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt – mint kerettörvényt – a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el. Az ezt követő időszakban megkezdődtek a törvény 2002. január 1-jén történő hatályba lépéséhez szükséges végrehajtási rendeletek előkészítésének munkálatai. Ennek eredményeként 2001 novemberében és decemberében a kormány megtárgyalta és elfogadta a közforgalmú utazási kedvezményekről, a magyar igazolvány és magyar hozzátartozói igazolvány kiadásáról, valamint a törvény hatálya alá eső személyek diákkedvezményeiről szóló kormányrendeleteket. Elkészült a jogszabály végrehajtásához kapcsolódó NKÖM-, OM-rendelet, valamint a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány tartalmi és formai követelményeiről szóló BM–KÜM együttes rendelet. A Magyar–Román Együttműködési Nyilatkozatba foglalt munkavállalási kérdések az idénymunkáról szóló kétoldalú szerződésben kerülnek szabályozásra. A megállapodás szövegének véglegesítése és egyeztetése jelenleg is folyik.

Összeállításunkat azzal a céllal készítettük, hogy a végrehajtási rendeletek alapján gyakorlati ismeretekkel lássa el a törvény potenciális kedvezményezettjeit – tehát az érintett szomszédos államokban élő magyar közösségek tagjait – arra vonatkozóan, hogy

• milyen feltételekkel, milyen eljárás keretében juthatnak a törvény biztosította kedvezmények igénybevételére és a törvényben foglalt támogatási lehetőségek kapcsán pályázat benyújtására feljogosító magyar igazolványhoz, illetve hozzátartozói igazolványhoz;

• milyen, kizárólag Magyarországon, alanyi jogon nyújtandó kedvezményekről rendelkeznek a végrehajtási szabályozások, s ezek milyen feltételekkel vehetők igénybe;

• melyek a túlnyomórészt az állampolgárság szerinti országban, pályázati úton elnyerhető támogatások főbb típusai és milyen rendszerben történik majd a pályáztatás.

Bízunk benne, hogy ismertetőnkkel sikerült hozzájárulnunk a törvény kínálta lehetőségek iránti felfokozott érdeklődés kielégítéséhez.

A MAGYAR IGAZOLVÁNYRA, VALAMINT A MAGYAR HOZZÁTARTOZÓI IGAZOLVÁNYRA VALÓ JOGOSULTSÁG, AZ IGAZOLVÁNY IGÉNYLÉSÉNEK ÉS KIADÁSÁNAK ELJÁRÁSA

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényben – a továbbiakban Szátv. – meghatározott kedvezmények és támogatások személyes, tehát nem szervezetek részéről történő igénybevételére való jogosultság igazolására a Magyar igazolvány, illetőleg a Magyar hozzátartozói igazolvány szolgál, amelyet magyar és nem magyar nemzetiségű személyek kaphatnak saját kérelmükre.

A Magyar igazolvány kiállítását az a nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személy kérheti a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától, aki

• a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkezik,

• magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el,

• nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel;

• rendelkezik a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet által kiállított igazolással, amely annak a kérelmezőnek adható ki, aki

a) a magyar nemzeti közösséghez tartozását a Magyar igazolvány iránti kérelem benyújtásával kinyilvánította, továbbá

b) tud magyar nyelven, vagy

c) a lakóhelye szerinti állam

ca) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy

cb) a lakóhelye szerinti állam területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy

cc) a lakóhelye szerinti állam területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon.

Az itt meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. A b)–c) pontokban foglalt, okirattal nem igazolható feltételek fennállásáról jogilag nem kötelező erejű tájékoztatás kérhető a szomszédos államban élő magyar közösség által létrehozott szervezettől;

• valamint akivel szemben az illetékes magyar hatóság nem rendelt el beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve vele szemben Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt nincs folyamatban büntetőeljárás.

Ha nemzetközi szerződés – így pl. a román állampolgárok esetében a magyar és a román kormány által elfogadott Egyetértési Nyilatkozat – a Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását nem zárja ki, a Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását a Magyar igazolvány kiállításának kérelmezésére jogosult vagy már Magyar igazolvánnyal rendelkező személy együttélő házastársa és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermeke kérheti a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától, amennyiben rendelkezik a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet által kiállított igazolással, amely annak a kérelmezőnek adható ki, aki a Magyar igazolvány kiállításának kérelmezésére jogosult vagy már Magyar igazolvánnyal rendelkező személlyel fennálló családi kapcsolatát tanúsítja; továbbá vele szemben az illetékes magyar hatóság nem rendelt el beutazási és tartózkodási tilalmat, és Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt nincs folyamatban büntetőeljárás.

A Magyar igazolványt és a Magyar hozzátartozói igazolványt saját döntési jogkörében a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban Központi Hivatal) állítja ki. Első fokú hatósági jogkö-rében eljárva ugyancsak a Központi Hivatal dönt a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány – továbbiakban együtt: igazolvány – cseréjéről, pótlásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint az igazolvány visszavonásáról A másodfokú hatósági jogkört a Központi Hivatal vezetője gyakorolja.

Az igazolvány kiadására irányuló eljárás akkor indul meg, ha az erre irányuló kérelem és a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet által kiállított igazolás – a továbbiakban együtt: kérelem – megérkezett a Központi Hivatalhoz.

Ha a kérelem hiányos és a hiánypótlás a kitűzött határidőn belül nem történik meg, a Központi Hivatal megszünteti az eljárást.

A Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadására irányuló kérelmet az igazolványt kiváltani szándékozók a lakóhely szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek igazolások kiállításával összefüggő tevékenységéhez szükség szerint információkat nyújtó, a szomszédos államban élő magyar közösség által létrehozott szervezet információs irodáinál, illetőleg az információs iroda nevében eljáró személynél, valamint a szomszédos államokban működő – erre kijelölt – magyar diplomáciai és konzuli képviseleteken terjeszthetik elő.

A kérelmező a kérelmet az annak kitöltésében és az igazolványra való jogosultság alátámasztásában segédkező információs irodákban igényelhető nyomtatványon, személyesen vagy meghatalmazottja útján nyújthatja be. A cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt álló, illetőleg a 18. életévét be nem töltött kérelmező kérelmét a nevében eljáró, Magyar igazolvánnyal rendelkező vagy arra jogosult törvényes képviselője (a továbbiakban: törvényes képviselő) terjeszti elő. A kérelemnek meghatalmazott útján történő előterjesztésekor a meghatalmazott eljárásának jogszerűségét a meghatalmazás igazolja.

A Magyar igazolvány kiállítására irányuló kérelemben a kérelmező személyazonosító és a lakóhelyét igazoló okmánya alapján fel kell tüntetni: a kérelmező családi és utónevét a szomszédos államban hivatalosan használt módon és magyarul is; leánykori családi és utónevét a szomszédos államban hivatalosan használt módon és magyarul is; anyja leánykori családi és utónevét a szomszédos államban hivatalosan használt módon és magyarul is; születési helyét – amennyiben a születési helynek van magyar megnevezése, magyarul is – és idejét; állampolgárságát; nemét; továbbá lakóhelyét. A kérelemnek a személyi adatokon és a lakóhelyen túl tartalmaznia kell a kérelmező magyar nemzetiségre vonatkozó nyilatkozatát is. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá azt a nyilatkozatot is, amelyben a kérelmező megjelöli, hogy az elkészült igazolványát Magyarország területén melyik közigazgatási hivatalnál kívánja átvenni. Ez a nyilatkozat az elkészült igazolvány kézbesítéséhez nélkülözhetetlen.

A kérelemhez mellékelni kell egy darab 3,2 x 4,5 cm méretű, a kérelmező személy felismerésére alkalmas igazolvány-fényképet is.

A kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia és az aláírás dátumát is meg kell jelölnie. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, illetőleg 18 éven aluli, akkor a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. Amennyiben a kérelmező cselekvőképességének hiánya, illetőleg életkora miatt írásképtelen, akkor a kérelmen szereplő “saját kezű aláírás” rovatban csak a törvényes képviselő aláírása szerepel. Ha a kérelmező írásképtelensége egyéb okra vezethető vissza, akkor e rovat üresen marad, azonban a kérelmen ezt a tényt az információs iroda feltünteti.

A kérelem kitöltéséhez rendszeresített nyomtatvány tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a valótlan adatok közlése a kérelem elutasításával, illetőleg a kiadott igazolvány visszavonásával jár.

Amennyiben a kérelmező olyan dokumentummal rendelkezik, amely önmagában alkalmas a Magyar igazolványra való jogosultság tanúsítására (határon túli magyar szervezet tagja, vagy a lakóhelye szerinti állam magyarként tartja nyilván, illetőleg a határon túli egyház magyarként tartja nyilván), e dokumentumot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell, és a kérelmen fel kell tüntetni a mellékelt dokumentum azonosító adatait.

Amennyiben a kérelmező a jogosultságát kizárólag magyar nyelvtudására kívánja alapozni, az információs iroda, illetve az információs iroda nevében eljáró személy közreműködik e nyelvtudás megismerésében és a nyelvtudás megfelelő vagy nem megfelelő voltának tényét feltünteti a kérelem megfelelő rovatában.

A kérelem átvételekor az információs iroda, illetőleg az információs iroda nevében eljáró személy a kérelemben feltüntetett adatokat egyezteti a kérelmező által bemutatott okiratokban szereplő adatokkal, és egyezőség esetén a kérelem kitöltéséhez rendszeresített nyomtatványon feltünteti a bemutatott okiratok megnevezését és azonosítóját.

A kérelem átvételét az információs iroda, illetőleg az információs iroda nevében eljáró személy elismervénnyel igazolja.

A Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítására irányuló kérelemben a kérelmező személyazonosító és a lakóhelyét igazoló okmánya alapján fel kell tüntetni: a kérelmező családi és utónevét; leánykori családi és utónevét; anyja leánykori családi és utónevét; születési helyét és idejét; állampolgárságát; nemét; továbbá lakóhelyét. A kérelemben a személyi adatokon és a lakóhelyen túl fel kell tüntetni annak a magyar nemzetiségű személynek a nevét és Magyar igazolványának – ennek hiányában benyújtott kérelmének – számát, akire tekintettel a hozzátartozó az igazolványt kéri. A kérelemben meg kell jelölni a fennálló családi kapcsolat jellegét (együtt élő házastárs, vagy közös háztartásban nevelt kiskorú gyermek) is, valamint mellékelni kell ezt bizonyító okiratot. Az együtt élés és a közös háztartás tényét az ezt bizonyító, azonos lakcímet tanúsító okirat, ennek hiányában a kérelmező nyilatkozata igazolja. A felsorolt feltételek együttes fennállása alapozza meg a hozzátartozói igazolványra való jogosultságot.

A kérelemhez mellékelni kell egy darab 3,2 x 4,5 cm méretű, a kérelmező személy felismerésére alkalmas igazolvány-fényképet is.

A kérelemnek tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező megjelöli, hogy az elkészült igazolványát Magyarország területén melyik közigazgatási hivatalnál kívánja átvenni. Ez a nyilatkozat az elkészült igazolvány kézbesítéséhez nélkülözhetetlen.

A kérelem átvételét az információs iroda, illetőleg az információs iroda nevében eljáró személy elismervénnyel igazolja.

A igazolvány jogosultja az igazolványban szereplő adataiban, valamint a hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező hozzátartozójával fennálló családi kapcsolatában bekövetkezett változást az információs iroda közreműködésével, illetve a magyar diplomáciai és konzuli képviselet közreműködésével jelenti be.

A Központi Hivatal a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező: már rendelkezik érvényes Magyar igazolvánnyal, illetve Magyar hozzátartozói igazolvánnyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő; magyar állampolgár, vagy magyar állampolgárságát önkéntes lemondással veszítette el; bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező, menekültként vagy menedékesként elismert személy; beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll; szándékos bűncselekmény elkövetése miatt Magyarországon büntetőeljárás hatálya alatt áll; illetőleg olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását, aki nem rendelkezik igazolással, Magyar igazolvány iránti kérelmét a Központi Hivatal elutasította, vagy Magyar igazolványa érvénytelen.

A kérelmet a Központi Hivatalhoz történő beérkeztét követő harminc napon belül kell elbírálni, amely határidő – egy alkalommal – további harminc nappal meghosszabbítható. A kérelmet a Központi Hivatal az igazolvány kiadásával teljesíti.

A kérelmező az elkészült igazolványa átvételének időpontjáról az általa az átvétel helyeként megjelölt magyarországi megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál, illetve a kérelmének továbbításában közreműködő információs irodánál érdeklődhet, és az igazolványt a kérelem benyújtásakor általa megjelölt, magyarországi megyei, illetve fővárosi közigazgatási hivatalban, kivételes jelleggel pedig a magyar diplomáciai és konzuli képviselet közreműködésével veheti át. Utóbbi esetre csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor megfelelő módon igazolja az igazolvány magyar diplomáciai és konzuli képviseleten történő átvételének indokoltságát.

A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal – a továbbiakban: közigazgatási hivatal –, illetve a magyar diplomáciai és konzuli képviselet az át nem vett igazolványokat a kiállításától számított hat hónap elteltével visszaküldi a Központi Hivatalnak. A Központi Hivatal a visszaküldött igazolványt a kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti.

A Központi Hivatal a kiadott igazolványt határozattal visszavonja, ha

• az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás igénylése során;

• az igazolvány tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott;

• az igazolvány tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;

• az igazolvány tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte;

• az igazolvány tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,

• az igazolvány tulajdonosával szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;

• az igazolvány tulajdonosával szemben Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban;

• az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisították;

• a hozzátartozói igazolvány használatára jogosító családi kapcsolat megszűnt;

• az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.

A Központi Hivatal továbbá a Magyar igazolvány visszavonása esetén az annak tulajdonosára tekintettel kiadott Magyar hozzátartozói igazolványt is visszavonja.

Az igazolványt a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból – a kézhezvételt követő egy éven belül – a Központi Hivatal kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz, vagy gyártáshibás. A Központi Hivatal az igazolványt a jogosult bejelentése alapján kicseréli, ha az adatváltozás annak adataiban a jogosultságot nem érintő változást eredményezett. A téves bejegyzés, gyártási hiba, illetve adatváltozás miatt kiállított új igazolvány kézbesítésére az előzőekben ismertetett általános kézbesítési szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az új igazolvány átvételével egyidejűleg a jogosult birtokában lévő igazolványt be kell vonni. A kézbesítésben közreműködő szerv a bevonással egyidejűleg az új igazolványba átvezeti a bevont igazolvány melléklet rovatában feltüntetett igazolásokat és bejegyzéseket, és ezt bélyegzőlenyomatával hitelesíti.

A támogatások és kedvezmények igénybevételére előírt igazolásokat és bejegyzéseket az erre jogosult szervek az igazolvány melléklet rovatában tüntetik fel (pl. felhasznált vasúti kedvezmények, diákigazolványra való jogosultság). Az igazolvány mellékletében hivatalos bejegyzést tesz, illetőleg a – korlátozott számban megállapított – kedvezmény igénybevételét jelzi: az utazási kedvezményt nyújtó gazdasági társaság, a munkavállalási engedély kiadására jogosult szerv, a diákkedvezménnyel, illetve pedagógus-kedvezménnyel összefüggő bejegyzésre jogosult szervezet, valamint a téves bejegyzés, gyártási hiba, illetve adatváltozás miatt kiállított új igazolvány kézbesítésében közreműködő szerv.

Ha az igazolványt ellopták, vagy az érvényességi idején belül megsemmisült, elveszett, illetve megrongálódott és a jogosultság igazolására vagy a kedvezmények igénybevételét biztosító bejegyzésre alkalmatlanná vált, azt kérelemre a Központi Hivatal pótolja. Az igazolvány pótlása esetén a kedvezmények és támogatások igénybevételére jogosító igazolásokat és bejegyzéseket az erre jogosult – az előző bekezdésben megjelölt – szervek pótolják. Az évi meghatározott számban felhasználható kedvezmények igénybevételére jogosító bejegyzések és igazolások a tárgyév vonatkozásában ismételten nem biztosíthatóak.

A kedvezmények és támogatások akkor biztosíthatóak, ha az érvényes igazolványt a tulajdonosa sértetlenül megőrzi, azt a kedvezményt, illetőleg támogatást biztosító szerv felhívására bemutatja.

Érvénytelen az igazolvány, ha a Központi Hivatal azt visszavonta; érvényességi ideje lejárt; azt tulajdonosa másra átruházta, letétbe helyezte vagy biztosítékul adta; adataiban a jogosultságot érintő változás következett be, ellopták, megsemmisült vagy elveszett; a kedvezményekre való jogosultság megszűnt.

Az igazolvány érvényességi ideje: kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig; a 18—60. életév közötti személy esetén öt év; a 60. év feletti személy esetén határidő nélküli. Amennyiben az igazolvány érvényességi ideje lejár, a kiadására irányuló eljárást – kérelemre – ismételten le kell folytatni.

Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelése esetén jogerős határozata közlésével, a szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozóhatóság a jogosult gyanúsítottként való kihallgatásával egyidejűleg, a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésről szóló jogerős határozata közlésével egyidejűleg az igazolványt érvényteleníti és erről – az igazolvány visszavonása érdekében – haladéktalanul értesíti a Központi Hivatalt. Az idegenrendészeti hatóság az állandó magyarországi tartózkodás (bevándorlás, illetve letelepedés) engedélyezéséről szóló jogerős határozatának közlésével egyidejűleg az igazolványt ugyancsak érvényteleníti és erről – az igazolvány visszavonása érdekében – haladéktalanul értesíti a Központi Hivatalt. Ha az igazolvány érvénytelenítése a fentiekben ismertetett – idegenrendészeti, nyomozati, illetve menekültügyi – eljárások során nem történt meg, a Központi Hivatal az igazolvány leadására annak tulajdonosát az igazolvány visszavonásáról szóló határozatában kötelezi. Az igazolvány érvénytelenítésére vonatkozó intézkedés az igazolványt visszavonó határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

A Központi Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az államigazgatási eljárás költségeit az állam viseli.

A kérelmező a Központi Hivatalnak az igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú határozata ellen a Hivatalhoz benyújtott és a Hivatal vezetőjéhez címzett jogorvoslattal élhet. A Központi Hivatalnak a benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős közigazgatási határozatával szemben a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a polgári perrendtartás rendelkezései az irányadók.

A Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány (a továbbiakban együtt: igazolvány) egy ID-3 (125x 88 mm) méretű; álló formátumú; közép-zöld színű, egyedi mintázatú és összetételű műbor borítású; lézer-gravírozható, befűzött adatoldallal; továbbá utólagos bejegyzésre a,lkalmas számozott, világos-zöld színű oldalakkal; varrott gerinccel készített füzet. Az igazolvány megnevezése és a Szent Korona grafikája a borítón arany színű.

Az igazolvány közokirat, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben /1/ meghatározott “A” kategóriájú biztonsági okmány.

Az igazolvány tartalmazza a jogosult: családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését; születési idejét, nemét; anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; arcképét, állampolgárságát, hontalanságát; sajátkezű aláírását, továbbá az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint az okmányszámot. A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete tartalmazza.

Az igazolvány a benne feltüntetett adatokat betűvel, illetve számmal, továbbá gépi olvasásra alkalmas adatsor formájában is tartalmazza.

Az állampolgársági adat az igazolványban – az országnevek kódjaira vonatkozó nemzeti szabvány alkalmazásával háromjegyű betűkód formájában szerepel.

Az igazolvány okmányazonosítója a két betűből és hat számjegyből álló egyedi okmányszám. Az okmányszám első betűje az igazolvány típusának megfelelően “M” a Magyar igazolvány esetén, illetve “H” a Magyar hozzátartozói igazolvány esetén. Az okmányszám második betűjele az igazolvány betűjele (“A”-tól “Z”-ig). Az okmányszám hat számjegyből álló része az igazolvány betűjelen belüli sorszáma (100001–999999). Az okmányszám feltüntetése nyomdai úton az igazolvány – adatoldallal szemben lévő – 2. oldalán, illetőleg perforálással az igazolvány 3–32. oldalain, valamint a hátsó előzéken és a hátsó borítón, továbbá az igazolvány megszemélyesítésekor lézergravírozással az adatoldal okmányszám rovatában történik.

A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzések és igazolások feltüntetésére, valamint az egyes kedvezményekről szóló tájékoztató megjelenítésére az igazolvány 1–4. mellékletei biztosítanak lehetőséget a következő megoszlásban: a korlátozott számban biztosított utazási kedvezmények felhasználásának jelölésére az 1. melléklet (4–8. oldalak), a diákkedvezményekre való jogosultság, valamint az ezzel összefüggő bejegyzések és igazolások feltüntetésére a 2. melléklet (10–14. oldalak), a pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultság igazolására a 3. melléklet (16–20. oldalak), az engedély alapján történő munkavállalással kapcsolatos bejegyzésekre a 4. melléklet (22–31. oldalak) megfelelő rovatai szolgálnak. A felsorolt mellékletek, illetőleg rovatok éves bontásban, öt év időtartamra biztosítanak lehetőséget a bejegyzések és igazolások feltüntetésére.

A kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos hivatalos bejegyzések feltüntetésére az igazolvány “Hivatalos bejegyzések” rovata (32. oldal) szolgál.

Amennyiben az igazolvány érvényességi ideje az öt évet meghaladja (kiskorú személyek vagy 60. évnél idősebbek esetében) az 1–4. mellékletekben a bejegyzések és igazolások feltüntetésének öt éven túli lehetőségét az elbíráló hatóság az igazolvány cseréjével biztosítja.

ALANYI JOGON IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK

A kedvezmények igénybevételére vonatkozó “alanyi jog” azt jelenti, hogy az érvényes Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező határon túli magyar személy számára ezek a juttatások minden esetben “járnak”, elnyerésükhöz nem kell külön pályázatot benyújtani, továbbá a kedvezményeket nyújtó szervezetek – pl. MÁV, autóbusz-társaság, könyvtár, könyvesbolt – azok biztosítását soha nem tagadhatják meg arra való hivatkozással, hogy a fedezetül szolgáló pénzügyi keret már elfogyott.

Az itt ismertetett kedvezmények pénzügyi fedezetét a magyar költségvetés bocsátja rendelkezésre, és igénybevételük jogi és anyagi feltételeit az illetékes szakminisztériumok biztosítják.

Művelődési, kulturális és tudományos kedvezmények

A Szátv. 4. §-a szerint a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelően a Magyar igazolvány vagy Magyar hozzátartozói igazolvány birtokában a magyar állam biztosítja számukra a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét; a kulturális javak hozzáférhetőségét a nyilvánosság és a kutatás számára; a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetőségét; a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek.

A Magyar igazolvánnyal és Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személyek jogosultak továbbá bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg őket a következő alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás; a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben történő használata; az állományfeltáró eszközök használata; információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól; beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.

A Magyar igazolvány vagy a Magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával bármely nyitvatartási napon díjtalanul látogathatják a múzeumokat, közérdekű muzeális gyűjteményeket és kiállítóhelyeket – a továbbiakban együtt: muzeális intézmények – a gyermekek az általános iskola megkezdéséig; a 65 éven felüliek; a mozgássérültek és más fogyatékosok, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb 1 fő); a Magyar igazolvány mellékleteként rendszeresített pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával rendelkező személyek; továbbá – e tény igazolása esetén – azok a személyek, akiket pedagógus-munkakörből helyeztek nyugdíjba.

Díjtalan a belépés minden hétvége egyik – a muzeális intézmény által meghatározott – pihenőnapján a Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező 18 éven aluli gyermekek és az őket kísérő, legfeljebb 2 hozzátartozó /2/, valamint a Magyar igazolvány, illetve Magyar hozzátartozói igazolvány mellékletét képező diákigazolvánnyal rendelkező 18 éven felüli tanulók és hallgatók számára.

A hét egyéb napjain 50 %-os kedvezményes belépésre jogosultak: a Magyar igazolvány vagy Magyar hozzátartozói igazolvány mellékletét képező diákigazolvány felmutatásával a közoktatási intézmények – általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképtő és szakiskolák – nappali oktatásban résztvevő tanulói, valamint a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelelő tagozatos hallgatói – ugyanez a kedvezmény érvényes a nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkező tanulókra és hallgatókra is –; valamint nyugdíjas voltuk igazolása esezén a Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező, 65 éven aluli nyugdíjasok.

A nyilvános könyvtárakban a beiratkozási díjból 50 %-os kedvezményt kell adni a Magyar igazolvány vagy Magyar hozzátartozói igazolvány mellékletét képező diákigazolvánnyal rendelkező tanulók és hallgatók számára. Ezen túlmenően a nemzeti kulturális örökség minisztere és az oktatási miniszter közös közleménnyel évente közzé teszi az Oktatási Minisztérium lapjában azoknak a könyvtáraknak a jegyzékét, amelyek mentesítik a Magyar igazolvány mellékleteként rendszeresített pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával rendelkező személyeket a beiratkozási díj megfizetése alól. A Magyar igazolvány vagy Magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával és a megfelelő intézmények általi foglalkoztatásuk igazolásával valamennyi nyilvános könyvtárban mentesülnek a beiratkozási díj fizetése alól a könyvtári dolgozók, valamint a muzeális intézmények és a levéltárak dolgozói. A fenntartó mentesítheti az általa fenntartott könyvtár beiratkozási díjának megfizetése alól különösen a Magyar igazolvány mellékleteként rendszeresített pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával rendelkező személyeket, a megfelelő intézmények általi foglalkoztatásuk igazolása esetén a közművelődési intézmények Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező dolgozóit, továbbá a járadékban, segélyben, jövedelempótló támogatásban részesülés igazolása esetén azokat a Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező aktív korú, nem foglalkoztatott személyeket, akik munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, jövedelempótló támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben részesülnek.

Az ismertetett kedvezmények megegyeznek az azonos kor- és/vagy foglalkozási csoportokba tartozó magyar állampolgárok számára biztosított kedvezményekkel.

A Szátv. hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.

Díjak, kitüntetések

A Szátv. 6. §-a alapján a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesülhetnek. Az alanyi jog ebben az esetben értelemszerűen nem magát a kitüntetést, hanem tágabb értelemben az annak elnyerésére való jogosultságot – a magyar állapolgárokkal való teljes “esélyegyenlőséget” – jelenti, konkrétabb, materiális vetületben pedig az anyagi elismeréssel is járó díjak, kitüntetések esetében az azokkal járó juttatásokra vonatkoztatható.

Az e területet szabályozó Kormányrendelet /3/, valamint miniszteri rendeletek /4/ módosításával e kedvezmény nem csupán az érintett szomszédos államok polgáraira, hanem a magyar nemzet és a magyar kultúra egységének jegyében állampolgárságtól függetlenül a világ magyarságának egészére kiterjed.

Ösztöndíjak, a magyarországi felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók számára biztosított egyéb pénzbeni és természetbeni juttatások

A Szátv. hatálya alá tartozó határon túli magyar hallgató (a továbbiakban: határon túli magyar hallgató) magyar felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vehet részt. Államilag finanszírozott képzésben vesz részt az a határon túli magyar hallgató, aki vagy magyar állami ösztöndíjjal, vagy pedig nemzetközi szerződés, illetve kétoldalú megállapodás alapján tanul magyar felsőoktatási intézményben. Külön megállapodás alapján a határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott hitéleti képzésben vehet részt. Államilag finanszírozott képzésben vesznek továbbá részt a képesítési követelményekben meghatározott időtartam lejártáig azok a határon túli magyar hallgatók, akik tanulmányaikat 1997 szeptembere előtt kezdték meg, vagy akik felsőfokú tanulmányaikat az 1999–2000-es tanévet megelőzően kezdték meg, és nem kötöttek ösztöndíjszerződést.

A határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott formában nappali tagozaton első alapképzésben, első kiegészítő képzésben, első doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben, teljes vagy részképzésben vehet részt.

Az államilag finanszírozott képzésben részesíthető határon túli magyar hallgatók számát az oktatási miniszter évente határozza meg.

Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar hallgató a mindenkori államilag finanszírozott létszámkeret része, ezért a Felsőoktatási Törvényben meghatározott képzési, fenntartási és hallgatói előirányzat /5/ megállapításánál figyelembe kell venni.

Az előző két bekezdésből következik, hogy az évente meghatározott keretszámra tekintettel az alanyi jogosultság nem magára a magyarországi állami finanszírozású képzésre történő felvételre vonatkozik, hanem a hasonló képzésben való részvétel lehetőségére, illetve a felvételt nyert hallgató részéről az ilyen képzésben részt vevő hallgatók juttatásaira.

Magyar állami ösztöndíjra az oktatási miniszter az általa meghatározott keretszámok alapján, mint ösztöndíjazó hirdethet pályázatot. Az érintett szomszédos államokban működő ösztöndíj-tanácsok (a továbbiakban: regionális ösztöndíj-tanácsok) és a Határon Túli Magyar Ösztöndíj-Tanács – a továbbiakban Ösztöndíj-Tanács – az Oktatási miniszter javaslattevő, véleményező szervezetei. A regionális ösztöndíj-tanácsok tagjait és – figyelemmel a regionális ösztöndíj-tanácsok javaslataira – az Ösztöndíj-Tanács tagjait az oktatási miniszter kéri fel. A regionális ösztöndíj-tanácsok és az Ösztöndíj-Tanács felmérik az érintett szomszédos államban élő magyar közösség képzési igényeit, közreműködnek az ösztöndíj-pályázatokra vonatkozó felhívások kidolgozásában, javaslatot tesznek az ösztöndíjak odaítélésére. Az ösztöndíjak odaítéléséről az oktatási miniszter dönt. A pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) vagy az általa kijelölt szervezetek látják el.

A magyar állami ösztöndíjas hallgatók esetében a magyar állami ösztöndíj adományázásának feltételeit a pályázati felhívás, részletes feltételeit pedig az ösztöndíjas, a Márton Áron Szakkollégium és az OM között létrejött háromoldalú szerződés szabályozza. A szerződésnek tartalmaznia kell az ösztöndíjas jogait és kötelezettségeit, így különösen az ösztöndíj folyósításának és a kedvezmények megadásának szabályait – ideértve annak indokolt esetben történő meghosszabbítását –, valamint az ösztöndíj-szerződésben vállalt kötelezettségek megszegésének következményeit.

Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgatót a képesítési követelményekben előírt tanulmányi időszakra a beiratkozott félévekben a Felsőoktatási Törvényben /6/ meghatározott hallgatói normatíva éves költségvetési törvényben meghatározott összegével azonos mértékű juttatás ösztöndíjként illeti meg. E hallgatók a hallgatói előirányzat terhére biztosítható egyéb juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak.

Az államilag finanszírozott alapképzésben magyar állami ösztöndíjjal részt vevő határon túli magyar hallgató ösztöndíját az OM biztosítja, mértékét tanévenként az oktatási miniszter határozza meg az államilag finanszírozott doktori ösztöndíj százalékában.

Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató ösztöndíját tanulmányi eredményei alapján differenciáltan – az OM egyetértésével – a Márton Áron Szakkollégium állapítja meg az előző bekezdésben foglaltak keretein belül.

Az államilag finanszírozott képzésben részesülő határon túli magyar hallgatók felsőoktatási tanulmányaik mellett a Márton Áron Szakkollégium szervezésében és lebonyolításában térítésmentesen szakkollégiumi képzésben vesznek részt, amelyben a költségtérítéses képzésben részesülő határon túli magyar hallgatók is részt vehetnek.

A magyar állami ösztöndíjjal doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatót a doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő magyar állampolgár juttatásaival azonos, a vonatkozó Kormányrendeletben /7/ szabályozott juttatások illetik meg.

Részképzésben vesz részt az a határon túli magyar hallgató, aki külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és felsőfokú tanulmányai egy részét magyar felsőoktatási intézményben végzi.

Államilag finanszírozott részképzésben vehet részt külföldi felsőoktatási intézményben alapképzésben, vagy a tudományos fokozat (PhD) megszerzésére felkészítő, egyetemi szintű posztgraduális képzésben, illetve művészeti területen a tudományos fokozatnak megfelelő művészeti fokozat (DLA) megszerzésére felkészítő, egyetemi szintű posztgraduális képzésben részt vevő hallgató.

A hallgató résztanulmányokat tanulmányi és vizsgakötelezettség előírásával, vagy jóváhagyott tanulmányi programmal folytathat.

Az OM a részképzős hallgatókat fogadó intézmények számára a hallgatók után járó normatív támogatás időarányos részén túl további támogatást nyújthat, amelynek az egy hallgató után járó havi mértékét az oktatási miniszter határozza meg.

Utazási kedvezmények

A Magyar igazolvány vagy a Magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult a 65. életévét betöltött külföldi állampolgár az országos közforgalmú vasutak vonalain a 2. kocsiosztályon, a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben; az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. – Helyiérdekű Vasút) vonalain, a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain (a szárnyashajó és a sétahajó kivételével), valamint a menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben.

A Magyar igazolvány vagy a Magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával évente négy alkalommal 90 %-os kedvezményű menettérti jegyre jogosult a 6 és 65 életév közötti külföldi állampolgár, valamint évente egy alkalommal – a csoportos utazást szervező előzetes megrendelése alapján – a 18 éven aluli külföldi állampolgárok legalább tíz főből álló csoportja és a velük utazó két 18 évet betöltött kísérő az országos közforgalmú vasutak vonalain a 2. kocsiosztályon, a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben, valamint az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. – Helyiérdekű Vasút) vonalain.

A Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány mellékletébe az utazás megkezdésének helyét és idejét jegyváltáskor be kell jegyeztetni. Egy utazási alkalomnak tekintendő a magyarországi kiindulási és a magyarországi célállomás közötti egyirányú – közvetlen vagy átszállásos – utazás akkor is, ha az több közlekedési eszközzel történik. A kedvezmény kombinált (vasúton és autóbuszon történő) utazás esetén az utazás megkezdését követő nap 24 órájáig vehető igénybe.

A fentieken túlmenően bármely személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult a felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves koráig az országos közforgalmú vasutak vonalain, a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben, az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. – Helyiérdekű Vasút) vonalain, a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain (a szárnyashajó és a sétahajó kivételével), valamint a menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben. A 6–14 éves korú gyermek bármely személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával korlátlan számú utazáshoz 67,5 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult az országos közforgalmú vasutak vonalain, a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben, illetve szintén korlátlan számú utazáshoz 50 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. – Helyiérdekű Vasút) vonalain, továbbá a személyhajózás és révközlekedés menetrend szerinti járatain.

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló, az Szátv-re tekintettel módosított Kormányrendelet /8/ e rendelkezései nem kapcsolódnak a Magyar igazolványhoz vagy a Magyar hozzátartozói igazolványhoz, sőt, általánosságban véve a külföldiekhez sem, az által azonban, hogy hatályuk valamennyi gyermekre kiterjed, értelemszerűen érintik a határon túli magyar gyermekeket is.

Valamennyi felsorolt kedvezmény kizárólag Magyarország területén belül, belföldi forgalomban vehető igénybe; a nemzetközi utazásra, valamint a nemzetközi utazás magyarországi szakaszára a kedvezmények nem vonatkoznak.

Az érvényes Magyar igazolvánnyal, illetve Magyar hozzátartozói igazolvánnyal és az annak mellékleteként rendszeresített diákigazolvánnyal rendelkező határon túli magyar tanuló, illetve hallgató által igénybe vehető utazási kedvezményeket a diákkedvezmények között, az érvényes Magyar igazolvánnyal és az annak mellékleteként rendszeresített pedagógus-, illetve oktatói igazolvánnyal rendelkező határon túli magyar pedagógus és oktató által igénybe vehető utazási kedvezményeket a határon túli magyar pedagógusok és oktatók kedvezményei között ismertetjük.

Diákkedvezmények

A diákkedvezményekre való jogosultságot a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány, valamint az annak mellékleteként rendszeresített diákigazolvány – a továbbiakban: diákigazolvány – igazolja. A diákigazolványokat saját döntési jogkörében az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont – a továbbiakban: OKÉV – állítja ki.

A diákigazolvány tartalmazza a tanuló, illetve hallgató arcképét; családi és utónevét (magyarul és a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan – latin betűs írásmóddal – használt módon); születési helyét és idejét; állampolgárságát; lakcímét vagy tartózkodási helyét; felsőoktatási intézmény látogatása esetén a látogatott tagozat megjelölését; a diákigazolvány kiállításának napját; a diákigazolvány érvényességét jelölő adatot (érvényesítő matrica); a Magyar Igazolvány, illetve Magyar Hozzátartozói Igazolvány okmányszámát, a diákigazolvány okmányszámát; valamint a tanuló, illetve hallgató aláírását (cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes vagy írni nem tudó tanulók, hallgatók esetében törvényes képviselőjük ír alá).

A diákigazolvány igazolja a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló, a Szátv.-re tekintettel módosított Kormányrendelet által meghatározott utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultságot; a kulturális jellegű kedvezmények igénybevételére való jogosultságot; valamint a diákigazolványhoz kapcsolt, de az állam által nem garantált kedvezmények igénybevételére való jogosultságot.

Eszerint – a hivatkozott, módosított Kormányrendelet értelmében – az érvényes Magyar igazolvánnyal, illetve Magyar hozzátartozói igazolvánnyal és az annak mellékleteként rendszeresített diákigazolvánnyal rendelkező, nappali vagy esti tagozatos határon túli magyar tanuló, illetve hallgató az országos közforgalmú vasutak vonalain korlátlan számú utazáshoz 67,5 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére; a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben korlátlan számú utazáshoz 67,5 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére; az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. – Helyiérdekű Vasút) vonalain korlátlan számú utazáshoz 50 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére; a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain (a szárnyashajó és a sétahajó kivételével) korlátlan számú utazásra érvényes 67,5 %-os kedvezményű tanulóbérlet igénybevételére, továbbá korlátlan számú utazásra érvényes 50 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére; a menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben pedig korlátlan számú utazásra érvényes 67,5%-os kedvezményű tanulóbérlet igénybevételére jogosult. A felsorolt kedvezmények a diákigazolvány érvényességi időtartama alatt vehetők igénybe.

A diákigazolvánnyal igénybe vehető kulturális jellegű kedvezményeket összeállításunknak a művelődési, kulturális és tudományos kedvezményekkel foglalkozó fejezetében ismertetjük.

A diákigazolványhoz kapcsolt, de az állam által nem garantált kereskedelmi kedvezményt nyújtó boltok jegyzékéről, a diákigazolványokhoz kapcsolódó játékokról és programokról a www.diakbonusz.hu honlapon kapható konkrét felvilágosítás.

A diákigazolvány kiadására, visszavonására irányuló eljárásban közreműködőként részt vesz a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet, illetőleg a diákigazolvány kézbesítésében, valamint érvényesítésében közreműködő megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.

A diákigazolvány kiadására irányuló kérelmet az igazolványt kiváltani szándékozók a lakóhely szerinti államban működő diplomáciai és konzuli képviseletek igazolások kiállításával összefüggő tevékenységéhez szükség szerint információkat nyújtó, a szomszédos államban élő magyar közösség által létrehozott szervezet információs irodáinál, illetőleg az információs iroda nevében eljáró személynél, valamint a szomszédos államokban működő – erre kijelölt – magyar diplomáciai és konzuli képviseleteken terjeszthetik elő.

A diákigazolvány kiadására irányuló eljárás akkor indul meg, ha az e célra rendszeresített igénylőlap, továbbá a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállását hitelt érdemlően igazoló okirat másolata megérkezik az OKÉV-hoz. Az eljárás megindulásának feltétele, hogy a kérelmező már rendelkezzen Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal, vagy arra egyébként jogosult legyen. A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását különösen az alábbi okiratokkal lehet igazolni: leckekönyvvel – felsőoktatási intézmény hallgatói esetében –, az oktatási intézménybe való beiratkozást tanúsító igazolással vagy a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt tanúsító igazolással. Az OKÉV-hoz beérkező igénylőlapnak tartalmaznia kell: a kérelmező arcképét és aláírását; a diákigazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat (a kérelmező nevét magyarul és a lakóhely szerinti államban hivatalosan használt formában is fel kell tüntetni); az igénylőlap kiállításának helyét és idejét, az igénylőlap sorszámát; az oktatási intézmény nevét, amellyel a kérelmező hallgatói, tanulói jogviszonyban áll, felsőoktatási intézmény esetében a tagozat megjelölésével; a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a diákigazolvány érvényességi ideje alatt hozzájárul az igénylőlapon közölt személyes adatai kezeléséhez az eljárásban résztvevő szervek részéről; annak a magyarországi megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnak a megjelölésé, ahol a kérelmező az igazolványt át kívánja venni.

Az OKÉV új igénylésre szólítja fel az igénylőt, ha az igénylőlap hiányosan vagy olvashatatlanul van kitöltve; a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt igazoló okirat olvashatatlan adatot tartalmaz, vagy nem felel meg a meghatározott igazolási típusoknak; a tanulói, illetve hallgatói jogviszony igazolása hiányzik.

Az OKÉV elutasítja a kérelmet, ha az oktatási intézmény, amely kiállította a leckekönyvet, illetve tanulói, hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, nem felel meg a Szátv. 10. §-ának (1) bekezdése /9/ által meghatározott feltételeknek; ha a kérelmező már rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal; ha a kérelmező nem rendelkezik Magyar igazolvánnyal, illetve Magyar hozzátartozói igazolvánnyal. Az elsőfokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Oktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.

A diákigazolványt a kérelmezőnek a kérelemben általa megjelölt megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal kézbesíti.

A tanuló, illetve hallgató a területi információs irodáknál érdeklődhet az iránt, hogy benyújtott kérelme alapján elkészült-e a diákigazolványa. Ha igenlő választ kap, a diákigazolványt személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazott útján a kérelem benyújtásakor általa megjelölt magyarországi megyei, illetve fővárosi közigazgatási hivatalban veheti át. Az átvételt az erre a célra rendszeresített nyomtatvány aláírásával kell igazolni. A diákigazolvány átadásakor be kell mutatni a jogosult Magyar igazolványát vagy Magyar hozzátartozói igazolványát, továbbá igazolni kell a személyazonosságot (az útlevél bemutatásával). A diákigazolvány átadásakor annak sorszámát a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bejegyzi a kérelmező Magyar igazolványának, illetve Magyar hozzátartozói igazolványának vonatkozó részébe.

Téves bejegyzés, gyártási hiba, illetve adatváltozás miatt kiállított új diákigazolvány esetében ugyanezeket a kézbesítési rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az új diákigazolvány átvételével egyidejűleg a jogosult birtokában lévő diákigazolványt be kell vonni, illetve lehetőség szerint át kell venni.

A diákigazolványt az OKÉV visszavonja, ha az adott személy Magyar igazolványát, illetve Magyar hozzátartozói igazolványát visszavonták; a kérelmet el kellett volna utasítani; a diákigazolványra való jogosultság megszűnt.

A diákigazolványt a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból – a kézhezvételt követő egy éven belül – az OKÉV kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz, vagy gyártáshibás. Az OKÉV a diákigazolványt a jogosult bejelentése alapján kicseréli, ha az adatváltozás annak adataiban a jogosultságot nem érintő változást eredményezett.

Ha a diákigazolványt ellopták, vagy az érvényességi idején belül elveszett, illetve megrongálódott és a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált, azt új igénylőlap kitöltésével benyújtott kérelemre az OKÉV pótolja.

A kedvezmények akkor biztosíthatóak, ha az érvényes diákigazolványt a tulajdonosa sértetlenül megőrzi, azt a kedvezményt biztosító szerv felhívására bemutatja.

Érvénytelen a diákigazolvány, ha az OKÉV azt visszavonta; érvényességi ideje lejárt; tulajdonosa másra átruházta; ha adataiban olyan változás következett be, amely megszünteti a jogosultságot; ellopták, megsemmisült vagy elveszett; valamint ha a tulajdonos Magyar igazolványa, illetve Magyar hozzátartozói igazolványa érvénytelenné vált, vagy azt visszavonták.

Az OKÉV jogosult visszatartani a diákigazolványt, ha a Magyar igazolvány, illetve Magyar hozzátartozói igazolvány is visszatartható; valamint ha a tanuló, illetve hallgató jogviszonya szünetel.

A diákigazolvány a tanév befejezését követő október hó 31-éig érvényes. Az érvényességi idő a hallgatói, illetve tanulói jogviszony ismételt igazolásával és az érvényesség meghosszabbítására irányuló igénylőlap kitöltésével évente, további egy évre meghosszabbítható.

A diákigazolvány egy ID 1 méretű műanyag lap, amelyen az adatokat, a fényképeket és az aláírást lézergravírozással, az érvényesítő hologramos matricát ragasztással kell feltüntetni. A diákigazolvány rendelkezik továbbá egy tíz számjegyű azonosító kóddal.

Az érvényesítés az érvényesítő matricának évente történő felragasztását jelenti a diákigazolvány hátoldalára. Az érvényesítést a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal végzi. Az újonnan kiadott diákigazolványt kiadásával egyidejűleg kell érvényesíteni. Ha a tanulói, illetve a hallgatói jogviszony szünetel, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal a kiadott diákigazolványt a szünetelés idejére nem érvényesíti, illetve diákigazolványt nem ad ki.

A határon túli magyar pedagógusok és oktatók kedvezményei

A határon túli magyar pedagógusok számára nyújtott kedvezményekre való jogosultságot a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány és annak e célra rendszeresített melléklete (a továbbiakban pedagógusigazolvány) együttesen igazolja. A határon túli felsőoktatási intézményekben tevékenykedő magyar oktatók számára nyújtott kedvezményekre való jogosultságot a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány és annak e célra rendszeresített melléklete (a továbbiakban: oktatói kártya) együttesen igazolja.

A határon túli magyar pedagógusok és oktatók által igénybe vehető kedvezmények megegyeznek a jogszabályban a magyar állampolgárságú pedagógusok részére kiadott pedagógusigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményekkel.

A pedagógusigazolványt, oktatói kártyát saját döntési jogkörében az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont – a továbbiakban: OKÉV – állítja ki.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya tartalmazza: a pedagógus, illetve oktató arcképét, családi és utónevét (magyarul és a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan – latin betűs írásmóddal – használt módon), születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakcímét vagy tartózkodási helyét; a pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya kiállításának napját, érvényességét jelölő adatot (érvényesítő matrica), okmányszámát; a Magyar igazolvány, illetve Magyar hozzátartozói igazolvány okmányszámát; valamint a pedagógus, illetve oktató aláírását.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya kiadására, visszavonására irányuló eljárásban közreműködőként részt vesz a kérelmező lakóhelye szertinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet, illetőleg a pedagógusigazolvány, oktatói kártya kézbesítésében, valamint érvényesítésében közreműködő megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal. Az OKÉV eljárásában szakértőként közreműködik továbbá a határon túli magyar pedagógus-szervezetek és hallgatói szervezetek tagjaiból álló eseti tanácsadó szervezet.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya kiadására irányuló kérelmet az azt kiváltani szándékozók a lakóhely szerinti államban működő diplomáciai és konzuli képviseletek igazolások kiállításával összefüggő tevékenységéhez szükség szerint információkat nyújtó, a szomszédos államban élő magyar közösség által létrehozott szervezet információs irodáinál, illetőleg az információs iroda nevében eljáró személynél, valamint a szomszédos államokban működő – erre kijelölt – magyar diplomáciai és konzuli képviseleteken terjeszthetik elő.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya kiadására irányuló eljárás akkor indul meg, ha az e célra rendszeresített igénylőlap, továbbá a határon túli magyar pedagógus esetében a pedagógiai, tanítói vagy óvodapedagógusi szakképzettséget igazoló oklevél másolata és a pedagógusi, tanítói, óvodapedagógusi munkakör betöltését hitelt érdemlően igazoló okirat másolata, a határon túli magyar oktató esetében pedig a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolata és a felsőoktatási intézménnyel oktatási tevékenységre irányuló munkaviszony vagy megbízási jogviszony fennállását igazoló okirat másolata megérkezik az OKÉV-hoz.

A határon túli magyar pedagógusnak a kedvezményekre való jogosultság igazolásához a fentiek alapján a következő iratokat kell eljuttatnia a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselethez: pedagógiai, tanítói vagy óvópedagógusi szakképzettséget igazoló oklevél vagy ennek hiteles másolata, valamint pedagógusi, tanítói, óvópedagógusi munkakör betöltését hitelt érdemlően igazoló okirat, különösen a munkáltató erről szóló igazolása.

A határon túli magyar oktatónak a kedvezményekre való jogosultság igazolásához a következő iratokat kell eljuttatnia a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselethez: felsőfokú végzettséget igazoló oklevél vagy ennek hiteles másolata, valamint olyan okirat, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a kérelmező felsőoktatási intézménnyel áll munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban.

Az eljárás megindulásának feltétele, hogy a kérelmező már rendelkezzen Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal, vagy az iránt már korábban kérelmet nyújtott be. A pedagógusigazolvány, oktatói kártya iránti kérelem a Magyar igazolvány iránti kérelemmel együtt is benyújtható. Az OKÉV-hoz beérkező igénylőlapnak tartalmaznia kell: a kérelmező arcképét és aláírását; a pedagógusigazolványban, oktatói kártyában feltüntetésre kerülő személyes adatokat (a kérelmező nevét magyarul és a lakóhely szerinti államban hivatalosan használt formában is fel kell tüntetni); a pedagógus, oktató végzettségét, beosztását, oklevelének számát és keltét, valamint közoktatási intézményben tanító pedagógusok esetében azon osztály megnevezését, ahol a kérelmező magyar tannyelven tanít; az igénylőlap kiállításának helyét és idejét, az igénylőlap sorszámát; az oktatási intézmény nevét, amellyel a kérelmező munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll; a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy melyik magyarországi megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál kívánja átvenni pedagógusigazolványát, oktatói kártyáját; a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a pedagógusigazolvány, oktatói kártya érvényességi ideje alatt hozzájárul az igénylőlapon közölt személyes adatai kezeléséhez az eljárásban résztvevő szervek részéről.

Az OKÉV új igénylésre szólítja fel az igénylőt, ha az igénylőlap hiányosan vagy olvashatatlanul van kitöltve; a munkáltatói igazolás olvashatatlan adatot tartalmaz, vagy nem felel meg a meghatározott igazolási típusoknak; a munkáltatói igazolás, az oklevél másolata vagy mindkettő hiányzik.

Az OKÉV elutasítja a kérelmet, ha az oktatási intézmény, amely kiállította a pedagógusi, tanítói, óvodapedagógusi munkakör betöltését igazoló okiratot, illetve a felsőoktatási intézmény, amely kiállította az oktatási tevékenységre irányuló munkaviszony vagy megbízási jogviszony fennállását igazoló okiratot, nem felel meg a Szátv. 11. §-ának (1) bekezdése /10/ által meghatározott feltételeknek; ha a kérelmező már rendelkezik érvényes pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával; ha a kérelmező nem rendelkezik Magyar igazolvánnyal, illetve Magyar hozzátartozói igazolvánnyal. Az elsőfokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Oktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.

A jogosult a területi információs irodáknál érdeklődhet az iránt, hogy benyújtott kérelme alapján elkészült-e a pedagógusigazolványa, oktatói kártyája. Ha igenlő választ kap, a pedagógusigazolványt vagy oktatói kártyát a kérelem benyújtásakor általa megjelölt magyarországi megyei, illetve fővárosi közigazgatási hivatalban, kivételes jelleggel pedig a magyar diplomáciai és konzuli képviselet közreműködésével veheti át. Az átvételt az erre a célra rendszeresített nyomtatvány aláírásával kell igazolni. A pedagógusigazolvány, oktatói kártya átadásakor be kell mutatni a jogosult Magyar igazolványát vagy Magyar hozzátartozói igazolványát, továbbá igazolni kell a személyazonosságot (az útlevél bemutatásával). A pedagógusigazolvány, oktatói kártya átadásakor annak sorszámát a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bejegyzi a kérelmező Magyar igazolványának, illetve Magyar hozzátartozói igazolványának vonatkozó részébe.

Téves bejegyzés, gyártási hiba, illetve adatváltozás miatt kiállított új pedagógusigazolvány, oktatói kártya átadása esetében ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az új pedagógusigazolvány, oktatói kártya átvételével egyidejűleg a jogosult birtokában lévő pedagógusigazolványt, oktatói kártyát be kell vonni, illetve lehetőség szerint át kell venni.

A pedagógusigazolványt, oktatói kártyát az OKÉV visszavonja, ha az adott személy Magyar igazolványát, illetve Magyar hozzátartozói igazolványát visszavonták; a kérelmet el kellett volna utasítani; a pedagógusigazolvány, oktatói kártya érvénytelenné vált.

A pedagógusigazolványt, oktatói kártyát a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból – a kézhezvételt követő egy éven belül – az OKÉV kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz, vagy gyártáshibás. Az OKÉV a pedagógusigazolványt, oktatói kártyát a jogosult bejelentése alapján kicseréli, ha az adatváltozás annak adataiban a jogosultságot nem érintő változást eredményezett.

Ha a pedagógusigazolványt, oktatói kártyát ellopták, vagy az érvényességi idején belül elveszett, illetve megrongálódott és a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált, azt új igénylőlap kitöltésével benyújtott kérelemre az OKÉV pótolja.

A kedvezmények akkor biztosíthatóak, ha az érvényes pedagógusigazolvány, oktatói kártyát a tulajdonosa sértetlenül megőrzi, azt a kedvezményt biztosító szerv felhívására bemutatja.

Érvénytelen a pedagógusigazolvány, oktatói kártya, ha az OKÉV azt visszavonta; érvényességi ideje lejárt; tulajdonosa másra átruházta; a tulajdonos adataiban olyan változás következett be, amely megszünteti a jogosultságot; ellopták, megsemmisült vagy elveszett; valamint ha a tulajdonos Magyar igazolványa, illetve Magyar hozzátartozói igazolványa érvénytelenné vált, vagy azt visszavonták.

Az OKÉV jogosult visszatartani a pedagógusigazolványt, oktatói kártyát, ha a Magyar igazolvány, illetve Magyar hozzátartozói igazolvány is visszatartható.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya a tanév befejezését követő október hó 31-éig érvényes. Az érvényességi idő a pedagógusi, tanítói, óvodapedagógusi, illetve oktatói tevékenységre irányuló munkaviszony vagy megbízási jogviszony ismételt igazolásával és az érvényesség meghosszabbítására irányuló igénylőlap kitöltéséve évente, további egy évre meghosszabbítható.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya egy ID 1 méretű műanyag lap, amelyen az adatokat, a fényképeket és az aláírást lézergravírozással, az érvényesítő hologramos matricát ragasztással kell feltüntetni. A pedagógusigazolvány, oktatói kártya rendelkezik továbbá egy tíz számjegyű azonosító kóddal.

Az érvényesítés az érvényesítő matricának évente történő felragasztását jelenti a pedagógusigazolvány, oktatói kártya hátoldalára. Az érvényesítést a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal végzi. Az újonnan kiadott pedagógusigazolványt, oktatói kártyát kiadásával egyidejűleg kell érvényesíteni.

A határon túli magyar pedagógus és oktató korlátlan számú 50 %-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult az országos közforgalmú vasút vonalain.

A határon túli magyar pedagógus és oktató az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumokat és más kiállítótermeket ingyenesen látogathatja, az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakba ingyenesen beiratkozhat.

A határon túli magyar pedagógus és oktató évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vehet igénybe könyvutalvány formájában szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához. A könyvutalvány kiadását és beváltását az Oktatási Minisztérium által megbízott szervezet biztosítja.

A pedagógusigazolvány, oktatói kártya igazolja az állam által nem garantált kereskedelmi kedvezmények igénybevételére való jogosultságot is.

A határon túli magyar pedagógusok továbbképzéséhez kapcsolódó juttatások

A Szátv. hatálya alá tartozó határon túli magyar pedagógus rendszeres továbbképzésben vehet részt.

A határon túli magyar pedagógusok továbbképzése folyhat a vonatkozó, továbbképzési Kormányrendelet /11/ alapján alapítási joggal rendelkező program, illetve a Szátv. oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló OM-rendelet /12/ alapján elismert program szerint.

A határon túli magyar pedagógusok továbbképzését a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT – a továbbiakban továbbképzési központ – szervezi. A továbbképzési központ e feladatkörében nyilvántartja a továbbképzésre szóló jelentkezéseket; megszervezi a továbbképzésbe történő bekapcsolódást; kezeli a továbbképzések megszervezéséhez, a résztvevők támogatásához rendelkezésre álló összeget, és gondoskodik a hozzájárulások kifizetéséről; tájékoztató és információs szolgáltatást működtet a határon túli magyar pedagógus-szervezetek részvételével; kapcsolatot tart az oktatási miniszter szakmai tanácsadó szervezetével, a határon túli magyar pedagógus-szervezetek tagjaiból álló Határon Túli Magyar Oktatási Tanáccsal – a továbbiakban Oktatási Tanács –; a Szátv. oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló OM-rendeletben foglaltak szerint továbbképzést szervez; továbbá ellátja a továbbképzési Kormányrendeletben meghatározott ellenőrzési feladatokat.

Az Oktatási Tanács a továbbképzési központnál új továbbképzési program elismerését és az elismert program alapján továbbképzés megszervezését kezdeményezheti. Az Oktatási Tanács azoknak a továbbképzési programoknak az elismerését kezdeményezheti, amelyek a határon túli magyar pedagógusoknak az érintett szomszédos államban működő képzési rendszeréhez igazodnak. Az Oktatási Tanács kezdeményezheti a továbbképzési központnál, hogy az általa megadott – alapítási joggal rendelkező, illetve elismert – program alapján továbbképzést szervezzen.

Az Oktatási Tanács kezdeményezésére szervezett továbbképzés teljes – beleértve az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzés szervezőjének kiválasztását, az étkezés és szállás lehetőségének biztosítását – megszervezéséről a továbbképzési központ gondoskodik. Ha a továbbképzést elismert program alapján szervezik meg, oktatóra az Oktatási Tanács tehet javaslatot.

A határon túli magyar pedagógusok továbbképzésébe mindenki bekapcsolódhat, aki a Magyar igazolvány mellékletét képező pedagógus-igazolványával igazolja, hogy határon túli magyar pedagógus. Mivel – amint az a későbbiekből egyértelműen kitűnik – a továbbképzésben egy meghatározott év folyamán való részvétel éves keretszámhoz kötött, az alanyi jogosultság nem a képzésbe történő bekapcsolódásra, hanem a bekapcsolódott személyek részéről a továbbképzéssel járó anyagi juttatásokra áll fenn.

A továbbképzésben részt vevő pedagógusok szállásköltsége és útiköltsége megtérítésének összege, valamint a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulás összege együttesen nem haladhatja meg a költségvetési törvényben az adott évre pedagógus-szakvizsga és -továbbképzés jogcímén biztosított támogatás egy főre megállapított összegének hétszeresét.

A határon túli magyar pedagógus – a pedagógus-továbbképzési jegyzékben szereplő indítási engedéllyel rendelkező akkreditált pedagógus-továbbképzési programokra a továbbképzési központhoz benyújtható egyéni jelentkezés kivételével, amire eltérő szabályozás vonatkozik (lásd később) – minden év szeptember első munkanapjától október utolsó munkanapjáig nyújthatja be jelentkezését az erre rendszeresített jelentkezési lapon a következő évi pedagógus-továbbképzésre. A jelentkezési lapokat az Oktatási Tanács gyűjti össze és juttatja el régiónként rangsorolva a továbbképzési központba. A kérelemben fel kell tüntetni a pedagógus nevét, értesítési címét (elérhetőségét), munkahelyét, pedagógiai tevékenységét, pedagógusi munkakörben eltöltött szolgálati idejét, a Magyar igazolvány számát, azt a továbbképzést, amelyben részt kíván venni – megjelölve (ha van ilyen) a kiválasztott továbbképzést szervező intézményt –, valamint az igénybe vett korábbi továbbképzést. A határon túli magyar pedagógus több jelentkezési lapot is benyújthat, ebben az esetben azonban rangsorolnia kell a benyújtott kérelmeket.

Az Oktatási Tanács a minden év szeptember első munkanapján kezdődő és október utolsó munkanapjáig terjedő jelentkezési időszakon belül kezdeményezheti új program elismerését, valamint azt, hogy a továbbképzési központ az elismert program alapján szervezze meg a határon túli magyar pedagógusok továbbképzését. A továbbképzés megszervezésével kapcsolatban az Oktatási Tanácsnak meg kell jelölnie a továbbképzés programját, a résztvevők várható létszámát.

Az oktatási miniszter által meghatározott, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére rendelkezésre álló éves keretszám elosztása a beérkezett kérelmek számának ismeretében, a rangsorolás elveinek figyelembevételével, az Oktatási Tanács javaslata alapján történik. Ha az egyéni jelentkezők száma meghaladja a teljesíthető kérelmek számát, a továbbképzési központ a benyújtott kérelmeket rangsorba állítja. A rangsorban előbb álló kérelem teljesítése megelőzi a rangsorban hátrébb lévő kérelem teljesítését. Előnyben kell részesíteni az Oktatási Tanács által kezdeményezett és a szomszédos államban történő továbbképzés megszervezésére benyújtott kérelmet.

Az egyéni jelentkezési kérelmek rangsorolásánál előnyben kell részesíteni azt, aki még nem vett részt, továbbá régebben vett részt pedagógus-továbbképzésben.

Az Oktatási Tanács kezdeményezésére szervezett továbbképzés résztvevőire a Tanács tesz javaslatot, s küldi meg az adatokat a továbbképzési központnak.

A továbbképzési központ az Oktatási Tanács javaslata alapján támogatható egyéni jelentkezési lapokat továbbítja a megjelölt, illetve az elbírálási sorrendben első helyen megjelölt továbbképzés szervezőjének. Ha a jelentkezési kérelem teljesítésére az első helyen, illetve a soron következő helyen megjelölt továbbképzésben nincs lehetőség, a továbbképzési központ a sorrendben következőnek megjelölt továbbképzés szervezőjének küldi meg a jelentkezési lapot.

A továbbképzési központ november–december hónapokban egyezteti a továbbképzés szervezőivel a benyújtott jelentkezéseket, a várható költségeket. A továbbképzési központ szervezi meg a továbbképzéshez szükséges lakhatási és étkezési feltételek biztosítását is.

A továbbképzési központ február 15-éig értesíti a határon túli magyar pedagógust jelentkezésének elfogadásáról, továbbá arról, hogy hol és milyen feltételekkel veheti igénybe a továbbképzést. A továbbképzési központ az értesítéssel egyidejűleg megküldi a továbbképzésbe történő bekapcsolódásra jogosító részvételi kártyát. A részvételi kártya a Magyar igazolvány felmutatásával együtt jogosítja fel tulajdonosát a továbbképzésben való részvételre és az ahhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

A részvételi kártya tartalmazza a jogosult nevét, születési helyét és idejét; a Magyar igazolvány számát; a pedagógus-igazolvány számát, az igénybe vehető továbbképzés megnevezését és helyszínét; a szállás és az étkezés helyét; a szállás, az étkezés és az utazás költségtérítésének összegét és a beiratkozás költségeihez való hozzájárulás összegét. A részvételi kártya és a Magyar igazolvány felmutatásával – a továbbképzés kezdő napját megelőző második nap nulla órától kezdődően a továbbképzést követő második nap huszonnégy óráig – a nappali tagozatos hallgatókat megillető utazási kedvezmény vehető igénybe a helyi és a helyközi közlekedésben.

A határon túli magyar pedagógusok 30 órás továbbképzésének szállás- és étkezési költségeit a továbbképzési központ – az éves költségvetési törvényben az adott évre a pedagógus-szakvizsga és –továbbképés jogcímén biztosított támogatás egy főre megállapított összegének legfeljebb hétszereséig terjedő összeghatáron belül – teljes egészében megtéríti a továbbképzés szervezőjének, a szállást, étkezést biztosítónak. A beiratkozási költség legalább 10 %-a a jelentkezőt terheli, a fennmaradó részt a továbbképzési központ megtéríti a szervezőnek. A beiratkozási költségek között elszámolható a továbbképzésben való részvételhez szükséges szakirodalom.

A továbbképzés szervezője a továbbképzésben részt vevő pedagógus számára megtéríti a továbbképzés során felmerült utazási költséget, amely nem lehet több az adott viszonylatra vonatkozó teljes árú 2. osztályú vasúti menetjegy áránál. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a résztvevő költségeinek megtérítésére, ha a szállásról és étkezésről – a továbbképzési központ hozzájárulásával – maga gondoskodik.

A többi térítés, illetve a fennmaradó költségek az éves költségvetési törvényben az adott évre a pedagógus-szakvizsga és –továbbképés jogcímén biztosított támogatás egy főre megállapított összegének legfeljebb hétszereséig terjedő összeg maradványából finanszírozhatók.

Minden év márciusának első munkanapjától kezdődően, május utolsó munkanapjáig egyéni jelentkezés nyújtható be a továbbképzési központba a pedagógus-továbbképzési jegyzékben szereplő indítási engedéllyel rendelkező akkreditált pedagógus-továbbképzési programokra.

Munkavállalási kedvezmények

A Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező, Magyarországon munkát vállalni kívánó személy – a továbbiakban igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállaló – Magyarország területén kedvezményes eljárással kiadott engedély alapján foglalkoztatható.

Az engedély naptári évenként legfeljebb összesen három hónap időtartamra a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható meg. Ha az igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállaló kedvezményes foglalkoztatására egy naptári éven belül több alkalommal kerül sor, a foglalkoztatás időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a 90 napot.

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania és ahhoz csatolni kell – többek között – az igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállalónak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint ha azt idegen nyelven állították ki, annak hiteles magyar fordítását; az igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállaló munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi igazolást, valamint, ha azt idegen nyelven állították ki, annak hiteles magyar fordítását; továbbá a Magyar igazolvány vagy Magyar hozzátartozói igazolvány hiteles másolatát.

Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás

A Szátv. vonatkozó rendelkezése értelmében /13/ a Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező, foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében Magyarországon munkát végző személyek – igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállalók –, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni a külön jogszabály által erre kijelölt szervnek. E befizetés alapján a munkavállaló a külön jogszabályban meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szerez jogosultságot.

A fentieknek megfelelően a igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállalók járulékfizetéseire a Társadalombiztosítási Törvény /14/ szabályait, a befizetésekkel szerzett jogosultságokra pedig a kötelező egészbiztosításról szóló törvény /15/ szabályait kell alkalmazni. A Társadalombiztosítási Törvény 13. §-a értelmében ugyanakkor a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre a törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Az igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállalóra ily módon az érintett állammal korábban aláírt kétoldalú szociálpolitikai egyezmények /16/ vonatkoznak. E kétoldalú egyezmények szabályozzák a munkavállalás esetére a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásának, valamint az ideiglenes tartózkodás alatt szükségessé váló, azonnali egészségügyi ellátást igénylő esetekben a költségvállalás szabályait is.

Mindez azt jelenti, hogy az igazolvánnyal rendelkező határon túli munkavállalók a magyarországi biztosítottakkal azonos mértékű társadalombiztosítási járulékot fognak fizetni, ennek alapján pedig a többi biztosítottal azonos szolgáltatásokra szereznek jogosultságot.

A Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személy Magyarországon az azonnali egészségügyi ellátást igénylő esetekben a kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények rendelkezései szerinti feltételekkel – díjmentesen – jogosult az ellátásra.

A Kormány ugyanakkor döntést /17/ hozott arról, hogy folytatni kell a Szátv. Hatálya alá tartozó személyek egészségügyi ellátásához kötődő speciális biztosítási rendszer kialakítása feltételeinek vizsgálatát. Ennek keretében fel kell mérni a tervezett rendszer központi költségvetésre gyakorolt hatását, be kell mutatni a létrehozandó szervezetrendszer kialakításának, működésének az államháztartásra gyakorolt hatásait, számba véve azokat az eseteket, amikor bevételi többlet, illetve kiadási többlet keletkezhet. A vizsgálat keretében – figyelemmel a szociálpolitikai egyezmények felülvizsgálatára, új szociális biztonsági egyezmények létrehozására irányuló kétoldalú tárgyalások során elért előrehaladásra – fel kell mérni továbbá, hogy milyen módon lehet megteremteni a speciális biztosítási rendszer kiépítésének nemzetközi jogi feltételrendszerét. A Kormány kinyilvánította egyetértését azzal, hogy amennyiben a törvény hatálya alá tartozó, munkát vállaló személyek esetében teljesített munkavállalói és munkáltatói társadalombiztosítási befizetések összege meghaladja a részükre nyújtott társadalombiztosítási ellátások költségét, ezt a különbözetet a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának támogatására kell fordítani.

PÁLYÁZATI ÚTON ELNYERHETŐ TÁMOGATÁSOK

A Szátv. számos területen támogatás iránti kérelem benyújtását teszi lehetővé a Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személyek számára. Az alanyi jogon igénybe vehető kedvezményektől eltérően a támogatás iránt mindig kérelmet (pályázatot) kell benyújtani, a pályázatokat közhasznú szervezetek /18/ bírálják el. Az elbírálást végző közhasznú szervezet döntése függhet a pályázatban foglalt igény indokoltságától, a pályázó által esetleg már korábban, hasonló célra kért támogatás teljesítésétől, az esetleg korábban már elnyert támogatásban célként megjelöltek teljesítésétől, a közhasznú szervezet számára rendelkezésre álló pénzügyi kerettől stb.

A SZÜLŐFÖLDÖN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

A határon túli kihelyezett képzés

Az állami és az államilag elismert nem állami felsőoktatási intézmények – a továbbiakban felsőoktatási intézmények – székhelyen kívüli képzés formájában alapképzést folytathatnak a szomszédos államokban. A felsőoktatási intézmény székhelyen kívüli képzés keretében első alapképzésben nappali és levelező tagozaton akkor indíthat szakot, ha rendelkezik a Felsőoktatási Törvényben /19/ meghatározott engedéllyel.

A képzés távoktatásban a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató véleménye birtokában indítható.

A székhelyen kívüli képzés támogatásának forrását az éves költségvetésben az Oktatási Minisztérium fejezetének célelőirányzataként kell megtervezni. A célelőirányzatként biztosított költségvetési forrás felhasználására a szomszédos államokban és Magyarországon kerül sor. Az oktatási miniszter a Határon Túli Magyarok Hivatalával egyeztetve e célelőirányzat terhére a székhelyen kívüli egyetemi vagy főiskolai alapképzés folytatásához az oklevél kiadásáért felelős felsőoktatási intézménynek és a szomszédos államokban létesített konzultációs központoknak megállapodás alapján biztosít támogatást. A támogatás a felsőoktatási intézmények, illetve a konzultációs központok alábbiakban meghatározott feladatainak támogatására szolgál, amelynek felhasználási céljait a megállapodás tartalmazza.

A felsőoktatási intézmény feladatai: a Felsőoktatási Törvényben meghatározott szakindítási engedély megszerzése; az alapképzés tantervének, óra- és vizsgatervének meghatározása; a szomszédos államokban folyó képzés szakmai irányítása; az alapképzési szakon az oktatás személyi feltételeinek biztosítása; a hallgatói nyilvántartási feladatok ellátása, a szükséges szakirodalmi ellátottság biztosítása.

A konzultációs központ a szomszédos államban bejegyzett jogi személy, amelyet jogi személy, illetve természetes személy hozhat létre.

A konzultációs központ feladatai: a képzés infrastruktúrájának – tanterem, laboratórium, gyakorlóhely; könyvtár, gyűjtemény elérhetősége; tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció tárgyi feltételei; oktatáshoz, konzultációhoz szükséges audiovizuális és számítógépes infrastruktúra; hallgatói, oktatói lakhatási lehetőség; hallgatói, oktatói étkezési lehetőség – biztosítása; a képzéshez szükséges hallgatói nyilvántartás biztosítása; a hallgatók és a felsőoktatási intézmény közötti kapcsolattartás; a konzultációs központnak biztosított támogatás kezelése és elszámolása; oktatók alkalmazása.

A konzultációs központ a képzéshez kapott egyéb forrásokról az Oktatási Minisztériumot rendszeresen tájékoztatja.

A felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: a támogatott felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, képviselőjét; az alapképzési szakot, amelyen a székhelyen kívüli képzésben szakindítási engedéllyel folyik a képzés; az engedélyezett hallgatói létszámot szakonként, évfolyamonként, tagozatonként; támogatott nem állami felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatási intézmény adószámát, számlavezető bankjának nevét, bankszámlaszámát; a támogatás felhasználási célját; a szomszédos ország megnevezését, ahol a képzés indul, illetve folyik; a támogatás összegét és forrását, valamint a folyósításának módját és ütemezését; a támogatás felhasználásának szabályait, ellenőrzését és a beszámolási kötelezettséget; nem állami felsőoktatási intézménynél a köztartozásokra vonatkozó nyilatkozatot.

A konzultációs központtal kötött megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a támogató neve, székhelye, képviselőjének neve; a támogatás felhasználási célja; a támogatás összege és forrása, valamint folyósításának módja és ütemezése; a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzése és a beszámolási kötelezettség; a megállapodás felmondásának és a támogatás visszakövetelésének esetei. A konzultációs központtal kötött megállapodás mellékletét képezi a konzultációs központ bejegyzését igazoló hiteles okirat és a szervezetét és működését leíró hiteles okirat (szervezeti és működési szabályzat).

A megállapodás megkötésének határideje az adott költségvetési év június 30-a.

Az oktatási miniszter a költségvetési évet megelőző év május 30-áig felméri és dönt a felsőoktatási intézmények által a szomszédos államokban elsőéves alapképzésre felvehető hallgatói összlétszámról. Ugyancsak az oktatási miniszter dönt az OM fejezetében a szomszédos államokban folyó székhelyen kívüli képzésre biztosított célelőirányzat felsőoktatási intézmények közötti elosztásáról. Az oktatási miniszter a megállapodásban – az éves költségvetési törvényben biztosított forrás terhére – a székhelyen kívül indított képzésben folyó alapképzési szakon, a képesítési követelményekben meghatározott időtartamban vállal kötelezettséget a képzés támogatására.

A felsőoktatási intézmény szomszédos államokban alapképzésre felvett hallgatóit a vonatkozó Kormányrendelet /20/ alapján a felsőoktatási intézmény költségtérítéses hallgatóiként kell nyilvántartani. Az állami költségvetésben biztosított célelőirányzat terhére indított képzésben részt vevő hallgatók számára csak olyan, nem kötelezően igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a szak képesítési követelményeiben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

A felsőoktatási intézmény szomszédos államokban működő székhelyen kívüli képzésére a vonatkozó Kormányrendeletben /21/ meghatározott jelentkezési lap(ok) benyújtásával lehet a felvételi eljárásban részt venni. A felvételi jelentkezési lapok benyújtási határidejét ugyanezen Kormányrendelet /22/ alapján az OM határozza meg. A felvételi eljárást és a felvételi vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében, a felvételi szabályzatban határozza meg. A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény a szabályzatában állapítja meg.

A szomszédos államban folyó székhelyen kívüli képzés szervezeti keretét a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. A székhelyen kívüli képzés keretében folyó alapképzés szakfelelősét az intézmény vezetője bízza meg. A székhelyen kívül folyó alapképzési szak képzéseiben a felsőoktatási intézmény közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatói és megbízási szerződés alapján foglalkoztattak vesznek részt. A képzéshez kapcsolódó személyzeti munka irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása a felsőoktatási intézmény vezetőjének feladat- és hatásköre, aki az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon e hatáskörét dékánra vagy kari igazgatóra ruházhatja át.

A konzultációs központ a székhelyen kívüli képzéshez kapcsolódó oktatói feladatok ellátására munkaviszonyt a felsőoktatási intézmény vezetőjének előzetes engedélyével létesíthet.

A szomszédos államban székhelyen kívüli képzésre felvett nappali tagozatos hallgató pályázat útján képzési támogatásban, tanulmányi ösztöndíjban részesülhet. A támogatás forrása az éves költségvetési törvény alapján az OM fejezetében meghatározott célelőirányzat terhére – megállapodás alapján – a konzultációs központ számára biztosított támogatás. A képzési hozzájárulás, tanulmányi ösztöndíj mértékét, a juttatás elveit a konzultációs központ szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

A székhelyen kívüli képzés létrehozása és fejlesztése a szomszédos államban élő magyar közösség felsőoktatási képzési igényein alapul.

A Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Tanács az oktatási miniszter eseti szakmai tanácsadó, javaslattévő testülete a határon túli székhelyen kívüli képzéssel kapcsolatos ügyekben. Tagjait az érintett szomszédos államban élő magyar közösség szakmai szervezetei véleményének kikérésével a határon túli felsőoktatási intézmények képviselőiből az oktatási miniszter kéri fel.

A szomszédos államokban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítéséhez, működéséhez, fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrást az e célból létrehozott közhasznú szervezettől, pályázat útján lehet igényelni. A támogatások adományozásának feltételeit a közhasznú szervezet és a Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Tanács által – az OM jóváhagyásával – kidolgozott pályázati felhívás tartalmazza.

A nevelési–oktatási támogatás, a taneszköz-támogatás, valamint a szomszédos állam felsőfokú oktatási intézményeiben folytatott tanulmányok támogatása

A Szátv. 14. §-a szerint: nevelési–oktatási támogatásban részesülhet az a határon túli magyar szülő, aki saját háztartásában legalább két kiskorú gyermeket nevel, minden olyan gyermeke után, aki az életkorának megfelelő, a szülő lakóhelye szerinti szomszédos állam területén működő nevelési vagy oktatási intézménybe jár, és abban magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban részesül; tankönyvtámogatásban és taneszköz-támogatásban – a továbbiakban taneszköz-támogatás – részesülhet az a határon túli magyar szülő, aki saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról a lakóhelye szerinti szomszédos állam területén működő oktatási intézményben magyar nyelven gondoskodik; a határon túli magyar hallgató pedig az adott szomszédos állam felsőfokú oktatási intézményében folytatott tanulmányaihoz támogatás iránti pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez.

A fentiekkel összhangban a támogatások igénybevételéhez a pályázatokat az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a Szátv. 25. §-ának (1) bekezdésében /23/ meghatározott, az adott szomszédos államban működő közhasznú szervezethez, amely továbbítja azokat a magyarországi közhasznú szervezethez. A beérkezett pályázatokat a magyarországi közhasznú szervezet bírálja el. Arra vonatkozóan, hogy a nevelési–oktatási intézmény vagy annak része magyar nyelvűnek vagy magyar nyelven tanítónak minősül-e, az adott szomszédos államban működő magyar szakmai szervezet(ek)nek a magyar oktatási miniszter egyetértésével kialakított állásfoglalása az irányadó.

A nevelési–oktatási támogatás mértéke a mindenkori költségvetési törvényben e célra megállapított előirányzat egy főre eső összege. A taneszköz-támogatás mértéke megegyezik a költségvetési törvényben ugyanezen a címen meghatározott magyarországi normatíva összegével.

MAGYARORSZÁGON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

Nem államilag finanszírozott magyarországi képzésben részt vevő határon túli hallgatók tartózkodási és tanulmányi költségeinek térítése

Az Oktatási Minisztérium a Szátv. vonatkozó rendelkezésének /24/ megfelelően a költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók támogatására közhasznú szervezetet hoz létre. A közhasznú szervezet magyarországi tartózkodásuk és tanulmányaik költségeinek részben vagy egészben történő megtérítéséhez pályázati úton nyújt támogatást a nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak, a rendelkezésre álló költségvetési források erejéig.

A közhasznú szervezet a regionális ösztöndíj-tanácsok javaslatainak figyelembevételével évente kétszer ír ki pályázatot a tanulmányokkal és tartózkodással kapcsolatos költségek megtérítésére. A támogatások mértékét a tanulmányi eredmények alapján differenciáltan – az OM egyetértésével – a közhasznú szervezet határozza meg.

A támogatások adományozásának feltételeit a regionális ösztöndíj-tanácsok javaslatainak figyelembevételével és az OM jóváhagyásával kidolgozott pályázati felhívás tartalmazza.

Témájukban a szülőföldhöz kötődő, vagy ott végzett hasonló tevékenységhez kapcsolódó magyarországi szakmai tevékenységek és programok támogatása

Az Oktatási Minisztérium által a költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók támogatására létrehozandó közhasznú szervezet támogatást nyújt olyan magyarországi tanulmányokhoz kapcsolódó kimagasló egyéni és szakmai tevékenységek és programok megvalósításához, amelyek témájukban a pályázó lakóhelye szerinti államhoz kötődnek, vagy a pályázó lakóhelye szerinti államban végzett hasonló tevékenységéhez kapcsolódnak. E tevékenységek és programok támogatására folyamatosan lehet pályázni a közhasznú szervezethez. A pályázatok elbírálására a közhasznú szervezet által felkért eseti határon túli tanácsadó testület tesz javaslatot.

A magyarországi munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások térítése

A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, a munkaegészségügyi alkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján kérelmezhetik.

Saját költségtérítés mellett igénybe vehető magyarországi egészségügyi szolgáltatás költségeinek térítése

Az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett – Magyarországon munkát nem vállaló –, Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személy az általa Magyarországon – saját költségtérítés mellett – igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését a szolgáltatás igénybevételét megelőzően az e célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján igényelheti. Az elfogadott költségvetési törvényre is figyelemmel 2002-ben e feladat ellátása a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány közreműködésével, a jelenleg is hatékonyan működő rendszer keretében történik.

HATÁRON TÚLI MAGYAR SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA

Az eddig ismertetett támogatási formák iránt a kérelmeket – a határon túli kihelyezett képzés kivételével, ahol jogi személyek folyamodhatnak támogatásért – kizárólag a határon túli magyar magánszemélyek nyújthatják be. A Szátv. 18. §-a kifejezetten olyan támogatási formát jelöl meg, amelyre a határon túli magyar szervezetek nyújthatnak be pályázatot. A támogatásért folyamodó szervezetek esetében értelemszerűen mások a kritériumok, mint a magánszemélyeknél: határon túli magyar személy csak érvényes Magyar igazolvány, illetve Magyar hozzátartozói igazolvány birtokában pályázhat támogatás elnyerése iránt, ilyen kritérium a szervezetek tekintetében – természetesen – nem áll fenn /25/. Utóbbiak esetében kizárólag a támogatandó célok jellege a döntő szempont.

A Szátv. említett paragrafusa szerint a szomszédos államokban működő magyar szervezetek által végzett, az ott élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő, támogatásra érdemes tevékenység lehet:

• a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,

• a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,

• a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,

• a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása,

• a határon túli magyar nemzeti közösség által lakott területen a hátrányos helyzetű települések népesség-megtartó erejének javítása, a falusi turizmus fejlesztése,

• az anyaországgal való kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése stb.

A Szátv. a magánszemélyek és szervezetek által elnyerhető támogatások nyújtását egyaránt polgári jogi szerződéses alapra helyezi, és ennek megfelelően civil szervezetek – a törvény szóhasználatában közhasznú szervezetek – rendszerének kiépítésével és tevékenységük igénybevételével kívánja őket biztosítani. Ennek feltétele, hogy a szervezetek rendszerét a szomszédos államokban és Magyarország területén párhuzamosan kell kiépíteni, illetőleg az erre alkalmas már meglévő szervezeteket bevonni. E szervezetek típusának meghatározásában a Szátv. nagyfokú mozgásteret biztosít. A “közhasznú szervezet” kifejezés a magyar jogban olyan gyűjtőfogalom, amely egyaránt magában foglalja a társadalmi szervezetet, az alapítványt, a közalapítványt, a közhasznú társaságot és a köztestületet. Ez lehetővé teszi az érintett szomszédos államokban az ottani jogszabályi keretekhez és adottságokhoz legjobban igazodó szervezeti típus igénybevételét.

A támogatások iránti kérelmet az adott szomszédos országban e célból létrehozott közhasznú szervezethez – a továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet – lehet benyújtani. A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges – okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. – alátámasztott adatok körét. A pályázatot a Magyarországon működő közhasznú szervezet bírálja el az említett polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján. Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet ugyancsak polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek; a szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározza a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

* * *

Jegyzetek

/1/ "A" védelmi kategória: Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok minden alkatrészét védeni kell a teljes, illetve részleges hamisítás ellen. A védelmi módszereknél a kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokat együtt kell alkalmazni. Vissza

/2/ A Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontja alapján “hozzátartozó” alatt értendő a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Vissza

/3/ 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról. Vissza

/4/ 7/1995 (VIII. 11.) MKM rendelet a Scheiber Sándor-díj alapításáról; 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható művészeti és egyéb szakmai díjakról; 14/2000 (VII. 28.) NKÖM rendelet a Károli Gáspár- és Fraknói Vilmos-díj alapításáról Vissza

/5/ 1993. évi LXXX. törvény 9/A §, 9/B § és 10. § (5) bek. Vissza

/6/ 1993. évi LXXX. törvény 9/A§ (2) bek. Vissza

/7/ 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről. Vissza

/8/ 287/1997 (XII. 29.) Korm. rendelet. Vissza

/9/ “A szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, magyar tannyelven tanuló, vagy bármely felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban álló, e törvény hatálya alá tartozó személy jogosult a magyar állampolgárok által a vonatkozó jogszabályok keretei között diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményekre.” Vissza

/10/ “Az e törvény hatálya alá tartozó, a szomszédos államban magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus (a továbbiakban: határon túli magyar pedagógus) jogosult – az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszámban – magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.” Vissza