Áprily Lajos
Tetőn
Kós Károlynak
Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verőfény.Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.(1923)
| Vissza e lap elejére... | |